Az agy lefokozása: így butítja el az embereket a " túlzott internethasználat ".

 

Napról napra egyre többen panaszkodnak különböző nehézségekre szellemi tevékenységükkel kapcsolatosan: figyelemzavarra (nem tudnak koncentrálni, nem tudják összpontosítani a gondolataikat, hogy meghozzanak egy döntést), memóriával kapcsolatos problémákra, vagy akár arra, hogy fizikai nehézséget jelent számukra egy szöveg elolvasása, nem is beszélve egy teljes könyv, legyen az irodalmi alkotás, vagy a személyes fejlődést elősegítő munka, elolvasásáról.

 Ezek az emberek általában azzal a kéréssel fordulnak az orvoshoz, hogy adjanak nekik valamit, ami javítani fogja az agyműködést, különösképpen az emlékezőképességüket. Bármilyen különös is, de ez a probléma nem csak az idősebb korosztályt érinti, hanem a középkorúakat, sőt a fiatalokat is. De ami még ennél is rosszabb, sokukat nem is érdekli, mi áll a dolgok hátterében, automatikusan ráfognak mindent a fáradtságra, a stresszre, a rossz gazdaságra vagy az életkorra. A betegeim között azonban akad olyan 70 év feletti személy is, akinek egyáltalán semmi problémája nincs az agyi aktivitásával.

De akkor mi lehet ezeknek a panaszoknak a kiváltó oka?

A valódi ok abban a tényben rejlik, hogy senki, de senki nem hajlandó lemondani arról, amit én „az információval való állandó kapcsolatnak” nevezek. Más szavakkal, az agyműködés rohamos romlása akkor kezdődött el, amikor úgy döntöttünk, hogy folyamatos kapcsolatban maradunk mindazzal, ami az interneten történik.

A szakemberek már 2008-ban arra figyelmeztettek, hogy a felhasználók átlagosan csak az információk 20%-át olvassák el, és amennyiben lehet, kerülik a hosszabb szövegeket. Sőt, speciális kutatások azt is kimutatták, hogy az a személy, aki állandóan csatlakozva van a hálózathoz, tulajdonképpen el sem olvassa az adott szövegeket, egyszerűen átnézi őket, akár egy robot, kiragad bizonyos információkat, és folyton átugrik egyik szövegről a másikra.

Ennek a kaotikus keresésnek a hátterében az a szándék áll, hogy megosszák az információt másokkal: „vajon megmutathatom valakinek ezt a szöveget?”, teszik fel a kérdést. Más szavakkal szólva, az internetes oldalakat nem olvassák, hanem egészen egyszerűen követik azokat, rendkívül kaotikus módon. Az egész valahogy így történik: a felhasználó elolvassa az első néhány sort, majd a szöveg közepére ugrik, és néhány szó után már a szöveg végét pásztázza a szemével, hogy minél előbb megtudja, mi a végkifejlet.

Ennek megfelelően az információ továbbításának legjobb módja az úgynevezett „fordított piramis” módszer.

Csak ezzel érhető el, hogy a felhasználó több időt töltsön el az adott oldalon. Még ha az információ olvasása közben egyre vonzóbbnak találja is a szöveget az olvasó (mint valószínűleg ennek a cikknek az esetében is), akkor is kevesen lesznek azok, akik végigolvassák.

Az én személyes következtetésem szerint az internet egy drog. És mi a drog? Egy teljesen haszontalan dolog, ami nélkül bárki képes megélni, addig a pillanatig, amíg ki nem próbálja. De amint kipróbálta, a függőség egy életre szól.

Ami igazán szomorú, az, hogy erre a problémára minden rangú és foglalkozású ember panaszkodik: a magasan képzett személyektől az egyszerű mosogatókig. De még ennél is szomorúbb, hogy a legtöbb panasz az akadémikusok környezetéből érkezik, tehát olyan emberektől, akiknek minden nap helyes kommunikációt kell folytatniuk másokkal (tanulni, tanórák anyagát elolvasni, vizsgákon részt venni).

Az emberek többsége komoly nehézségekbe ütközik egy szöveg elolvasásakor. Teljes könyvek elolvasását már nem is említem. Még a 2-3 bekezdést meghaladó blogbejegyzések is túl hosszúnak és nehéznek tűnnek az olvasáshoz. Ez pedig ördögi körhöz vezet: nincs értelme túl sokat írni, mivel úgysem olvassa el senki, de ha csak keveset írunk, azzal csökkentjük az író és az olvasó agyi aktivitását is. A végeredmény pedig a tömeges elbutulás.

És ez még nem minden. Az internettel való állandó kapcsolat miatt olyan képességek romlanak egyre tovább, mint az információ elemzése, a fontos információkhoz való visszatérés képessége és a képzelőerő használata. A helyzet még ennél is rosszabb, mivel a felhasználók 80%-a tulajdonképpen haszontalan böngészéssel tölti az idejét, és olyan információkat olvas, amelyeknek gyakorlatilag nulla a kulturális értéke. Ugyanakkor a legtöbb felhasználó (különösen a fiatalok) ha akár csak egy napig is távol van a hálózattól, nemcsak a pánikkal egyenértékű pszichológiai kellemetlenségeket tapasztalhat, hanem fizikai függőséget is, akárcsak a drogok esetében.

Röviden: sem tabletták, sem étrendkiegészítők, sem a különböző diéták nem képesek megállítani az agyi aktivitás romlását. Erre csak egyetlen dolog képes: ha megállítjuk az információs hulladék napi áramlását, és megpróbálunk hasznos ismereteket felhalmozni.

Összefoglalva:

1. Azok az eszközök, amelyek segítségével állandóan csatlakozva vagyunk az internethez, gyakorlatilag degradálnak, és olyan fásult emberekké tesznek, akik nem képesek gondolkodni és elemezni. De, mint minden drogfogyasztó, természetesen meg vagyunk győződve ennek az ellenkezőjéről, arról, hogy ez az információs hulladék szebbé teszi az életünket.
2. Annyi fölösleges információt halmozunk fel, hogy már csak a legalapvetőbb, legkisebb képzettséget igénylő munkákat leszünk képesek elvégezni. Nem tudjuk, hogy kell helyesen olvasni, helyesen feldolgozni az információt, és a szókincsünk megtelik elkorcsosult szavakkal.
3. A mobiltelefont csak akkor kéne használnunk, amikor tényleg szükségünk van rá, nem pedig ötpercenként.
4. Újra meg kell tanulni olvasni, igazi könyveket! Az elején nehéz lehet, de megéri megpróbálni. Első nap egy fél oldalt, második nap egy oldalt, harmadik nap két oldalt, és így tovább. Észre fogjuk venni a különbséget.

A könyvek életmentők a technológia közepette.

Ne engedd, hogy ez a világ elpusztítsa a saját univerzumodat. Alkosd meg a magad értékes világát, tele helyes és hasznos dolgokkal.

 

&

Hihetetlen Magazin: 2022 Március

Forrás:

 https://twice.hu/eletmod/az-agy-lefokozasa-igy-butitja-el-az-embereket-az-internethasznalat

*** 

Németország elbutul - Michael Winterhoff előadása:

The Power Of Teamwork

32 IDEAS FANTÁSTICAS Y CASERAS CON CEMENTO Y ARCILLA

Régen sokkal kevesebbet tanultunk – mégis a fontos dolgokat biztosabban tudtuk. / A mai gyerekeknek mindenük van, telefonjuk, laptopjuk, csak gyerekkoruk nincs!

 

 

Régen sokkal kevesebbet tanultunk - mégis a fontos dolgokat biztosabban tudtunk...

Persze akkoriban is szörnyülködtek, főleg a nagyszülők: "Szegény gyereknek mennyi mindent kell már elsőben a táskában vinni. 

És mennyi mindent tanulnak ezek a kicsik... Tán tanácselnököt akarnak belőle nevelni...?"
 

Hát igen, ők még a palatáblához voltak szokva, egy hatvanas évekbeli táska tartalma pedig több kiló volt, tagadhatatlan. 

Régen nem volt olyan, hogy egy gyerek már előre írt-olvasott, ami ma igencsak gyakran előfordul. Nem azért, mert nem tudták volna megtanulni, felszedni a kicsik. 

A szülők voltak úgy vele, hogy nem jó dolog előre okítani, mert akkor az iskolában unatkozni fog. És bizony van benne valami. 

Egy átlag elsősnek 3-4 órája volt.  Ha tagozatra járt, mert bizony azért az is volt, akkor minimum 1 órával több. 

Általában kisfelmenő rendszerben tanultak, ami azt jelentette, hogy az első két évben ugyanaz a tanító tanította őket. 

Ma van olyan iskola, ahol már az elsősöket is szaktanár tanítja..., és idegen nyelvvel kezdenek.

Annak idején azt ajánlották, hogy idegen nyelvet csak akkor tanuljon a gyerek, ha a magyarral, anyanyelvével már tökéletesen tisztában van. 

Néhány tantárgy volt: Számtan, Olvasás, Írás, Gyakorlati, Testnevelés, Rajz, Ének. Ha minden igaz, ennyi.

Számtanból elsőben csak az alapműveleteket tanultuk. Összeadás, kivonás, és azt is csak alapfokon. 

Volt nyitott mondat, csak úgy hívták, hogy kacsacsőr. 

Megoldottunk egyszerű szöveges feladatokat. Az volt a lényeg, hogy év végére értsük az összeadás, kivonás rejtelmeit. És ez általában ment is. 

Olvasásból hónapokon keresztül a betűket vettük, fokozatosan vele együtt persze olvastunk is. 

Szótagolva. Hangosan. Együtt. 

És láss csodát januárra a gyerekek nagy része szótagolva ugyan, de olvasott. 

Írásból az első egy-két hónap még nem füzetbe ment. Újságpapírra, levegőbe, írólapra... Először ceruzával, majd mikor már tűrhetően ment, akkor tollal. 
Mártogatóssal.

Hordtuk a tintát, sokszor le is csöppent, kellett az itatós, ami persze nem oldott meg semmit. 

Hatalmas könnyebbség volt, mikor második év második félévében már engedték a töltőtollat is.  

Ekkor még a tanítók nem örültek a golyóstollnak, azt mondták: Nem lehet vele szépen írni. 

Akkoriban, ha kék kézzel mentél haza egyáltalán nem számított különlegességnek.

A tollszárban a hegyet szinte naponta kellett cserélni, mert ahogy nyomtad kétfele indult a hegye, és kaparta a papírt rendesen....

Azt is meg kellett tanulni, hogy lazán tartsd a tollat, épp, hogy hozzáérjen a papírhoz.

Aki ilyen tollszárral tanulta az írást, egy életre beléje rögződött, hogy az íróeszközt nem nyomjuk a papírra, lazán tartva kanyarítjuk a betűket.

Egy biztos. Egyszerűbb volt az életünk - még ha problémásabbak is voltak az eszközök - hagytak bennünket gyereknek  lenni, játszani -  és közben tanultunk is. 

Aztán az alapokat úgy megtanították, hogy arra később valóban építeni lehetett. 

Felsőre az alapműveleteket már kívülről fújtuk, olvasni az osztály nagy része tudott, tartalmat pillanat alatt összehoztuk. 

Magyarul: szövegértésünk jó volt...

Forrás:

https://retroanzix.blogspot.com/2020/01/regen-sokkal-kevesebbet-tanultunk-megis.html?fbclid=IwAR2nLqtKW1fpzQRtlEoQ4y162RpZzjAROoXvRPhrjL08bPnpG-MuHyj87K0

&

A mai gyerekeknek mindenük van, telefonjuk, laptopjuk, csak gyerekkoruk nincs!

 

 Nézem a gyermekeinket és nem értem, mi történik a világgal. 

Meg van mindenük, sokkal több, mint amiről mi gyerekkorunkban álmodhattunk volna, egy valamijük még sincs: gyermekkoruk.

Mikor az apjuk azt mondja, menjetek ki játszani, rögtön jön a válasz: tél van, kint hideg van. Nyáron? Meleg van, minden barátunk otthon van, a telefonon, laptopon játszanak.

– Vakáció! Irány a vidéki nagyihoz.

– De ott nincs internet és térerő is csak alig, hangzik el a válasz.

– Nem baj, akkor legalább megtanuljátok, milyen az igazi gyerekkor.

– Mit csináljunk mi ott?

– Az a ti dolgotok, azt tudom, mi mit csináltunk gyerekkorunkban! Reggelente felkeltünk és finom puha kalácsot reggeliztünk, amit a mama sütött, mellé forró kakaót ittunk, ami abból a tejből készült, amit a nagyiék tehene adott. Kimentünk és játszottunk az udvaron, az utcán, a többi gyerekkel. Kikkel? Mindenkivel, aki a környéken volt. Nem volt fontos, hogy régóta ismerjük egymást. Nekünk elég volt egy labda, hogy jól szórakozzunk.

Alig vártuk, hogy reggeli után kimenjünk játszani, estig jóformán haza se mentünk. Mit csináltunk? Labdáztunk, bújócskáztunk, fogócskáztunk, virágokat gyűjtöttünk, figyeltük a madarakat, kergettük a kisnyulakat. Mikor megéheztünk, beszaladtunk egy szelet zsíros kenyérért, amit piszkos kézzel, örömmel elfogyasztottunk. Igen gyermekeim, zsíros kenyérért, nem válogattunk, mint mostanában. Nem volt akkor még hamburger, hot dog, meg hasonlók.

Nem írtunk üzenetet a szomszéd gyereknek, ha játszani akartunk vele, felálltunk a kerítésre és bekiabáltunk neki. Az se volt fontos, milyen ruha van rajtunk, estére úgyis mind piszkosak voltunk.

Nem villogtunk az új telefonunkkal, az sem tudtuk, hogy egyszer majd lesz mobil. Ha kaptunk egy új labdát, autót, vagy babát, örültünk neki és már vittük is ki, hogy a többi gyerekkel játszunk vele.

Amikor eljött a vacsora ideje, megettük a tejbedarát, vagy éppen ami az asztalra került. Nem mondtuk mindenre, hogy nem kérem.

A gyümölcsfák tele voltak minden finomsággal, onnan szedtük az almát, meggyet, körtét, barackot, mikor mi volt éppen. Az volt a mi desszertünk. Kergettük a tyúkokat és jót nevettünk rajta, ha a dühös kakas utánunk eredt.

Az gyerekkor volt, nekünk van mire emlékeznünk. 

Mikor gyerekeitek lesznek, ti mit meséltek majd nekik? 

Milyen jót játszottatok a többiekkel, a laptopon?

 Forrás:

http://femzine.com/a-mai-gyerekeknek-mindenuk-van-telefonjuk-laptopjuk-csak-gyerekkoruk-nincs/?fbclid=IwAR3aTsf3HYkurN2TQU1LdF7XoiJ7PhpInN-mS3DPOIB8jQzuUxsaQYVe4lc 

***

Tesla szabadenergiája - dokumentumfilm.

A dokumentumfilm Nicola Tesla eseménydús életét meséli el, illetve úttörő kutatásait a fizika és elektromosság terén. Vajon mihez kezdenénk áram nélkül? Az elektromosságot életünk számos területén hasznosítjuk. A mai ember talán már meg sem tudna lenni nélküle. De honnan származik? Most megtudhatjuk. Az is kiderül, a Föld hogyan állítja elő saját elektromosságát, a villámlást. Találkozzunk Faraday-vel, Edisonnal és Teslaval, a tudósokkal, akiknek azt köszönhetjük, ahol ma tartunk.

_

New Mars Curiosity Rover Pictures

A Föld az űrből - Earth from Space - dokumentumfilm

Hamarosan az Elit kerülhet szorult helyzetbe !?! - ( Hihetetlen Magazin számából / 2016 jún.)

Earth View 8K : Earth From Space Like You've Never Seen Before Stunning ...

A Kárpátok bércei

Nightwish - 'Noise' / Ébresztő jellegű videóklip...

 

  Minden benne van, ami a világunkat átszövő hazugságokat, manipulációt és a mindennél nyilvánvalóbb igazságot illeti.

"Egy Nap nélküli világban
A tükröd fekete, csak egy másolat néz vissza belőle,
a Szép Új Világ rabszolgájára."

 Nemcsak művészi megfogalmazás, hanem sokkoló képi ábrázolás is egyben, hiszen mára ez kell ahhoz sajnos, hogy megértsék világunk felépítését azok is, akik szavakban nehezen fognák fel, mit is jelent az a "Szép ÚJ Világ", amit az emberiség magának szán, vagy amit nekünk szánnak...

VIDEÓ:

Egy vetített és a születéstől a halálig Matrixként tartó álvalóság, média, önpusztítás és öntömjénezés, rombolás és természetpusztítás, az ego uralma, a selfie-k és agymosottak társadalma, egy VÉGTELEN MESTERSÉGES ZAJ, miközben a világ, a valóság, a természet, az élet odakint tündököl valahol.

De hol szakadt el a két világ egymástól? Hol szakadtunk el és miért? Miért hagyjuk? 

De jómagam hiszem - mivel ezen dolgozom lassan egy évtizede - , hogy dönthetünk úgy, hogy leveszük a fejünkről a "zsákot" és lerántjuk a szemünk elé húzott fátylat (amely mára sajnos vastag függönnyé vált), eldobjuk a figyelmünket a semmibe fókuszáló, a nap 24 órájában lekötő vackokat és végre elkezdjük értékelni, azt, ami valós és ami valójában számít. 

 Forrás:

 (SBG Buddha - VilagHelyzete)

 Link:

https://www.vilaghelyzete.com/2020/02/olyan-kemeny-es-igaz-ebreszto.html?fbclid=IwAR2PEbIVPDH-4GCIgE0GkbII1UM6h3kVdKTrkQ3yfi_2SbvEvMwhwwl2jxk 

 ***

A GYÖK ÉS A GYÖKRENDSZER: A magyar nyelv gyökrendszere.

Olyan rendszer ez, mint ami a prizmával állítható elő: ha a prizmával az észrevehetetlen tiszta fényt hullámhossz szerint részeire választjuk, "húzzuk szét", akkor az elkülöníthető részek észlelhetők, miáltal megnevezhetők lesznek. És csak ezt követően tudunk beszélni, gondolkodni a fények világáról. Mindebből következően a gyökrendszer teremtett rendszer. A rendszer lényegéből megállapítható: a gondolkodás számára teremtett rendszer.

 

 

 

 

A GYÖK ÉS A GYÖKRENDSZER:

A magyar nyelv gyökrendszerének feltérképezése Czuczor Gergely nevéhez fűződik, bár ő hivatkozik ebbéli elődökre. A gyökök alapvető volta sok állóvizet megzavart, töröltetett is a köztudatból. Mi több, megtagadtatott.

Ezen a döntésen csak csudálkozhatunk. A megtagadók (kik, miért?) olyanok, mint az a viccbéli bácsi, aki az állatkertben hátat fordít a zsiráfnak, mondván, "ilyen állat nincs is". ( Hogy kikerüljék a gyök felkavaró fogalmát [mert ott van az], kitalálták az "elvonást". Például, hogy a fon a fonadékból keletkezett volna "elvonással". Ez lenne a gyök létének cáfolata, vagyis az, hogy egy-egy hosszú szó kezdetét egyszer csak valakik "elvonták", és aztán ebből újabb szavakat teremtettek. No, de amit "elvontak" volna a képzett szóból, tőszóként új szavakat alkotandó belőle, az meg mi a csoda? Erre nem is lehet mit mondani. Továbbá, amíg nem "vonták el" mondjuk a fonadékból a fon gyököt, addig vajon hogyan mondták azt, hogy "megfon", "fontoskodó", netán azt, hogy "megfontoltan"? Fogós kérdés, nem? Az interneten láttam valahol erről egy véleményt: "Engem sem lep meg, a víz szavunk is a vízvezetékből van, és a kályha szavunk is a kályhacsőből. Nem?" Ennyi elég is.)

Legtanácsosabb, ha mindenről magunk győződünk meg. Vegyünk elő egy magyar-angol szótárt, és figyeljük meg, hogy a magyar oldalon mennyire egyöntetűen úgyanazzal a szótaggal kezdődnek rendre a szavak. (Az alábbi adatokat én az Országh-féle szótárból vettem.) Például kör: három oldalon keresztül sorjázik a szavak elején, legyenek a szavak jelentései akár olyan távoliak is, mint: körömpörkölt, környék, köret, körző stb. Ám a ker is ez a gyök (kerék, keretlegény, kereskedő): újabb 8 oldal. A kar is ez (karika [körike, kerek], karima, karzat): újabb 4 oldal, a gör is ez a szó (görbe, görcs, gördül): újabb 3 oldal. A gar is ez a szó: újabb egy oldal. Ám úgyanezek a meg-, át-, fel-, túl-, rá-, szét- stb. előtétekkel is megvannak, tehát a kapott 19 oldalt teljes biztonsággal szorozhatjuk legalább hárommal, miáltal 57 oldal adódik. Vagyis 57 oldalon keresztül úgyanaz a gyök áll a szavak fő helyén, és még nem is vettük számításba e gyök kiejtésben jobban kitekeredett változatait. (Még kilenc gyök, és máris 570 oldalas szótárt szorongatunk! Visszatérünk még ennek súlyos következményére.) Ám eközben az angol megfelelőkben nem tapasztalható ilyen tökéletes rend. Nem csak ilyen nem: semmilyen sem. (Aki figyelmes, talál rend-töredékeket ott is, de az e csoportba tartozó szavak szerfelett ismerősnek tűnnek... Pl. angol undo = ondó (azaz ontó, ömlő); csak a kiejtésük tér el.) Nem folytatom. Aki azt mondja, hogy magyar nyelv nem a gyökrendszerre épül, az nem látott még szótárt.

MI A GYÖK?

A gyök különös szerzet. Három hangból áll (legalábbis az utóbbi tízezer évben). Kétoldalt mássalhangzó, középütt magánhangzó: ez egy gyök. A közrefogott magánhangzó tetszőleges lehet, nem járul hozzá a gyök alapvető jelentéséhez. (Alapvetően a távolságot, közeli-távoli időt, minőséget, méretet jelöli. Magas hangrend közeli, fiatal, mély hangrend öreg, távoli. Például ott-itt, az-ez, av-iv (if), vás-vés. Meglehet, ez a hatás mára erősen leromlott.) A mássalhangzók változása, például r > l, h > f, h > b, g > k, t > d, b > p stb., szintén semmilyen hatással sincs a gyök jelentésére. A kezdő hang el is veszhet (foszlik > oszlik, billeg > illeg), vagy közbe is szúródhat hang (csónak-csolnak), a hangok össze is keveredhetnek (szökcse-zöcske, ugrat-rúgtat). Vagyis a gyök jelentése áll, mint a levert cövek, miközben a gyököt kifejező hangalak "elkószálhat", ám csak annyira, mint a cövekhez kötött kecske. Vagyis ha egy gyökszó összes kiejtési változatát egymásra vetítjük, egy rendkívül elmosódott alakzatot kapunk, mint amikor sok ember arcképét egymásra vetítjük. (Ilyen elmosódott alakzat például az orkánban lengő zászló is.) Ám ha ez így van, akkor mi alapján különböztethetők meg a gyökök?

A válasz - mint már említettük: a beléjük rejtett kép alapján. A gyökökbe rejtett kép végtelenül maradandó: "a szó változik, a kép marad". Ezeket a meghökkentően maradandó képeket neveztem el "ősképeknek". Az pedig, hogy az ősnyelvben - magyar nyelvben a kiejtés miért nem változhat parttalanul, csak nagyon zárt körön belül, de még akkor is nagyon lassan, röviden is érzékeltethető.

Az angol szavak, például a ninny, bárhogy változhat, mert semmi sem írja elő, hogy azt a jelentést hogyan kell szóba önteni. Változik is az angol szókincs, derekasan.

Ezzel szemben például ha a magyar köröm szóban a kör megváltozna, a szó értelmét veszítené. Mert a kör nem tárgyat, hanem ilyen alakúságot jelent! Hogy megváltozhasson a kiejtése, az új szónak a körmös, a környék, körülbelül, környezetvédelem stb., tehát az összes körrel kezdődő szót is magával kell húznia, melyekből csak alapesetben is 15 oldal van a szótárban. Ez tehát igen jelentős, módosulást fékező tényező. Az angol szóváltoztatás tehát teher nélküli, a változni kívánó magyar szónak pedig tonnákat kell magával vonszolnia. Változhat a kiejtés persze, például úgy, hogy mindenki kh, majd g-ként ejti a kezdő k hangot. Ekkor lesz körből gör. Aztán a néprészek, nyelvjárások keverednek, és keverednek a kiejtési változatok is. Így adódik, hogy hol azt mondjuk, keret, hol azt, hogy köret, a körbül lehet görbül, a kert lehet gart, a kör lehet Győr, gyűr(ű) is és így tovább.

Kiejtésének változása tehát nincs hatással a gyökre, különben például már az erősen í-ző nyelvjárás is érthetetlen lenne az a-zó nyelvjárást beszélők számára. (Példa a nagyobb eltérésre: az ás és a váj; egy gyök - kétféle módon kiejtve.)

A GYÖKÖK SZÁMA

Elsőként leszögezhetjük:

Ha a teljes szókincshez viszonyítva kicsi a gyökök száma, akkor igen alapos ok miatt az.

Tehát a gyökök számának megállapításával szükségszerűen a gyökök számának okára is fény kell, hogy derüljön.

A gyökök kutatásának egyik ága a Czuczor Gergely2 - Kiss Dénes3 vonulat. (Nélkülük semmi sem lenne.) Czuczor is a hangok hangulatára vezette vissza a gyököket, csakúgy, mint ma Kiss Dénes. (Kiss Dénes fogalmazta meg elsőként, hogy a mássalhangzók hordozzák a gyökök jelentését.) Ezen elgondolás lényege, hogy minden hangnak van érzelmi, képi tartalma, például b: búb, bab, á: ámulat, a nyitás érzeményével, tehát akár ás is, és ásít is, és így tovább. Kétségtelen, a hangok kifejező erejét már a csecsemő is érzékeli, és él is vele. Eszerint annyi végső alapgyök létezne, ahány hang, amit ha durván 25-nek veszünk, azt mondhatjuk, hogy szókincsünk kb. 25 gyökből épül fel. Nem légből kapott gondolat: a hang "érzeménye" szókincsünk nagyon fontos alakítója. Mi több, ha egy adott pillanatban, az idő egy metszetében vizsgáljuk a gyököket, a gyökök keletkezésének efféle magyarázata elkerülhetetlen.

Egyetlen hiba van ebben: a gyökök kiejtése az idők folyamán akár lényegesen is változhat. Például a VÖLgy, VALag, valamint a FESték, FOS gyöke egy és úgyanaz a gyök, érteménye: "szétmálló, "szétváló", csak kiejtésben különböznek. (Itt nincs lehetőség ezt kifejteni, a teljes könyvben bemutatom, miért van ez így.) A gyök "végigzongorázhatja" a fél ábécét, a lehetséges összes variációban: alapképe rendületlen. (Teljes mellszélességgel vállalom: például horror és borzol egész pontosan úgyanaz a szó - kétféle kiejtéssel. Lásd bőven: HAR 2.) Tehát nem a hang hangulata adja a gyök végső, legelemibb jelentését, bár fontos alakító erő.

Érdemes itt megismételni: nemcsak a szó képzésével, hanem magával a szó kiejtésével is irányíthatjuk, pontosíthatjuk a jelentést. Czuczor Gergely és Kiss Dénes azt ismerte fel, hogy ennek milyen nagy a szerepe a szóalkotásban. De ez csak a szavak "színezése", árnyalása.

A másik kutatási irány képviselője Marácz László. (Épp az Ökotájban jelent meg a gyökökről egy nagyon fontos írása.4) Igen jelentős eredmény, hogy Marácz az időt is bevonja vizsgálódásaiba, így nála a gyökök rendszere - általa meg nem adott, de példáiból láthatóan nagyon kis számú, és teljesen elkülönült - hanggomolyokra válik szét. Ezek azonban összefolynak. Hiszen a PIRinyó, PIRos és a PÖRög PIR, PÍR és PÖR gyökében hiába szerepel egyaránt a p és az r, a PER, PIR, PÍR gyököknek semmi közük egymáshoz. A szétválasztás elve tehát nem lett meg.

Marácz eredménye azonban szintén nagyon jelentős. Bebizonyította, hogy a gyökök jelentés alapján szerveződnek, és kiejtésük nincs jelentős hatással jelentésükre, csak színezik azt. És ebből következik az alábbi fontos tétel:

Ha többféle kiejtési változata van egy gyöknek, akkor nem gondolhatunk egyébre, mint arra, hogy egyetlenegy gyökből jöttek létre ezek a változatok. Tehát mindegyik "gyökcsaládnál" egy és csakis egy gyök áll a kezdeteknél.

Tehát hiába van egy gyöknek mondjuk ötvenféle kiejtése, ez csak egyetlen gyök akkor is. Ebből következően ismét az adódik, hogy a gyökök száma szükségszerűen nagyon kicsi. Pusztán ennek végiggondolásával is sorsdöntő eredményre juthatnánk. Czuczor még lajstromba is vette a szókincsünkben lévő összes gyököt (ezt a gyökszótárt az említett művének elején be is mutatta5), és sokszor jelzi, hogy ez a gyök úgyanaz, mint az, az meg, mint amaz stb. Például t-betűnél töm. Végül megjegyzi: úgyanaz, mint döm. A d betűnél a dömre hozott példák után jelzi: úgyanaz, mint gyöm. Ekkor a gy betűhöz lapozunk, a további utalás itt: lásd zöm, és így tovább. Csak annyi kellett volna, hogy megkérdezze a munka végeztén: No, akkor lássuk végül, mennyi is ez? Ám Czuczor nem kezdett el számlálgatni, ahogyan Marácz sem, és Kiss Dénes sem. Pedig ott állt mindegyikük a határon.

Czuczor gyökszótára 2400 címszót tartalmaz. Óvatos alsó és felső megközelítéssel első lépésben az adódott, hogy 30-60 közé tehető egy-egy gyök kiejtési változatainak száma. Vagyis 30-60 helyen is szerepel úgyanaz a gyök, csak különböző kiejtésekkel, tehát a kezdőbetűik szerint szét vannak szóródva a legkülönbözőbb helyekre a szótárban.

A két szélső értékkel osztva: 2400:30 = 80, illetve 2400:60 = 40. Tehát ezzel az óvatos megközelítéssel az adatik, hogy a gyökök száma 40-80 közé tehető. Ennyi bőségesen elegendő annak bizonyítására, hogy ez a nyelv kitalált nyelv.

Másképp is becsülhető a gyökök száma, mégpedig egy eddig soha el nem végzett számítással. Emlékezzünk az előzőleg említett kör gyökre: kb. 57 oldalt foglal le a szótárban. Ez a szótár (az Országh-féle) 1000 oldal körüli. Ebből egyértelműen adódik:

Ha mindegyik gyök hasonlatos terebélyű, mint a kör (és nincs okunk nem ezt feltételezni, mert miért lennének kivételezett gyökök?), akkor nyelvünk nem épülhet fel 19-20-nál több gyökből, hiszen 20 X 57 = 1140, és ez máris több, mint a vizsgált szótár 1000 oldala. Ennek bizonyító erejéhez nem kell magyarázatot fűznöm. (Tessék csak kiszámolni.)

Jelen pillanatban már - jónéhány gyököt alaposabban átvizsgálva - úgy látom, hogy a gyökök száma valószínűleg 20 közeli, vagy akár annál is kevesebb. (Lásd: HAR 1., 336-338, valamint 356-358. old. Ezen kívül a HAR 2. kötete nem egyéb, mint négy gyök bemutatása és hatalmas európai terebélyüknek a lehető legrészletesebb leírása, mely egyben fenti 12. sorszámú tétel lehető leglátványosabb bizonyítása is.) Ez a felfedezés a gyökök lényegének feltárásával még inkább belátható.

A GYÖKSKÁLA

Elsőként bemutatom azokat a gyököket, amelyek alapvető voltáról már szerteágazóan megbizonyosodtam (csak egy kiejtési változatot jelölök):

MÁL: ami részeire megy szét,
GUR: ami görbére hajlik,
RO: ami az ép állapotot megrontja,
NE: ami bővül, növekedik,
HAR: ami erőteljesen előtör.

Itt most számot kell vetnünk egy meghökkentő és könyörtelenül érvényesülő törvényszerűséggel is. Ezt fogalmazza meg az alábbi, nagyon fontos tétel:

Bárki önmaga is könnyen megbizonyosodhat a szótárt lapozgatva, hogy azt, ami görbére hajlik, sohasem kezdjük MÁL gyökkel kezdődő szóval megnevezni. Azt, aminek lényege a bővülés, növekedés, sohasem kezdjük RO gyökkel kezdődő szóval megnevezni és így tovább.

Ha most ezt a felismerést is beépítjük a fenti meghatározásokba, a következővel kell szembesülnünk. Számunkra

MÁL: a világegyetemben minden, ami részeire megy szét,
GUR: a világegyetemben minden, ami görbére hajlik,
RO: a világegyetemben minden, ami az ép állapotot megrontja,
NE: a világegyetemben minden, ami bővül, növekedik, keletkezik,
HAR: a világegyetemben minden, ami erőteljesen előtör, kiemelkedik.

Ebből egyértelműen megállapítható:

A gyökök axióma-rendszert képeznek. Ebből a rendszer elve is pontosan megállapítható. Az elv: a világ látható változásainak lényegük szerinti elkülönítése, szétválasztása. Maguk a gyökök pedig: ezen elkülönített részek megnevezései.

Olyan rendszer ez, mint ami a prizmával állítható elő: ha a prizmával az észrevehetetlen tiszta fényt hullámhossz szerint részeire választjuk, "húzzuk szét", akkor az elkülöníthető részek észlelhetők, miáltal megnevezhetők lesznek. És csak ezt követően tudunk beszélni, gondolkodni a fények világáról. Mindebből következően a gyökrendszer teremtett rendszer. A rendszer lényegéből megállapítható: a gondolkodás számára teremtett rendszer.

Kezdetben vala az ige. Azaz a megnevezés. Ennek valóságosságát bizonyítottuk a fentiekben.

Hogy egyelőre csak öt példát tudok hozni? Teljes biztonsággal csak ennyit; részeredmények belekeverésétől tartózkodom. De:

a) Ennyiből is megállapítható egy tiszta rendszer léte. Ez az, amit bemutattam. Ha a többi szó nem illene e mélyen szellemi rendszerbe, akkor is feltétlenül kimondhatjuk, hogy van a szókincsünkben egy elkülöníthető tiszta rendszer, mégpedig az, amit bemutattam.

b) Ha nem tiszta a rendszer, akkor már a megemlítettek esetében is erős szórást tapasztalnánk. Ám nem ezt tapasztaljuk, következésképp joggal számíthatunk arra, hogy a további feltárás során kibontakoznak e rendszer további rétegei is.

c) Ha valóban 20 körüli lenne a gyökök száma, akkor a fenti bemutató már egynegyede a teljes rendszernek.

d) Továbbá ahogy fél ábécé, fél számjelsor stb. nem létezhet, a fenti rendszer sem lehet fél, vagy negyed. Következésképp a teljes rendszernek a nyelvünkben kell lennie, legfeljebb csak az fordulhat elő, hogy időközben másféle (vagy egyenest rendszertelen) rétegek is kerültek közé, és ez elhomályosítja az összképet. Mert ez az axióma-rendszer vagy teljes, vagy nincs, és ez utóbbi esetében a fenti összefüggések sem lennének lehetségesek. (Lásd 13. és 14. tétel.)

e) Ha a gyökök rendszert alkotnak, akkor a gyöksorozat bármelyik részletéből is visszafejthető a kezdet. (Mint például a bizonyos haladvány szerinti számsor egy részletéből is megállapítható a haladvány mértéke, és a töredékekből helyreállítható a teljes sorozat.) Továbbá az előzőekben egész másra alapozva is az adatott, hogy nyelvünkből visszafejthető a kezdet.

A GYÖKÖK SZÁMA MEGVÁLASZTHATÓ

a) Láthattuk, hogy ez az axióma-rendszer úgy adódik, hogy a világot, mint teljességében érzékelhetetlen káoszt, az értelem számára "megfoghatóvá" tettük azáltal, hogy elkülönítettük egymástól a valami módon azonos lényegűnek tekinthető részeit.

b) Maga a gyökszó pedig úgy keletkezett, hogy az elkülönítés alapjául szolgáló lényegeket megneveztük.

Könnyű észrevenni, hogy a fenti két pont semmit sem mond a gyökök számáról. Vagyis szabadon eldönthető, hány részre és milyen szempontok alapján különítjük el a világegyetem látható változásait. Ha akarjuk 4, ha akarjuk 10, 20, netán 50 részt is elkülöníthetünk benne a fenti alapelvet betartva. Egyetlen kötöttség van csak: akár 4, akár 10, 20, 40 részre bontunk, a 4-nek is, a 10-nek is, a 40-nek is stb. "le kell fednie" a teljes világegyetemet. Vagyis mindegyik felbontás kerek egészet, elvontan értelmezve: mindig pontosan 1-et kell, hogy kiadjon. Mert bármennyi részt különítünk is el, mindig úgyanazt az 1-et bontjuk. Ezt könnyű belátni. (Nyelvünkből tehát feltétlenül ki kell domborodjon a Világegyetem = 1 = minden azonossága.)

Mi a hatása a felbontással kapott részek kisebb vagy nagyobb számának? Ha csak néhány részre bontjuk a világegyetemet, akkor például négy gyökünk keletkezik. Könnyű belátni, hogy e négy gyök segítségével nem lehet eléggé árnyaltan gondolkozni, beszélni a világegyetemről. Ha 80 részre bontjuk a világegyetemet, akkor pedig már nehéz eligazodni, hogy mi hova is tartozik éppen. Így van ez például a hangskálákkal is. Minél több részre osztunk egy oktávot, annál nehezebb megkülönböztetni a hangokat egymástól.

Vagyis a "használhatóság" elve is azt valószínűsíti, hogy a gyökök száma 10-20 körül lehet. Ez természetesen nem zárja ki, hogy ne lehetne akár 7 rétegre való felbontással is a világról való gondolkodás számára használható nyelvet létrehozni.

Mindez tökéletesen ábrázolható fényképpel, illetve annak felbontásával is. Maga az alább látható kép a világegyetemnek, a "raszterek" száma pedig a gyökök számának felel meg. A képek összehasonlításával jól érzékelhetjük a gyökszám változtatásának hatását:

Balról jobbra haladva egyre több a gyök, itt a képen a gyöknek a "pixel" felel meg.

Tehát gyökei számát tekintve a mi nyelvünk csak egyike az ezen az elven létrehozható lehetséges nyelveknek. (Nem elképzelhetetlen, hogy volt [netán van is?] több így létrehozott nyelv.) Az elvre pedig azt lehet mondani, hogy egész egyszerűen zseniális. (A gyökök használatához persze játékszabályok is kellenek, erről itt nincs hely szólni.) Mondhatni tehát: az így létrehozott nyelv teremtésre teremtett nyelv. Alkotásra és a lényeg lehető legmélyebb megértésére. Nem csoda hát, hogy olyan elsöprő hatással volt az ókor kialakuló nyelveire is: az ókor nagy nyelveit is ez a nyelv tette kultúrnyelvvé. Mindahányat. Ám a csak részleteket, töredékeket átvevők és utódnyelveik számára a teljességben való gondolkodás elérhetetlen.

Egy nevét, címét nem megadó nyelvész - miután levelében kifejezte elismerését, és még tanácsokkal is ellátott - ezt írta nekem feddően: Nem szép dolog felemlegetni a nem magyar nyelvek "hiánybetegségeit". Felhánytorgatni valóban nem, de a világ alakulásán nem gondolkodni: bűn.

Varga Csaba 

Források: 

A magyar nyelv  ( K. A.)  / facebook

 
http://www.boldogsag.net/index.php?option=com_content&view=article&id=42145:varga-csaba-a-gyoek-es-a-gyoekrendszer&catid=750:edes-anyanyelvuenk&Itemid=331

Kapcsolódó tartalom:


https://tenyekerodje.blogspot.com/2014/07/magyar-nyelv-az-os-orokos.html

***

Delfinomosoly - Egy tanmese.

Régóta benne volt már a levegőben, de most a fajok (kivéve az ember) maradéka a bolygó megmentése érdekében tett erőfeszítésként egybehangzóan megszavazta, hogy az embernek (faj) az elkövetkezendő 20 év alatt el kell tűnnie.

A konszenzus a globális konferencián született, melyre ugyan az embereket is meghívták, de azok nem vettek részt. Távolmaradásukat valami homályos vallási szöveggel indokolták, amely szerintük mindenki feletti uralmat biztosít számukra, de amit a bolygó többi lakója nem ismer el.

"Nem fogok hazudni!" - emelkedett szóra a parányi hotel konferenciatermének székéből egy termetes medve, ahol a bolygó növény- és állatvilágának az utóbbi években meg kellett húznia magát, miután felismerték, természetes élőhelyük a természetvédelmi szempontból pusztító ember (faj) miatt drámaian megfogyatkozott. "A háztartási hulladékkal csordultig telt kukák és a melegebb tél nem volt rossz. De már nem tudok inni egy jót a patakokból anélkül, hogy ne érezném a higanyt a számban! A beleimről nem is beszélve, került bele joghurtos doboz, napszemüveg, mobiltelefon és ha jól emlékszem, valami népszerű televíziós karakterre hasonlító játékfigura, ami egykor nyilván jól mutatott, de ma már csak egy felismerhetetlen gumiköteg."

Komótosan beleharapott egy fánkba, majd folytatta: "Mindenesetre, az otthonomról kiirtották a fákat, a folyóimat teletűzdelték gátakkal. Beszéltem a többiekkel, természetesen az unokatesókkal, a mosómedvékkel is - akik azért nem tudtak részt venni az idei konferencián, mert ők már szorosan be vannak épülve az emberek által elfoglalt területeken, várva a parancsunkra, hogy megegyék az autóik kulcsát, ezzel siettetve a faj (ember) végét..."

A medve beszédét vastaps zárta, a jelenlévők szerint ez volt a közgyűlés legjobb felszólalása azóta, hogy az utolsó dinoszauruszok felolvasták vádiratukat.

De az emberek fokozatos kivonására irányuló terv elfogadása nem ment zökkenőmentesen.

"Én kiállok szeretett gazdámért!" - ragadta magához a szót egy kis shi tzu, a szemébe lógó, imádni való frufruja alól tekintetével is igyekezve nyomatékosítani álláspontját.

"Dzsízusz Balto! Hallod Te egyáltalán, amit beszélsz?!" - kiált fel a terem végéből egy farkas. "Gazda?! Mi a franc van veled? Egykor nemes állat voltál, most a saját árnyékodat ugatod, trükköket csinálsz jutalomfalatért és pizsamát viselsz! Peirs Morgan lettél! Mondd! Hova lettek a tökeid? Ja igen, bocsánat, az ivartalanításotokat elfelejtettem."

Szegény shi tzu kínos jelenete után, egy másik, az emberhez (faj) közeli állat, a macska kapta meg a szót, aki az ablakpárkányon ülve éppen azon tűnődött, miért lett a világ ennyire undorítóan rendetlen hely. "Miről is beszélünk?"

Az elnök visszazökkentette az ügyhöz: "Az emberről (faj)! Mely elpusztítja a bolygót, ezért úgy gondoljuk, meg kell szabadulni tőle. Te velük élsz, mondd, mi a véleményed?"

"No igen," - felelte a macska, hátát határozottan felhúzva, ami miatt a többiek ösztönösen egy lépéssel hátrább húzódtak tőle - "az ez ügyben az álláspontunk változatlan marad. Bxszódjanak meg!"
---
Szíves megfontolásra! Mert nem sokáig hitegethetjük már magunkat azzal, hogy még mindig csak tanmese...

Fotó @ https://outabouter.com/2019/04/11/rest-of-earths-inhabitants-vote-to-phase-out-people-by-the-year-2040/

Szöveg forrása: 

https://www.facebook.com/Delfinmosoly.DolphinSmile/photos/a.251899524924478/2683341161780290/?type=3&theater

&

 https://www.facebook.com/Delfinmosoly.DolphinSmile/

 https://seashepherd.hu/delfinmosoly/?fbclid=IwAR0SR_3lr2R_qARLbMyliU3R5in42lN2nkaCQEDjpg2iSdI9m91LhZTS-wU

 A blogoldalon közzétett  a "delfinmosoly" oldalhoz köthető tartalmak:

https://tenyekerodje.blogspot.com/2019/04/delfinmosoly-tenyek-tevhitek.html 

https://tenyekerodje.blogspot.com/2019/05/egyutt-az-allatokert-united-for-animals.html

Delfinmosoly - Tények & tévhitek a delfináriumok világáról...

Forrás: 

https://www.facebook.com/Delfinmosoly.DolphinSmile/

***

Hiking 60 Miles Alone in Hornstrandir Iceland

Az öröm, a megbékélés és a megbocsátás erősíti az immunrendszert!

A keleti kultúrában már 2500 évvel ezelőtt is meditáltak az emberek, és ez a fajta vallási gyakorlat többször átalakult, de manapság fellelhető a nyugati társadalom életében is. 

 

 

 

 

 Az 1980-as években egy radikális változás történt, amikor John Kabat-Zinn biológus és jógaoktató egy újfajta meditációs protokollt fejlesztett ki “éberség”, (vagyis franciául teljes tudatosság, jelenlét) néven. Ez a gyakorlatsor nyolc hét alatt a meditációs technikák fokozatos tanulását tette lehetővé.

 

 „Ez a megközelítés lehetővé tette számunkra, hogy alkalmazkodjunk a nyugati szokásokhoz, és ugyanakkor lehetővé tette a meditáció bejutását a tudományos kutatás területére, ami kedvező eredményekhez vezetett. Miután a meditáció előnyeit tudományosan bebizonyították, széles körben bevezették az orvosi, kórházi és egészségügyi ellátórendszerbe. Miután megkapta az “orvosi garanciát”, a meditáció kiterjesztését megkönnyítették az oktatási és szervezeti területeken is” – magyarázza Laura Maria Cojocaru pszichológus, a INLPSI elnöke és alapítója.
“Az élet azon pillanataiban, amikor azt mondjuk, hogy stresszesek vagyunk, valójában a hypothalamus egy másik része aktiválódik, és az önvédelemmel van elfoglalva. A mellékvesék adrenalint szabadítanak fel, amely kiváltja a „harcolj vagy fuss” típusú reakciót. A szimpatikus idegrendszer felelős a válasz generálásáért. Az oxitocin csökkenti a citokin szekréciót, közvetett módon gátolja az ACTH (adrenokortikotrop hormon) szekréciót, és gátolja az amygdalát, és így a félelem, szorongás, és aggodalom kiváltja a „harcolj vagy fuss” reakciót” – magyarázza Laura Maria Cojocaru pszichológus.


Az öröm, a megbékélés és a megbocsátás óvja az immunrendszert. Ugyanakkor a szakember azt is kifejti, hogy a boldogság, elégedettség, megbékélés, megbocsátás, elfogadás, öröm, pihenés állapotai erősítik az immunrendszert.

Mit tehetünk immunrendszerünk erősítése, egészségünk és boldogságunk érdekében?
Egyszerű! Kétféle módszer létezik, amely örömet generálnak: konkrét tevékenységek és megelőző/ elképzelő tevékenységek. A konkrét tevékenységek közé sorolható a pozitív emberekkel való szocializáció, amelyből megtanulhatunk valamit, a természetben töltött idő, fizikai mozgás, szabadidős tevékenységek (film, színház, olvasás, hobbi, kirándulások, ünnepek stb.), kiegyensúlyozott étrend, pihenőidő, társas kapcsolatok, a gondolkodásmód átalakítása.


Az előretekintő/képzeletbeli tevékenységek részét képezik: meditációs technikák, a hipnózis, önhipnózis, relaxációs technikák, különböző légzési technikák. Ilyenkor az agy alfa állapotban kell legyen, amikor az agyhullámok lelassulnak, és elérik a 8-12 Hz frekvenciát.

Az alfa állapot aktiválása csökkenti a fájdalmat, szorongást, depressziót, elősegíti a kognitív funkciókat, serkenti a memóriát, a koncentrációt, csökkenti a vérnyomást, segíti a fiatalosság fenntartását, csökkenti a függőség esélyének kialakulását, hozzájárul a megfelelő súly kialakításához, és javítja az életminőséget.




Forrás:


https://filantropikum.com/az-orom-a-megbekeles-es-a-megbocsatas-erositi-az-immunrendszert/?fbclid=IwAR37Viib4gif7_dLMc28KA-ppCs1fXtpHbZfr7y9JcGeurAF3BGplHMK9ts 



***

Kell nekünk az 5G ?

Mi a kapcsolat a koronavírus-járvány, Bill Gates és Wuhan között, de hogy jön ide az 5G ? - Tények és dokumentumok ! ( vilaghelyzete.com )

Furcsa tények vannak a koronavírus-járvány 2020-as kitörésével kapcsolatban:

 Videó:

 Link az oldalhoz:

https://www.vilaghelyzete.com/2020/01/mi-kapcsolat-koronavirus-jarvany-bill.html?fbclid=IwAR3jZHxoqz-s3rCsFY8flov-MUwEN688-btY9bWL4oIrgw5yCsp_7r6BM58

_

Rocket Size Comparison | 2020

SZAKRÁLIS ŐSMAGYAR ÁLLAM - HÁRMAS HATALOM - kettős vezetés...

 

 

 http://kiralysag.network.hu/blog/kiralysag-hirei/mi-a-szakralis-kiralysag-es-ki-nevezheto-szakralis-kiralynak-allamfonek

Mi a Szakrális Királyság és ki nevezhető szakrális királynak, államfőnek?

A legismertebb szakrális királyság rendszere, - az úgynevezett kettős királyság. Az óriási kiterjedésű eurázsiai területeken élő lovasnemzetek, a Kárpát-medencétől Észak-Kínáig, a Kaszpi-tengertől a Bajkálig ezt a kettős uralkodói formát követték. Virágkoruk az 1. évezred időszakára tehető. A Kárpát-medencében azonban a kettős királyság intézménye még vagy másfélezer évig fennállt, egészen Mátyás király uralkodásáig.

A szakrális uralkodót később nyelvünk és kultúránk apostolnak, apostol-királynak hívta. Az utolsó apostoli királyunk, Mátyás király után a Kárpát-medencén és népein a Szent Korona uralkodott és uralkodik a mai napig. Mindaddig, amíg újra próbákat kiálló apostoli királyra nem talál a nemzet....

http://nagymagyarorszag.network.hu/blog/nagy-magyarorszag-klub-hirei/a-magyar-nep-a-magyar-nemzet-a-szent-korona-orszaga

 

A magyar nép, a magyar nemzet, a Szent Korona országa

2.1. A magyarság az a rejtélyes módon megmaradt nép, amely őrzi egy, a görög-római civilizáció előtti, jelentős civilizáció nyelvét, kisebb mértékben kultúráját és még kisebb mértékben – a szerves műveltség, a mitológia, az archaikus népmese által – a hitvilágát.

A magyar nép ősnép, amelynek jelenleg elismert történelme ugyan csupán az utolsó ezerszáz esztendőre tekint vissza, ám amelynek műveltségteremtő és államalapító ereje bizonyítottan kimutatható öt földrészen: Európában[1], Ázsiában[2], Afrikában[3], Észak-[4] és Dél-Amerikában[5].




A magyar nép olyan történelmi gyökerekkel rendelkező közösség, amelynek tagjai azonos módon viszonyulnak teremtő, mindenható Istenükhöz és természeti környezetükhöz[6].

Miután a magyar nép európai ősiségét kétségbevonhatatlanul bizonyították a legfejlettebb tudományos módszerek[7] és [8], és miután békés, mindenkor alkotó (teremtő) életvitelének valamint ősi nyelvének nyomai megőrződtek a Kárpát-medencétől a Sárga-tengerig[9], Mezopotámiától a Nílus partjáig[10], nem kétséges, hogy a nemzetközi tudományos és a politikai közösségnek előbb-utóbb el kell ismernie a magyarokat „mint a bronz- és vaskori Európa egyik legeredetibb és legjelentősebb civilizációjának megalapítóit”.[11]

2.2. A magyar nép legnagyobb értéke, tudatának, lelkének kifejezője, alakítója a magyar nyelv, amelyről a több mint száz nyelvet beszélő Sir John Bowring (1792-1872), angol nyelvész és diplomata ekképp fogalmazott:

„A magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlődött és szerkezete ama távoli időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Ez egy olyan nyelv, melynek logikája és matematikája, a feszített húr erejének kezelhetőségével és rugalmasságával bír. Az angol ember büszke lehet, hogy nyelve magán hordozza az emberiség történetét. Eredete kimutatható, láthatóvá tehetők benne az idegen rétegek, melyek a különböző népekkel való érintkezés során rakódtak egybe. Ellenben a magyar nyelv olyan, mint a terméskő, egy tömbből van, amin az idő vihara egyetlen karcolást sem hagyott. Nem naptár ez, amely a korok változásához alkalmazkodik. E nyelv a legrégibb és legdicsőségesebb emlékműve a nemzeti önállóságnak és szellemi függetlenségnek.”[12]

A magyar nyelvet gyökrendszere és ragozó természete különleges tömörséggel és időbeni állandósággal vértezi fel, aminek következtében a XIII. századi magyar nyelvemlékek oly kevéssé különböznek a mai magyar szövegektől.

A világot egységben látó logikája, amely az általánostól a sajátos felé, az összetettől a részletek felé mutat, mélyen beépül e nyelvet beszélők életébe, lelkiségük részévé válik, és alapvetően összefüggésbe hozható a magyarság békés természetével, igazságközpontú életszemléletével, egyszóval a magyar néplélekkel.




A magyar nyelv fogalmi ereje kimagasló tudományos eredmények, képi ereje pedig páratlan művészi értékek forrása.

2.3. A magyar nép zenéje a pentaton hangzású dallamvilágra épül. Több mint 200.000 lejegyzett dalból álló népdalkincse ékes bizonyítéka ősiségének és jelzi a többi pentaton dallamkincset őrző néppel való rokonságát is.

2.4. A szkíták hitvilágában gyökerező egyistenhit egy szakrális királyság hitvilága. A világi és a szakrális hierarchia szükségszerűen egybeesett. A szakrális király táltoskirály volt[13].

2.5. A magyar nép alkotta közösségek legalapvetőbb értékei az igazság, a tisztesség és a méltányosság, amelyek akkor érvényesülnek, ha áthatja e közösségeket a szolidaritás, a szeretet és az életigenlés. E nélkül a magyar közösségek gyarapodása nem képzelhető el.[14]

2.6. A magyar nép az adott szó megmásíthatatlanságára építette emberi kapcsolatait, amelyeket sorsfordító pillanatokban vérszerződéssel pecsételtek meg.

A magyar nép büszkén őrzi a szkíta-hun-avar-magyar[15] ősiség legfényesebb alakjának, Atillának emlékét.

Népünk erényei mindenkor megtalálhatók az általa megteremtett államok berendezkedésében, amelyek közül a legutolsó a honvisszaszerző Árpád nagyfejedelem által Ópusztaszeren megszervezett, Kárpát-medencei magyar állam, amelyet Szent István király a kereszténység jegyében mindörökre felajánlott a Szűzanyának, a magyarok Boldogasszonyának[16].

2.7. A magyar társadalomban – régészeti adatokkal alátámaszthatóan – ősidőktől fogva érvényesült a mellérendelő szemlélet, és most a keményen alárendelő környezetben is konokul ez a szemlélet uralja a magyar gondolkodást. A mellérendelő szemlélet kimutatható a magyar nyelvben, a magyar népmesékben, az ősi magyar törvénykezésben[17].

2.8. A magyar néppel egymást kiegészítő, mellérendelő viszonyban él az ugyancsak magyar anyanyelvű, határőrző székely nép, amelynek tagjai születésüknél fogva nemességet élveztek[18].

3.1. A magyar nemzet a Szent Korona közjogi rendje szerinti államot megalkotó nép.

3.2. A világszórványban a nemzet tagjaiban, valamint a magyarságtudatot megtartó szervezetek és rendezvények révén él. Válságos történelmi időszakokban a világszórványnak nemzetmentő szerep jut[19].

4.1. A magyar állam a Szent Korona közjogi rendje szerint létrehozott és fenntartott igazságalapú joguralmi intézményrendszer, Werbőczy István alábbi meghatározása szerint:

„Az igazság, jog és jogtudomány pedig különbözik egymástól.

1§ Mert az igazság erény, tudniillik erkölcsi. A jog az erények végrehajtója. A jogtudomány ennek a jognak a tudása.



2§ Továbbá, az igazság az erények közt a legfőbb jó, a jog középrendű, a jogtudomány a legkisebb.



3§ Továbbá, az igazság mindenkinek megadja az övét; a jog meg elősegíti; a jogtudomány pedig
tanítja, hogyan történjék ez.”

 

(Werbőczy: Tripartitum, Előbeszéd, 5. czím)

 

4.2. A magyar királyságot, tekintettel alapítóinak ősiségére, egyetlen archiregnumként[20], azaz őskirályságként ismerte el a kor főhatalma, a pápaság, és ugyancsak egyetlenként, egyedi jogállású, a pápasággal mellérendelő viszonyban levő, apostoli királyságként határozta meg.

Ez az az állam, amely immanens fejlődése folytán jutott el a főhatalomnak a Szent Koronára, mint az állam első számú személyiségére, első számú közjogi méltóságára való ruházásáig.

A magyar állam megalkotja és 1222-ben elfogadja a szárazföldi Európa első alkotmányának tekintett Aranybullát. Ennek előzménye a magyar alkotmányosságnak a magyar nemzet által ismert, követett, gyakorolt, vezetőitől megkövetelt öt alapelve: a személy védelme; a joguralom elve; a függetlenség elve; a törvény előtti egyenlőség; az önkormányzat[21].

4.3. A Szent Korona országa az első és mindmáig az egyetlen olyan állam, amely a legmesszemenőbben épít az Isten arcmására teremtett, minden egyes embert megillető emberi méltóságra. A Szent Korona országa történelmileg egyedülálló biztosítékát nyújtja az élet teljességének és szentségének, az emberi méltóságnak, az osztott, ellenőrzött, mellérendelő hatalomgyakorlásnak, a nyelvi sokféleségnek és nyelvközösségi önrendelkezésnek.

4.4. A Szent Korona országának tagja minden nép és népcsoport, mely a Szent Korona főhatalma alá helyezi magát, történelmi létével hozzájárul értékrendje formálásához, megszilárdításához, vállalja és megvalósítja a Szent Korona-tagságból fakadó (azzal járó) sorsközösséget, megalkuvás nélkül védelmezi azt minden (külső vagy belső) ellenségével szemben.

4.5. A Szent Korona vendégjogát élvezi minden nép és népcsoport, mely annak főhatalma alá helyezi magát, tudomásul veszi és tiszteletben tartja, ellenségeivel szemben védelembe veszi alkotmányos rendjét.

4.6. A Szent Korona országának ellensége az a személy vagy közösség, aki/amely szándékosan vagy a magyar nemzet törvényes vezetőinek figyelmeztetése ellenére alkotmányos rendjét bomlasztó vagy romboló tevékenységet fejt ki, illetve a Szent Korona ellen cselekszik.

4.7. A 4.3. és 4.4-ből következően a magyar nemzet nem ismeri el a trianoni és párizsi diktátumok általi jogtipró szétdarabolását.

5.1. Az államalapító magyar nemzet mellett az évszázadok során számos nép és népcsoport vált a Szent Korona országának tagjává.

E népek és népcsoportok számára területi autonómiát biztosított, míg a később betelepülő kisebbségeknek egyházi kulturális autonómia keretei között tette lehetővé az anyanyelvű közösségépítést, a többetnikumú városokban az etnikai és vallási megoszlás szerinti arányosított önkormányzati rendszerben pedig a helyi nyelvek és vallásfelekezetek egyenrangú érdekérvényesítését biztosította, és a szubszidiaritás (székiség[22]) elve alapján a helyi közösségek kifejlődését szavatolta[23].

E népek, népcsoportok – Szent István intelmeinek jegyében – szabadon gyarapodhattak, és ugyanakkor színesítették, erősítették illetve erősítik az országot.

 

 

https://apostolimagyarkiralysag.org/torvenytar-szentkorona-jogrend/