 |
| https://iflgazdasag.blog.hu/2016/12/07/azert_baj_hogy_a_fel_orszag_funkcionalis_analfabeta_mert_ok_alakitjak_az_orszag_sorsat |
Funkcionális analfabetizmus diplomával – egy szakmai jelenség:
Létezik egy állapot, amely nem az intelligencia hiánya, nem is az iskolázatlanság következménye.
Ebben az esetben az érintett:
tud olvasni,
tud hivatkozni,
ismeri a szakzsargont,
de képtelen értelmezni, összekapcsolni és következményre jutni.
A jelenség ott válik kritikussá, amikor ez döntési pozícióban, orvosi vagy szakmai felelősséggel párosul.
Ilyenkor nem tudáshiányról beszélünk, hanem kognitív működési zavarról.
A tipikus tünetek:
állandó relativizálás,
vég nélküli „további vizsgálatok szükségesek”,
az állásfoglalás következetes kerülése,
a nyilvánvaló összefüggések kimondásának képtelensége.
Ez nem óvatosság.
Ez mentális önvédelem.
Ez a működés különösen gyakran jelenik meg olyan ideológiai keretek között, ahol a morális axióma megelőzi a biológiai és tapasztalati valóságot.
Itt az információ nem értelmezésre kerül, hanem előszűrésre. Ami nem illeszkedik a narratívába, az egyszerűen kiesik.
A folyamatos kognitív disszonancia elhárítása idővel beszűkíti a gondolkodást.
Nem azért, mert az illető ne lenne képes többre, hanem mert pszichésen nem engedheti meg magának a következtetést.
Ez már nem véleménykülönbség, hanem funkcionális leépülés.
Hosszú távon a gondolkodás beszűkül, a szakmai identitás kiüresedik,
és kialakul egy degeneratív minta: a valóság helyett a rendszer logikája válik elsődlegessé.
Az ilyen ember nem hazudik feltétlenül.
Egyszerűen nem érti, mit jelent az, amit lát.
Ezért különösen veszélyes: nem vállal felelősséget –
csak szavakkal elfedi a döntés hiányát.
Ne nevezzük ezt vitának.
Ne nevezzük tudományosságnak.
Ez egy funkcionális zavar, amelynek igenis van jelentősége –
különösen ott, ahol emberek sorsa múlik rajta.
Szerző/forrás: https://www.facebook.com/tamas.kerekesv
&
A
funkcionális analfabétizmus diplomával egy valós szakmai jelenség,
amely azt jelenti, hogy valaki ugyan rendelkezik felsőfokú végzettséggel
(diplomával), de nem tudja az elvárt szinten értelmezni, feldolgozni a
szövegeket, hiányoznak a komplex szövegértési és problémamegoldó
képességei a mindennapi, munkahelyi helyzetekben, ezáltal hátrányba
kerül a munkaerőpiacon, és csökken a hatékonysága, annak ellenére, hogy
formálisan tanult, de a gyakorlati, kritikai gondolkodás terén gyenge.
A jelenség lényege:
- Formális vs. Funkcionális tudás: A diploma egy formális elismerés, de a diplomás nem feltétlenül rendelkezik a feladataihoz szükséges funkcionális tudással, vagyis a szövegek megértésével és alkalmazásával.
- Szövegértési hiányosságok: Képtelenek a bonyolultabb, több rétegű szövegek (pl. szakmai cikkek, riportok, útmutatók) lényegét megragadni, vagy értelmezni, és azokat a saját munkájukban felhasználni.
- Kritikai gondolkodás hiánya: Gyakran nem képesek a kapott információkat kritikusan értékelni, hanem passzívan befogadják, ami a hibás döntések forrása lehet.
- Munkapiaci hátrány: Annak ellenére, hogy "diplomás", nem tudja hatékonyan végezni a munkáját, nem érti a komplex utasításokat, emiatt a munkaerőpiac nehezen integrálja.
Okok:
- "Puskázás" az egyetemen: A tudás elméleti elsajátítása helyett a fókusz a vizsgák letételén volt.
- Elavult oktatási módszerek: A rote learning (magolás) túlsúlya, a gyakorlati alkalmazás hiánya.
- A diploma „túlinflálódása”: Egyre több embernek van diplomája, de a tudás minősége nem követte ezt.
- Szakmai lemaradás: A modern, információ-intenzív munkahelyeken nehezen boldogulnak.
- Frusztráció: A diplomás személy frusztrált lehet, mert úgy érzi, nem képes megfelelni az elvárásoknak.
- Társadalmi problémák: Hozzájárul a képzettségi paradoxonhoz, ami a munkaerőpiaci struktúrák hatékonyságát csökkenti.
Ez
a jelenség nemcsak a kevéssé képzett, de a diplomás réteget is érinti,
rávilágítva a magyar oktatási rendszer és a munkaerőpiaci igények közti
szakadékra.
A témáról bővebben az alábbi oldalakról:
***
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése