2025. augusztus 7., csütörtök
A képernyőfüggés nemzeti sport lett? Magyarország az offline pihenés sereghajtója (HR)
A magyarok az európai átlagnál kevésbé nyitottak arra, hogy tudatosan csökkentsék az online jelenlétüket – mutatják a STADA Health Report 2025 eredményei.
A 22 országot lefedő reprezentatív kutatás szerint a magyarok 58%-a egyenesen elutasítja az okoseszközök időszakos mellőzését.
Leginkább az elszigetelődéstől félünk, attól, hogy lemaradunk valamiről és persze sokakat a digitális póráz is a képernyő előtt tart.
A nyári időszak viszont ideális lenne arra, hogy apró lépésekkel csökkentsük a képernyőidőnket.
A STADA gyógyszeripari vállalat megbízásából készült STADA Health Report 2025* reprezentatív kutatás 22 – többségében európai – országban vizsgálta a lakosság egészségtudatosságát, beleértve az online jelenlétet. Az eredmények alapján az európai lakosság átlagosan 36%-a már kipróbálta a digitális detoxot vagy érdeklődik iránta.
- Szerbiában (45%),
- Írországban (44%) és
- Bulgáriában (42%)
a legnépszerűbb a digitális detox.
Magyarországon ez az arány csupán 30 százalék, amivel a mezőny alsó ötödében foglalunk helyet. A helyen Portugáliával osztozunk (30%), míg mögöttünk már csak Franciaország (29%), Belgium (29%) és Hollandia (21%) szerepel.
Tízből hat magyar elutasító, pedig a hatás pozitív
A magyar válaszadók 58%-a kifejezetten elutasítja az okoseszközök időszakos mellőzését. A leggyakoribb indokok között szerepel a félelem az elszigetelődéstől és attól, hogy lemaradnak az aktuális információkról. Kiemelt indok az is, hogy szakmailag szükséges a folyamatos elérhetőség. Minden tizedik magyar pedig bevallotta, hogy szabadidejének nagy részét digitális médiatartalmakkal tölti.
Ugyanakkor azok, akik már kipróbálták a digitális detoxot, pozitív hatásokról számoltak be. Több minőségi időt töltöttek szeretteikkel, javult az alvásminőségük, csökkent a stressz-szintjük, és összeszedettebbé váltak a mindennapokban.
„A kutatás egyértelműen rávilágít arra, hogy Magyarországon alábecsüljük a digitális túlterheltség következményeit. Ez azért különösen aggasztó, mert a túlzott digitális jelenlét nemcsak a mentális jóllétet rombolja, hanem hosszú távon a társas kapcsolatok, az alvásminőség és az általános életminőség rovására is megy. Ennek a kezelése ma már nem opció, hanem egyre sürgetőbb egészségügyi feladat” – hívja fel a figyelmet a túlzott online jelenlét kapcsán dr. Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.
Nők, fiatalok és egészségtudatosak: ők a legfogékonyabbak a digitális pihenésre
A STADA Health Report 2025 eredményei alapján a nők és azok, akik leginkább figyelnek az egészségükre, nagyobb valószínűséggel érdeklődnek a digitális detox iránt. Az érdeklődés az életkor előrehaladtával csökkenő tendenciát mutat, ami arra utalhat, hogy az idősebbeknek kevésbé van szükségük erre. Mindez összefügghet azzal, ami a riportból is kiderül, hogy a fiatalabbak sokkal nagyobb valószínűséggel használják túlzott mértékben a közösségi médiát.
A nyár a legalkalmasabb időszak a digitális pihenésre
A nyári hónapok különösen alkalmasak a képernyőidő tudatos csökkentésére. A szabadság, a kevesebb munkaterhelés és a szabadtéri programok ideális feltételeket kínálnak arra, hogy akár néhány órára, akár napokra is félretegyük az okoseszközöket. A digitális jelenlét csökkentése nem feltétlenül jelent radikális lemondást, hanem lehet egy egyensúlykeresés, ami hosszú távon a testi-lelki egészséget szolgálja.
8 nyári ötlet a digitális jelenlét csökkentésére
- Alakíts ki offline zónákat otthon és/vagy a nyaraláson – például ne legyen mobiltelefon az étkezőasztalon vagy a hálószobában
- Jelölj ki heti egy digitális szünnapot – legyen egy nap, amikor nincsen közösségi média, hírportál vagy értesítés
- Hagyd otthon a telefont a megszokott sétáid során – például boltba menet vagy kutyasétáltatáskor
- Használj analóg alternatívákat – ébresztőórát, térképet, könyvet, így kevesebbszer nyúlsz a mobilodhoz
- Tölts időt vízparton – strandolásnál, evezésnél kevésbé viszed magaddal a készülékeket
- Menj ki a természetbe – az offline környezet természetes képernyőcsökkentő hatású
- Állíts be digitális ablakokat – csak meghatározott időpontokban ellenőrizd az üzeneteket
- Indítsatok családi vagy baráti kihívást – például mindenki félreteszi a telefont napi 2 órára
Miért lenne fontos tiltani 13 éves kor alatt az okostelefont? Globális korlátozást javasolnak a szakértők
Kikapcsolódás felsőfokon: így kell pihenés közben a munkára gondolni
Forrás: https://www.hrportal.hu/hr/a-kepernyofugges-nemzeti-sport-lett-magyarorszag-az-offline-pihenes-sereghajtoja-20250807.html
2025. augusztus 5., kedd
Budapest 1930 (Fox hangos híradó)
A Munka Nevében Elkövetett Emberkísérlet- avagy a munka gyilkol...
Az
emberi agy — ez a csodálatos, plasztikus, érző, kíváncsi szerv — a
természet által szabad mozgásra, felfedezésre, társas kapcsolódásra,
ritmusos ciklusokra lett tervezve.
És mit adunk neki helyette?
Excel-táblákat.
Kutatások
szerint a legtöbb modern foglalkozás szembemegy az emberi idegrendszer
evolúciósan kialakult igényeivel. A prefrontális kéreg, amely a
döntéshozatalért felel, napi 4-6 óránál hosszabb „összpontosított
figyelmet” nem bír el károsodás nélkül.
Mit csinál
egy irodai dolgozó? 9-10 órát ül, egy neonfényes börtönben, miközben a
testének az egész immun- és emésztőrendszere homeosztázisos
összeomlásban szenved.
De sebaj, a kávé majd megoldja.
A Foglalkozások Listája, avagy Pszichégyilkos Szerepek:
Bróker:
3 monitor, 17 adatfolyam, 180/120-as vérnyomás. Ha jó napod van, 8
embert gazdagítasz, 800-at tönkreteszel. A lelkedet apránként darabolja
fel a profit.
Tanár: Átlag 27
különböző pszichés és szociális igényű gyereket kellene egyszerre
fejlesztened – miközben a rendszer rád omlik, a szülő rád üvölt, a
gyerek pedig csak néz, mintha te lennél az utolsó analóg ember a
digitális középkorban.
Iktató:
Naponta 243-szor kattintasz ugyanarra a mezőre. A szürkeállományod
közben szó szerint visszafejlődik: MR-vizsgálatok szerint 2 év alatt
csökken az idegi kapcsolatok sűrűsége.
Gratulálunk, egy lassú neurológiai öngyilkosság főhőse lettél!
Sebész:
A kezed remegni nem remeghet, de a szíved minden műtét után egy kicsit
jobban megkeményedik. Mert nem vagy gép — csak annak akarnak látni.
Kommandós:
300 ezer forintos életbiztosításért cserébe belépsz a pokolba.
Stressz-szinted vetekszik egy háborús túlélőével. Amikor hazamész, nem
tudsz aludni. Nem azért, mert félsz. Hanem mert már nem tudod, mit
jelent nyugalomban lenni.
Stb....
Tudományos lábjegyzet:
– A Harvard Medical School kutatásai szerint az irodai dolgozók 65%-a mutatja a „szubklinikai kiégés” jeleit már 6 hónap után.
– A WHO 2019-ben hivatalosan is mentális egészségügyi problémaként ismerte el a „burnout” jelenséget.
–
A NASA szerint a légiirányítók figyelmi rendszere 30 perc után kezd
összeomlani, ezért ott váltás van. A Föld nevű bolygón viszont… 8 órás
műszak minimum.
Záró gondolat: Az ember nem munkára született. Hanem létezésre.
Az, amit „hasznos munkának” nevezünk, valójában önként vállalt civilizált önkizsákmányolás.
A
modern foglalkozások nagy része nem a lélekből szól, hanem a rendszer
parancsára mozdul — és az ember, mint érző-lélegző-mozgó lény, nap mint
nap feladja önmagát egy bérszámfejtési sorért.
Az egész egy kollektív Stockholm-szindróma.
Ahol már szeretjük a bilincsünket.
Sőt: versengünk érte.
2025. július 16., szerda
2025. július 15., kedd
Mezítláb járás,földelés. /Tapogassuk le a lábunkkal a világot! & A Föld regeneráló ereje:
Mezítláb járni egészséges
Forró, száraz homok vagy friss, harmatos fű a talpunk alatt – mindenki fel tud idézni ilyen nyári emlékeket a gyerekkorából. De vajon mikor jártunk utoljára mezítláb? Manapság szinte egész évben zárt cipőbe kényszerítjük a lábunkat. Holott mezítláb járni nemcsak kellemes, hanem egészséges is. Ma már több helyen vannak mezítláb járásra kialakított ösvények, parkok, sőt ilyen tanfolyamok is.
A két lábunk a testünk alapját képezi, tartást ad nekünk és összeköt minket a földdel. Az egészséges láb a ház alapjához hasonlatosan gondoskodik arról, hogy ne legyen probléma testünk statikájával. Ha a két láb gyenge vagy a felépítése nem megfelelő, akkor az egész test kibillen az egyensúlyából. Ha lábproblémáink vannak, akkor nemcsak a térdünk, hanem a testünk feljebb lévő „emeletei” is helytelen állásba tolódnak el. Ez manapság szinte minden olyan emberre jellemző, aki egész évben zárt cipőben jár.
Hogy ehhez képest milyen megkönnyebbülés mezítláb járni, azt nemcsak az tapasztalja, aki maga is próbálkozik ilyesmivel, hanem a tudományos eredmények is alátámasztják. Amerikai szakemberek például annak a kérdésnek eredtek nyomába, vajon a modern futócipők alkalmasabbak- e a futásra, mint a meztelen láb. Az eredmények valósággal sokkolták a futóvilágot: a megvizsgált 68 futócipővel összehasonlítva a mezítláb futás terhelte meg a legkevésbé a láb-, térd- és csípőízületet. A kutatók még annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy a futócipő nagyobb megterhelést jelentett a láb számára, mint a magas sarkon való járás. A legfeltűnőbb különbség a csípő esetében jelentkezett, itt a futócipőben való futás átlagosan 54 százalékkal erősebb megterhelést jelentett, mint a mezítláb való futás. De a térd és a boka is egyértelműen rosszabbul érezte magát futócipőben, mint mezítlábas futás esetén.
A lábunk csodálatra méltó műalkotás
Az emberi láb olyan kiegyensúlyozottan működő, csodálatos biomechanikus konstrukció, amelyhez hasonlót egyetlen mérnök sem tudna alkotni: a csontok, inak, szalagok és izmok hosszanti és keresztboltozatot képeznek a lábon. Ennek köszönhető, hogy járás és futás közben erőteljesen el tudjuk lökni magunkat a talajtól és előrefelé haladunk. Ez a boltozatos struktúra olyan rugalmas, hogy a különböző irányú mozgásokat is kiegyenlíti és biztonságossá teszi.
Rugózás nélkül a talajjal való minden egyes érintkezés nagy ütést jelentene, amely végigrezegne az egész testünkön. Ez történik, amikor úgy járunk, hogy először mindig s sarkunkra lépünk. Jobb volna ugyanis, ha lépés közben lágyan a lábunk oldalával vagy a talpunkon a lábujjaink mögött található párnácskával érintenénk először a talajt. A kisgyerekek automatikusan így lépnek, amikor járni tanulnak: a lábuk hosszanti boltozata ér elsőként talajt, majd előregördülnek a keresztboltozatra.
Ez a természetes lengéscsillapítás csak akkor működik, ha az izmok nem renyhülnek el. Sajnos sok embernél ez a helyzet. Lábizomzatuk többé nem képes arra, hogy egyenesen tartsa a lábboltozatot, emiatt a lábuk egyre laposabb és szélesebb lesz. Akinek valaha gipszelték már be a lábát, az tapasztalatból tudja, milyen gyorsan megrövidülnek a használaton kívüli izmok. Gipszet ugyan nem viselünk folyamatosan a lábunkon, de nap mint nap zárt cipőbe bújtatjuk, ami nagyjából hasonló hatást vált ki.
Mezítláb járni: természetes orvosság fájdalom ellen
A mezítláb járás ezzel szemben erősíti az izmokat és hozzásegíti őket ahhoz, hogy újra biztos alapot adjanak a testnek. Természetes, egyenetlen talajon a meztelen láb ugyanis automatikusan egyensúlyozni kezd, hiszen a megszokott cipő nélkül kevésbé stabil, ezért többet kell dolgoznia. Ez a mezítláb járáskor jellemző természetes instabilitás újra aktivizálja a láb kis izmait, a láb egész izomzatát.
Ha az ember mezítláb jár, megtanulja lábában újra felépíteni az egészséges feszültséget. Ennek köszönhetően a láb boltozata újra felegyenesedik, és be tudja tölteni természetes lengéscsillapító feladatát. A tartóképes boltozat arról is gondoskodik, hogy a láb tengelye függőleges legyen, ami tehermentesíti a csípőt. A hát így újra kiegyenesedhet, a váll és a nyakszirt ellazulhat.
A mezítláb járás egészséges voltát példázza a kanadai Kate Kift esete. A 37 éves nő egészségügyi okokból kezdett el futni, de az eredmény minden volt, csak egészséges nem. Több úgynevezett stressztörést is elszenvedett a sarokcsontján, míg végül az orvos azt tanácsolta neki, hagyja abba a futást. Kate azonban nem ezt tette, hanem eldobta a futócipőjét, és mezítláb futott tovább. Hat hónappal később részt vett élete első félmaratoniján, méghozzá mezítláb és sérülések nélkül. Ma aktív tagja a kanadai Mezítláb Futók Egyesületének. De nem ő az egyetlen futó, aki arról számol be, hogy térd- és hátproblémái megszűntek, miután áttért a cipő nélküli futásra.
Tapogassuk le a lábunkkal a világot!
Nem is olyan régen a mezítláb járás a gyerekek számára egyet jelentett a nyárral és a szabadsággal. Mezítláb sokkal jobban lehet futni vagy fára mászni, de még fontosabb, hogy az ember érzi a lába alatt a talajt. Érzi a homok melegét, az aszfaltot, a köveket vagy a mohát. Érzékeli, hogyan rugózik a talpa alatt az erdei talaj, hogyan ropognak a hőségben átmelegedett gallyak, míg az árnyékban a föld nedves és hűvös.
A lábunk valójában ugyanolyan érzékeny és mozgékony lehet, mint a kezünk. Hogy mégsem az, annak az az oka, hogy szünet nélkül kemény talpú cipőbe zárjuk. Ha ugyanezt a kezünkkel tennék, képtelenek lennénk olyan finom mozgásokra, mint az írás vagy a zongorázás. A lábunkkal is ez történik: az izmok megrövidülnek, az érzékelés romlik.
Egyébként ha elkezdünk rendszeresen mezítláb járni, a lábunk egyre kevésbé lesz érzékeny a tüskékre vagy a kövekre. A talpunkon ilyenkor nem felületes szaruréteg képződik, hanem a mélyebben fekvő bőrréteg lesz vastagabb és strapabíróbb. Jól látható ez például az úti képeiről ismert fotós, Marti Jung esetében is, aki mezítláb kelt át az Alpokon, a hómezőkön, a sziklákon és a mezőkön.
Aki cipő nélkül jár, jobban figyel az altalajra, jobban észreveszi a különbségeket. Ha nem sima aszfalton járunk, az egyenetlen talaj afféle természetes talpmasszázst ad a reflexzónáknak, ami jótékony hatással van testre, szellemre és lélekre egyaránt. Javul a figyelmünk, az egyensúlyérzékünk és a kedvünk is.
Ne féljünk a mezítláb járástól!
Sokan félnek attól, hogy a lakásukon kívül bárhol másutt mezítláb járjanak. Aki évtizedek óta cipőben jár, anélkül nem érzi magát biztonságban. Csak a kosz és a veszélyek jutnak eszünkbe.
Érdekes módon még a mezítláb járást sem szabad túlzásba vinni, legalábbis az elején, mivel ilyenkor akár izomlázunk is lehet tőle. Csak rendszeres edzéssel válnak az izmok újra annyira erőssé, hogy fenn tudják tartani a lábboltozatot.
A mezítláb járás is, mint annyi minden más, fejben dől el. Ha valaki azt a feladatot kapja, hogy meztelen talppal sétáljon végig egy hegyes, szúrós kavicsokkal teli ösvényen, csak nagyon nehezen indul neki, és a fájdalomtól való félelmében nagyon óvatosan lépked. Ha azonban a feladat az, hogy hunyja be a szemét és képzelje el, hogy egy puha füves, virágos mezőn sétál, akkor ellazult állapotban minden fájdalom nélkül végig tud sétálni a szúrós köveken. Legalábbis addig, amíg újra ki nem nyitja a szemét és meg nem látja, hogy a talpát szúró talajon sétál, mert akkor azonnal újra érezni kezdi a fájdalmat. Az tehát, hogy mezítláb járni fájdalmas vagy éppen ellenkezőleg, nagyon is kellemes élmény, nem a talpunkon, hanem a fejünkben dől el.
Mezítlábas cipőmodellek
Ilyen is létezik: olyan cipő, amelyben úgy járhatunk, mintha semmi nem lenne a lábunkon. Ha ugyanis a városban akarunk sétálni, a járda tele van egy sor olyan dologgal, amibe nem szívesen lépnénk bele. De a természetben is megszúrhatja a talpunkat egy tövis, akivel pedig valaha is előfordult már, hogy megindult a lába alatt a talaj, az is védelmet szeretne a lába számára.
Többféle olyan modell is létezik, amelyekben úgy járhatunk, mintha mezítláb járnánk: némelyik könnyű tornacipőre emlékeztet, más inkább szandálra, van, amelyik edzésre szolgál, de olyan is akad, amelyiket mindennapos használatra terveztek. Az egyik legelső mezítlábas cipőt a német Helmuth Ohlhoff tervezte. Az ultramaratoni hosszakat futó sportember ismert olyan kollégákat, akiknek fájdalmat okozott a futás. Beszélt a témáról egy orvossal is, aki szintén a mezítlábas futás mellett érvelt, a sportembert azonban elriasztotta a sérülésveszély. Az orvos ekkor azt tanácsolta neki, kenjen folyékony szilikont a talpára. Ohlhoff ki is próbálta, de az élmény csak arra ösztökélte, hogy jobb megoldást keressen. Így született meg a Leguano névre hallgató mezítlábas cipő, amely nem más, mint szilikontalpú, vastag zokni.
Egészen más megoldást dolgozott ki Frank Demann. A lipcsei testterapeuta évtizedeken át művelt különféle harci sportokat, amelyekhez nemcsak erőre van szükség, hanem ügyességre és mozgékonyságra, valamint gyors reakciókra is. Demann arra vágyott, hogy testi erejét minél hatékonyabban használhassa ki, így kezdett el az optimális testtartással és a helytelen tartás okaival foglalkozni. Ezek alapján fejlesztette ki a Senmotic blue elnevezésű manuális terápiát, amely segít oldani a megrövidült izmok görcsét és megnyújtani őket. Végül eljutott a lábig, egészen pontosan addig a helytelen lábtartásig, amelyet a normál cipők idéznek elő.
Végül szakemberek segítségével alakította ki a Senmotic mezítlábas cipőt. A legnagyobb gondot a könnyű tornacipőre emlékeztető lábbeli talpának megtervezése jelentette: legyen könnyű, vékony, mozgékony, ugyanakkor biztosítson optimális védelmet. A talp végül is több rétegből áll, és az eredmény olyan mezítlábas cipő, amelyet nemcsak farmerhez lehet hordani, hanem akár öltönyhöz is. A fejlesztés következő lépése a mezítlábas biocipő lesz, amely bajor tehenek bőréből készül, a cserzéséhez pedig természetes növényi anyagokat használnak majd.
Az első lépések cipő nélkül – mire figyeljünk?
Otthon jól eljárkálunk zokniban vagy teljesen mezítláb, ahogyan a kertünkben vagy az erdőben is lehúzhatjuk kísérletileg a cipőnket. De játékos gyakorlatokat is beiktathatunk, például a lábunkkal mint fogásra alkalmas testrésszel kisebb tárgyakat, zsebkendőt, ágakat, de még köveket is megpróbálhatunk felemelni.
Csodálatos élmény lehet a hajnali harmattaposás, amely a lábat érő hidegingerek miatt a Kneipp-terápiának is része. A rendszeres harmatjárás megedzi a szervezetet, jót tesz a szívnek és segít a hideg lábon. Nem kell hozzá más, mint egy rét és egy ébresztőóra. Ez utóbbit húzzuk fel jó koránra, mert a fű csak hajnalban harmatos. A többi már egyszerű: maximum öt percig sétáljunk mezítláb a harmatos fűben. Utána alaposan töröljük meg a lábunkat és húzzunk rá meleg zoknit. A harmattaposást követő mozgás gondoskodik arról, hogy a lábunk kellemesen meleg maradjon.
Télen ugyanezt kipróbálhatjuk hótaposás formájában. A frissen esett hóban járkáljunk néhány másodpercig, maximum egy percig mezítláb. Vigyázzunk rá, hogy a lábunk ne fázzon, és arra is, hogy ne lépjünk bele a kiszórt sóba!
Európában már számos helyen léteznek mezítlábas ösvények és parkok, ahol nyugodtan járkálhatunk cipő nélkül. Sőt mezítlábas sétanapokat is szoktak rendezni. A hegyekben alpesi, a tenger mellett homokos mezítlábas ösvényeken sétálhatnak a módszer szerelmesei, de a teljesen kezdők is.
Mezítlábas hírességek
A Moldáviából származó Patricia Kopacsinszkaja híres hegedűművésznő. Fellépéseinek különlegessége, hogy estélyi ruhájához nem hord cipőt. Abebe Bikila 1960-ban olimpiai bajnok lett maratoni futásban. Az etióp sportoló az egész szakaszt mezítláb tette meg. Sebastian Kneipp is tudta, hogy a mezítláb járás és az egészség elválaszthatatlan egymástól. Ő is dicsérte a mezítláb járást, a harmattaposást és a hóban való járást. Esetében nem annyira a láb egészségéről van szó, mint a szervezet egészének, az immunrendszernek az erősítéséről.
Mezítláb járás: mit kell tudnunk?
Mikor kaptunk legutoljára tetanuszoltást? Mielőtt nekivágunk, ellenőriztessük, mert bár a sérülések ritkábbak, mint a kezdők gondolnák, a vérmérgezés ellen védekeznünk kell. Ha valaki cukorbeteg, a lába könnyen megsérülhet úgy, hogy észre sem veszi, ráadásul a sebei nehezen gyógyulnak. Ellenőriztessük a vércukorértékünket a háziorvosnál! Kezdetben ne járjunk túl sokat cipő nélkül, mert túlterheljük a lábunkat. A lehetséges következmények: elfárad a lábunk, de akár az Achilles-inunk is megsérülhet. Ha mezítláb futunk, az nem jelenti automatikusan azt, hogy a futóstílusunk egészségesebbé válik. Aki éveken át a sarkáról gurult el, az nem fog magától rögtön a lába elejére érkezni. Ezt tudatosan gyakorolni kell.
Forrás: https://tgymagazin.hu/szepseg/mezitlab-jarni-egeszseges/
&
A Föld regeneráló ereje:
Ha sétáltál már homokos tengerparton vagy illatos, zöld fűben mezítláb, egészen biztosan tapasztaltad már ezt a hatást, legfeljebb nem tűnt fel. A legtöbben határozottan észreveszik, hogy jobb kedvűvé válnak, vagy egyszerűen csak jó érzéssel tölti el őket a legborúsabb, legstresszesebb napokon is a mezítlábazás, de van, aki ennek a gyógyító erejét is határozottan tapasztalja.
A jelenség írható a misztérium számlájára is, de azért van tudományos alapja, hogyan és miért van jó hatással a szervezetedre a talaj érintése.
Az elektronok játéka
A Földet elképzelhetjük egy gömbhéj-kondenzátorként is, melyben a földfelszín a negatív töltésű, az ionoszféra pedig a pozitív töltésű fegyverzetet alkotja. A kettőt egymástól a levegő, mint szigetelő választja el.
Becslések szerint a két réteg töltése közel azonos mértékű, ellentétes előjelű, ezért alkot stabil egységet.
A stabilitás persze nem igaz, hiszen a viharok és villámok esetében a szigetelés megszűnik (kisül a kondenzátor), a töltések pedig ide-oda vándorolnak, ám ez csak lokálisan borul fel, hiszen a Föld és az ionoszféra túl nagy ahhoz, hogy egy-egy vihar ki tudja sütni a teljes töltését.
Persze bennünket nem is ez a játszma érdekel igazán, hanem a földfelszínen zajló dolgok.
Ahogy egy kondenzátor esetében, úgy a Földnél is a felszínen tobzódnak a többlet elektronok, hogy alkalmasint elszakadhassanak a többi negatív töltéstől (mert taszítják egymást).
Bármire szívesen átvándorolnak, amivel csak kapcsolatba kerülnek. Azaz, ha mezítláb sétálsz, vagy leheveredsz a földre, bizony te is kapsz belőlük.
És ez jó, sőt! Több mint jó, hiszen az emberi test is bioelektromos, többek között a sejtjeink is elektromos impulzusokkal kommunikálnak.
Az embert körülölelő elektromosság
A Föld magja vasból áll, ennek köszönhető a bolygót körülölelő mágneses mező. Ez a mező állandó kölcsönhatásban van az összes élőlénnyel, és persze az űrből érkező kölcsönhatásokkal is.
A technológiai robbanással meghódítottunk egy új világot: az étert, amelyet rádióhullámokkal, Wifi és mindenféle egyéb jelekkel, sugárzásokkal töltöttünk meg. És persze az elektromos eszközök használatával számos elektromágneses sugárzással is terheljük a környezetünket.
Ezek mind-mind hatással vannak az emberi testre, hiszen mi magunk is elektromosak vagyunk, még ha sokkal kisebb mértékben is.
Ezeket a hatásokat gyűjtőnéven elektroszmognak nevezik, függetlenül attól, hogy természetes eredetű (egy vihar, a Nap, a Föld mágneses tere, a csillagokból érkező sugárzások), vagy mesterséges (mint a hírközlési eszközök, az elektromos vezetékek, a váltóramforrások, vagy bármely elektromos eszközünk).
Ezek a szennyezések számos fizikai és fiziológiai hatást váltanak ki benned is. Számos kutatás folyik a témában. Vannak ma már bizonyítható és feltételezett összefüggések.
Ilyen például a magasfeszültségű vezetékek közelében élők és a leukémia magasabb előfordulási aránya. Viszont az alvászavar, az ingerlékenység, a szív- és érrendszeri betegségek és a meddőség kialakulásának esélye is.
Szintén kutatások folynak azzal kapcsolatban, hogy a túlzott mobiltelefon használat (legalább napi 30 perc) az agydaganat kialakulásának valószínűségét növeli-e. Az eddigi eredmények alapján lehetséges, hogy rákkeltő kategóriába sorolták. A mobiltelefon okozta sugárzások miatt a fiatalabbak tartoznak a veszélyeztetettebb kategóriába, mivel még koponyacsontjuk nem teljesen kifejlett, agyi térfogatuk kisebb, így nagyobb mennyiségű sugárzás érheti őket.
Ezek a hatások mind-mind növelik a szervezetedben a szabad gyökök mennyiségét.
Mik azok a szabad gyökök és miért nem jó, ha túl sok van belőlük?
Biztosan hallottad már a fogalmat, de mi is az a szabad
gyök? Olyan atom, molekula vagy ion, amelyeknek a külső atom pályáján szabad
elektron van. Ennek köszönhetően rendkívül heves reakciókészséggel van
megáldva.
Ez azért baj, mert a forró vérmérséklete miatt, bármivel
akad össze, finoman szólva is tönkreteszi azt, mert a gyors kémiai reakcióval a
célmolekula struktúráját és funkcióját is módosítja.
A szabad gyökök származhatnak a testünkből vagy külső
forrásokból is.
Termelődhet: a sejtanyagcsere melléktermékeként, de a
környezetszennyezés (és a már tárgyalt elektroszmog), a vegyszerek, a rossz
minőségű „élelmiszerek”, a stressz vagy épp a képernyők használata is
okozhatja.
Kifejezetten könnyen károsítja a zsírszöveteket (oxidálja
azokat) és a sejtmembránokat, rombolja a DNS láncokat (ami sérült, mutáns gének
replikációjához vezet, mint pl. a rákos sejtekéhez), és elsődleges okozói az
öregedéssel együtt járó testi hanyatlásnak. Azaz, minél több van belőle a
testedben, annál rövidebb és rosszabb minőségű életre számíthatsz.
Normál esetben a tested egészen hatékonyan tud küzdeni
ellenük az úgynevezett antioxidánsok segítségével. Ezek a kamikaze harcosok
feláldozzák magukat, hogy a szabad gyökök ne az egészséges sejteket roncsolják
az agresszív elektronjukkal, hanem hozzájuk kötődve semlegesítődjenek.
Antioxidánst termel a szervezeted is, és be tudod juttatni
külső forrásokból is, mint az táplálkozás vagy a földelés.
Idősebb vagy beteg emberek esetén ez a belső termelődés csökken sajnos, ezért ellensúlyozni kell, többet kell külső forrásokból szerezni.
Forrás: https://biohackerklub.hu/foldeles/
2025. július 14., hétfő
EUROPA TRIANONJA Dokumentumfilm - FHD MOVIE
2025. július 13., vasárnap
Epsom-só (keserűsó)
Frekvencia Világ
https://www.facebook.com/profile.php?id=100077819274328
Prohorovka, győzelem a semmiért!
 |
| Fotó: szovjet emlékmű Prohorovka térségében, amely pont az ellenkezőjét sugallja a valóságnak. |
A
kurszki volt az utolsó igazán nagy német támadás a második világháború
során, a világtörténelem legnagyobb páncélos csatája, amelyet a
szovjetek nyertek. Pedig a közhiedelemmel ellentétben a németek
Prohorovkánál áttörtek, csak közbejött Szicilia.
Az
északi szárnyon, Orjon felől indított német támadás némi térnyerés
után valóban kifulladt, a déli azonban sokkal sikeresebb volt. Az élen
haladó SS páncélos hadtest pedig 1943.07.12-13-án győztesen megvívta a
prohorovkai csatát, estére birtokba vette a térségét. Sikerült áttörni a
szovjetek által kiépített, nagy mélységű védelmi rendszert kijutottak
az enyhén dombos nagy búzaföldekre, amely ideális a nehéz harckocsik
számára.
Hitlernek volt jó pár nagy katonai baklövése, egy csokorra való közülük:
https://www.facebook.com/profile/100077360809936/search?q=hitler%20bakl%C3%B6v%C3%A9sei
A
közelben lévő szovjet páncélos csoportokat minimális veszteséggel
szétverték. Mélyebben még volt ugyan tartalékuk, meg északon éppen
offenzívába kezdő csapatoktól is el lehetett volna vonni erőket, de
mindez időbe és komoly veszteségekbe került volna, arról nem is
beszélve, hogy az éppen csak megindított nagyszabású ellentámadás
gyengítése az itt lévő német csapatok védekezését segítette volna.
Ezzel
szemben a német páncélos csapatok Prohorovkánál éjszakáztak, majd
reggel a lerohanás megindítása, a taktikai győzelem helyett
visszavonulásba kezdtek. Jah kérem, Szicíliban közben sikeres
partraszállást indítottak a szövetségesek és Hitler, aki ekkor már nem
rendelkezett komolyabb tartalékokkal a veszélyt érzékelve, a tábornokok
ellenállását figyelmen kívül hagyva azonnal leállította Kurszk irányt,
lefújta a Citadellát. Sőt, a szovjet ellentámadás közepette később még
csapatokat is elvezényelt a védelemből.
Tehát
hiába nyertek Prohorovkánál az SS páncélosok (a tévhittel ellentétben
a haderő fő eszközei a régebbi harckocsik,rohamlövegek voltak, az SS
páncélos hadtest hadrendjében mindössze 15 Tigris volt, s még 8 T-34-es
is akadt) elmaradt a lerohanás. Pedig, ha legalább megelőző csapásként
2-3 napos felmorzsoló támadást indítanak, akkor a nyílt terepen, a
beásott szovjet páncéltörő körzetek hiányában olyan vérengzést
hajthattak volna végre, amely lehetetlenné tette volna a szovjetek
számára a német visszavonulás után az érdemi ellentámadást, mint ami
történt...
Persze tudjuk, hogy a
történelemben nincsen ha... így Prohorovka és az áttörés csak egy
lábjegyzet a nagy szovjet győzelem mellett. Ezt a maga módján
Számvéber Norbert történész, a csatáról szóló tanulmány szerzője így
összegezte:
"A II.
SS-páncéloshadtestet tehát kivonták, s nem pedig kiverték Prohorovka
környékéről. Bármilyen meggondolások vezették is Adolf Hitlert és a
német hadvezetést akkor, amikor a Zitadelle hadművelet leállítása
mellett döntöttek, arra a II. SS-páncéloshadtest július 12-én és 13-án
Prohorovka mellett vívott kétnapos harctevékenysége (a térségben
rendelkezésre álló utolsó szovjet harckocsi-tartalékok nagy mértékű
szétforgácsolása, viszonylag alacsony német veszteségek mellett) egészen
biztosan nem adhatott okot."
Forrás:
A háborúk világa, a világ háborúi
2025. július 12., szombat
Megállíthatatlan a gazdasági lavina - Szedlacsik Miklós mester-coach (PPH)
EGYEDÜLÁLLÓ SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ TUDÁS ÉS KÖZÖSSÉG A BOLDOG ÉLET, TOVÁBBÁ A SZERETET-KOR (ARANYKOR) ELÉRÉSÉHEZ!
Szeretettel
köszöntünkl Most kérj - díj és kötelezettség mentes - hozzáférést a PPH
(Problem Prevention Holding), Szedlacsik Miklós boldogság-specialista
mester-coach, a Nyílt Akadémia, a Hunor Trade Zrt és a Tanoda 2000 Kft
közös, ember és élet jobbító, tudatosságfejlesztő weboldalához!
A
PPH-nál fellelhető információk és tudás segítenek az ember és
életismeretben, az élethelyzetek helyes kezelésében, a problémák
megoldásában, illetve megelőzésében, a személyiséged fejlődésében, a
célok megvalósításában, továbbá a coach hivatás és a szeretettel,
egészséggel, jóérzéssel, elismeréssel, szabadsággal, anyagiakkal és
boldogsággal teli élet elérésében. Alapításunk óta (1994) több ezer
vállalkozásnak és többszázezer egyénnek segítettünk már, hogy könnyebben
boldoguljanak az életükben. Szervezetünknél Coach képzés, Mester-coach
képzés, Szeretet-korra (Aranykorra) felkészítés, szellemi, lelki
fejlődést igénylő emberek képzése, sőt Fényküldöttek, illetve
Fénymunkások képzése, továbbképzése történik. http://www.pph.hu/hu/