EZ NEM KONTEÓ. VALÓDI TUDOMÁNY.
ÉS EZ LEHET A JÖVŐNK.
Amikor néhány éve valaki azt mondta, hogy a telefonod folyamatosan követi a tartózkodási helyedet, elemzi a kereséseidet, ismeri az érdeklődési körödet, és algoritmusok döntik el, milyen híreket, videókat vagy reklámokat látsz, sokan legyintettek.
Ma ez a mindennapok része.
Most pedig itt a következő technológiai ugrás.
A 6G-ről a legtöbben azt hiszik, hogy csupán gyorsabb internetet jelent. Pedig a valóság ennél sokkal összetettebb.
A 6G fejlesztésének egyik hivatalos kutatási iránya az úgynevezett ISAC (Integrated Sensing and Communication). Ez azt jelenti, hogy a hálózat nemcsak adatot továbbít, hanem képes lehet érzékelni a környezetét is a rádióhullámok visszaverődésének elemzésével.
Ez már nem science fiction, ez valós kutatás.
Német, európai és ázsiai kutatóintézetek, egyetemek és távközlési vállalatok dolgoznak rajta.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A kutatások szerint a rendszer képes lehet érzékelni:
• hogy van-e valaki egy helyiségben;
• hány ember tartózkodik ott;
• merre mozognak;
• állnak, ülnek vagy fekszenek;
• történt-e elesés;
• a test mozgását;
• bizonyos körülmények között a légzés ritmusát;
• egyes laboratóriumi környezetekben még a pulzus becslése is lehetséges.
És mindezt úgy, hogy nem feltétlenül kell külön érzékelőt vagy okoseszközt viselned.
Ez a technológia óriási segítség lehet az egészségügyben, az idősellátásban, a katasztrófavédelemben vagy az önvezető járműveknél.
De minden technológiának két oldala van.
Tegyük fel a kellemetlen kérdéseket.
Mi történik, ha egy hálózat már nemcsak azt tudja, hogy mit írsz az interneten…
…hanem azt is érzékeli, hogy fizikailag hol vagy?
Mikor mozogsz?
Mikor pihensz?
Mikor vagy egyedül?
Hány ember van egy lakásban?
Van-e mozgás egy épületben?
Ki dönt arról, hogy ezekhez az információkhoz ki férhet hozzá?
Hol húzzák meg a határt?
A történelem tanít valamire.
Szinte minden új technológiát először kényelmi vagy biztonsági célokra vezetnek be.
A kamerák a közbiztonságért.
Az okostelefonok a kapcsolattartásért.
A GPS a navigációért.
Az arcfelismerés a gyorsabb azonosításért.
Mindegyiknek megvannak az előnyei.
De mindegyik felvetette azt a kérdést is, hogy meddig terjedhet az adatgyűjtés.
Most ugyanez a kérdés jelenik meg a 6G esetében is.
Nem az a kérdés, hogy hasznos lehet-e, hanem az, hogy mi történik akkor, ha egyszer egy ilyen rendszer széles körben elterjed.
Ki fogja működtetni?
Ki fogja ellenőrizni?
Ki garantálja, hogy nem használják fel más célokra?
Ki védi meg az emberek magánszféráját?
A technológia önmagában nem jó vagy rossz.
Az dönti el, hogyan használják.
De a történelem azt is megmutatta, hogy ami technikailag lehetséges, arra előbb-utóbb valaki alkalmazást is talál.
Ezért szerintem nem az a felelős hozzáállás, hogy legyintünk és azt mondjuk: "ez csak konteó".
Hanem az, hogy időben beszélünk róla.
Még azelőtt, hogy a technológia a mindennapjaink részévé válna.
Nem azért, mert biztosan a legrosszabb forgatókönyv valósul meg. Hanem azért, mert a szabadságot mindig könnyebb megőrizni, mint utólag visszaszerezni.
Forrás: Hazafi: https://www.facebook.com/photo/hazafi/6g/...
( MI-tartalom )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése