2020. február 23., vasárnap
2020. február 21., péntek
2020. február 17., hétfő
2020. február 16., vasárnap
Régen sokkal kevesebbet tanultunk – mégis a fontos dolgokat biztosabban tudtuk. / A mai gyerekeknek mindenük van, telefonjuk, laptopjuk, csak gyerekkoruk nincs!
Régen sokkal kevesebbet tanultunk - mégis a fontos dolgokat biztosabban tudtunk...
Persze akkoriban is szörnyülködtek, főleg a nagyszülők: "Szegény gyereknek mennyi mindent kell már elsőben a táskában vinni.
És mennyi mindent tanulnak ezek a kicsik... Tán tanácselnököt akarnak belőle nevelni...?"
Mártogatóssal.
Aztán az alapokat úgy megtanították, hogy arra később valóban építeni lehetett.
Felsőre az alapműveleteket már kívülről fújtuk, olvasni az osztály nagy része tudott, tartalmat pillanat alatt összehoztuk.
Magyarul: szövegértésünk jó volt...
&
A mai gyerekeknek mindenük van, telefonjuk, laptopjuk, csak gyerekkoruk nincs!
Tesla szabadenergiája - dokumentumfilm.
_
2020. február 9., vasárnap
2020. február 8., szombat
Nightwish - 'Noise' / Ébresztő jellegű videóklip...
Minden benne van, ami a világunkat átszövő hazugságokat, manipulációt és a mindennél nyilvánvalóbb igazságot illeti.
"Egy Nap nélküli világban
A tükröd fekete, csak egy másolat néz vissza belőle,
a Szép Új Világ rabszolgájára."
Forrás:
Link:
***
2020. február 1., szombat
A GYÖK ÉS A GYÖKRENDSZER: A magyar nyelv gyökrendszere.
Olyan rendszer ez, mint ami a prizmával állítható elő: ha a prizmával az észrevehetetlen tiszta fényt hullámhossz szerint részeire választjuk, "húzzuk szét", akkor az elkülöníthető részek észlelhetők, miáltal megnevezhetők lesznek. És csak ezt követően tudunk beszélni, gondolkodni a fények világáról. Mindebből következően a gyökrendszer teremtett rendszer. A rendszer lényegéből megállapítható: a gondolkodás számára teremtett rendszer.
A magyar nyelv gyökrendszerének feltérképezése Czuczor Gergely nevéhez fűződik, bár ő hivatkozik ebbéli elődökre. A gyökök alapvető volta sok állóvizet megzavart, töröltetett is a köztudatból. Mi több, megtagadtatott.
Ezen a döntésen csak csudálkozhatunk. A megtagadók (kik, miért?) olyanok, mint az a viccbéli bácsi, aki az állatkertben hátat fordít a zsiráfnak, mondván, "ilyen állat nincs is". ( Hogy kikerüljék a gyök felkavaró fogalmát [mert ott van az], kitalálták az "elvonást". Például, hogy a fon a fonadékból keletkezett volna "elvonással". Ez lenne a gyök létének cáfolata, vagyis az, hogy egy-egy hosszú szó kezdetét egyszer csak valakik "elvonták", és aztán ebből újabb szavakat teremtettek. No, de amit "elvontak" volna a képzett szóból, tőszóként új szavakat alkotandó belőle, az meg mi a csoda? Erre nem is lehet mit mondani. Továbbá, amíg nem "vonták el" mondjuk a fonadékból a fon gyököt, addig vajon hogyan mondták azt, hogy "megfon", "fontoskodó", netán azt, hogy "megfontoltan"? Fogós kérdés, nem? Az interneten láttam valahol erről egy véleményt: "Engem sem lep meg, a víz szavunk is a vízvezetékből van, és a kályha szavunk is a kályhacsőből. Nem?" Ennyi elég is.)
Legtanácsosabb, ha mindenről magunk győződünk meg. Vegyünk elő egy magyar-angol szótárt, és figyeljük meg, hogy a magyar oldalon mennyire egyöntetűen úgyanazzal a szótaggal kezdődnek rendre a szavak. (Az alábbi adatokat én az Országh-féle szótárból vettem.) Például kör: három oldalon keresztül sorjázik a szavak elején, legyenek a szavak jelentései akár olyan távoliak is, mint: körömpörkölt, környék, köret, körző stb. Ám a ker is ez a gyök (kerék, keretlegény, kereskedő): újabb 8 oldal. A kar is ez (karika [körike, kerek], karima, karzat): újabb 4 oldal, a gör is ez a szó (görbe, görcs, gördül): újabb 3 oldal. A gar is ez a szó: újabb egy oldal. Ám úgyanezek a meg-, át-, fel-, túl-, rá-, szét- stb. előtétekkel is megvannak, tehát a kapott 19 oldalt teljes biztonsággal szorozhatjuk legalább hárommal, miáltal 57 oldal adódik. Vagyis 57 oldalon keresztül úgyanaz a gyök áll a szavak fő helyén, és még nem is vettük számításba e gyök kiejtésben jobban kitekeredett változatait. (Még kilenc gyök, és máris 570 oldalas szótárt szorongatunk! Visszatérünk még ennek súlyos következményére.) Ám eközben az angol megfelelőkben nem tapasztalható ilyen tökéletes rend. Nem csak ilyen nem: semmilyen sem. (Aki figyelmes, talál rend-töredékeket ott is, de az e csoportba tartozó szavak szerfelett ismerősnek tűnnek... Pl. angol undo = ondó (azaz ontó, ömlő); csak a kiejtésük tér el.) Nem folytatom. Aki azt mondja, hogy magyar nyelv nem a gyökrendszerre épül, az nem látott még szótárt.
MI A GYÖK?
A gyök különös szerzet. Három hangból áll (legalábbis az utóbbi tízezer évben). Kétoldalt mássalhangzó, középütt magánhangzó: ez egy gyök. A közrefogott magánhangzó tetszőleges lehet, nem járul hozzá a gyök alapvető jelentéséhez. (Alapvetően a távolságot, közeli-távoli időt, minőséget, méretet jelöli. Magas hangrend közeli, fiatal, mély hangrend öreg, távoli. Például ott-itt, az-ez, av-iv (if), vás-vés. Meglehet, ez a hatás mára erősen leromlott.) A mássalhangzók változása, például r > l, h > f, h > b, g > k, t > d, b > p stb., szintén semmilyen hatással sincs a gyök jelentésére. A kezdő hang el is veszhet (foszlik > oszlik, billeg > illeg), vagy közbe is szúródhat hang (csónak-csolnak), a hangok össze is keveredhetnek (szökcse-zöcske, ugrat-rúgtat). Vagyis a gyök jelentése áll, mint a levert cövek, miközben a gyököt kifejező hangalak "elkószálhat", ám csak annyira, mint a cövekhez kötött kecske. Vagyis ha egy gyökszó összes kiejtési változatát egymásra vetítjük, egy rendkívül elmosódott alakzatot kapunk, mint amikor sok ember arcképét egymásra vetítjük. (Ilyen elmosódott alakzat például az orkánban lengő zászló is.) Ám ha ez így van, akkor mi alapján különböztethetők meg a gyökök?
A válasz - mint már említettük: a beléjük rejtett kép alapján. A gyökökbe rejtett kép végtelenül maradandó: "a szó változik, a kép marad". Ezeket a meghökkentően maradandó képeket neveztem el "ősképeknek". Az pedig, hogy az ősnyelvben - magyar nyelvben a kiejtés miért nem változhat parttalanul, csak nagyon zárt körön belül, de még akkor is nagyon lassan, röviden is érzékeltethető.
Az angol szavak, például a ninny, bárhogy változhat, mert semmi sem írja elő, hogy azt a jelentést hogyan kell szóba önteni. Változik is az angol szókincs, derekasan.
Ezzel szemben például ha a magyar köröm szóban a kör megváltozna, a szó értelmét veszítené. Mert a kör nem tárgyat, hanem ilyen alakúságot jelent! Hogy megváltozhasson a kiejtése, az új szónak a körmös, a környék, körülbelül, környezetvédelem stb., tehát az összes körrel kezdődő szót is magával kell húznia, melyekből csak alapesetben is 15 oldal van a szótárban. Ez tehát igen jelentős, módosulást fékező tényező. Az angol szóváltoztatás tehát teher nélküli, a változni kívánó magyar szónak pedig tonnákat kell magával vonszolnia. Változhat a kiejtés persze, például úgy, hogy mindenki kh, majd g-ként ejti a kezdő k hangot. Ekkor lesz körből gör. Aztán a néprészek, nyelvjárások keverednek, és keverednek a kiejtési változatok is. Így adódik, hogy hol azt mondjuk, keret, hol azt, hogy köret, a körbül lehet görbül, a kert lehet gart, a kör lehet Győr, gyűr(ű) is és így tovább.
Kiejtésének változása tehát nincs hatással a gyökre, különben például már az erősen í-ző nyelvjárás is érthetetlen lenne az a-zó nyelvjárást beszélők számára. (Példa a nagyobb eltérésre: az ás és a váj; egy gyök - kétféle módon kiejtve.)
A GYÖKÖK SZÁMA
Elsőként leszögezhetjük:
Ha a teljes szókincshez viszonyítva kicsi a gyökök száma, akkor igen alapos ok miatt az.
Tehát a gyökök számának megállapításával szükségszerűen a gyökök számának okára is fény kell, hogy derüljön.
A gyökök kutatásának egyik ága a Czuczor Gergely2 - Kiss Dénes3 vonulat. (Nélkülük semmi sem lenne.) Czuczor is a hangok hangulatára vezette vissza a gyököket, csakúgy, mint ma Kiss Dénes. (Kiss Dénes fogalmazta meg elsőként, hogy a mássalhangzók hordozzák a gyökök jelentését.) Ezen elgondolás lényege, hogy minden hangnak van érzelmi, képi tartalma, például b: búb, bab, á: ámulat, a nyitás érzeményével, tehát akár ás is, és ásít is, és így tovább. Kétségtelen, a hangok kifejező erejét már a csecsemő is érzékeli, és él is vele. Eszerint annyi végső alapgyök létezne, ahány hang, amit ha durván 25-nek veszünk, azt mondhatjuk, hogy szókincsünk kb. 25 gyökből épül fel. Nem légből kapott gondolat: a hang "érzeménye" szókincsünk nagyon fontos alakítója. Mi több, ha egy adott pillanatban, az idő egy metszetében vizsgáljuk a gyököket, a gyökök keletkezésének efféle magyarázata elkerülhetetlen.
Egyetlen hiba van ebben: a gyökök kiejtése az idők folyamán akár lényegesen is változhat. Például a VÖLgy, VALag, valamint a FESték, FOS gyöke egy és úgyanaz a gyök, érteménye: "szétmálló, "szétváló", csak kiejtésben különböznek. (Itt nincs lehetőség ezt kifejteni, a teljes könyvben bemutatom, miért van ez így.) A gyök "végigzongorázhatja" a fél ábécét, a lehetséges összes variációban: alapképe rendületlen. (Teljes mellszélességgel vállalom: például horror és borzol egész pontosan úgyanaz a szó - kétféle kiejtéssel. Lásd bőven: HAR 2.) Tehát nem a hang hangulata adja a gyök végső, legelemibb jelentését, bár fontos alakító erő.
Érdemes itt megismételni: nemcsak a szó képzésével, hanem magával a szó kiejtésével is irányíthatjuk, pontosíthatjuk a jelentést. Czuczor Gergely és Kiss Dénes azt ismerte fel, hogy ennek milyen nagy a szerepe a szóalkotásban. De ez csak a szavak "színezése", árnyalása.
A másik kutatási irány képviselője Marácz László. (Épp az Ökotájban jelent meg a gyökökről egy nagyon fontos írása.4) Igen jelentős eredmény, hogy Marácz az időt is bevonja vizsgálódásaiba, így nála a gyökök rendszere - általa meg nem adott, de példáiból láthatóan nagyon kis számú, és teljesen elkülönült - hanggomolyokra válik szét. Ezek azonban összefolynak. Hiszen a PIRinyó, PIRos és a PÖRög PIR, PÍR és PÖR gyökében hiába szerepel egyaránt a p és az r, a PER, PIR, PÍR gyököknek semmi közük egymáshoz. A szétválasztás elve tehát nem lett meg.
Marácz eredménye azonban szintén nagyon jelentős. Bebizonyította, hogy a gyökök jelentés alapján szerveződnek, és kiejtésük nincs jelentős hatással jelentésükre, csak színezik azt. És ebből következik az alábbi fontos tétel:
Ha többféle kiejtési változata van egy gyöknek, akkor nem gondolhatunk egyébre, mint arra, hogy egyetlenegy gyökből jöttek létre ezek a változatok. Tehát mindegyik "gyökcsaládnál" egy és csakis egy gyök áll a kezdeteknél.
Tehát hiába van egy gyöknek mondjuk ötvenféle kiejtése, ez csak egyetlen gyök akkor is. Ebből következően ismét az adódik, hogy a gyökök száma szükségszerűen nagyon kicsi. Pusztán ennek végiggondolásával is sorsdöntő eredményre juthatnánk. Czuczor még lajstromba is vette a szókincsünkben lévő összes gyököt (ezt a gyökszótárt az említett művének elején be is mutatta5), és sokszor jelzi, hogy ez a gyök úgyanaz, mint az, az meg, mint amaz stb. Például t-betűnél töm. Végül megjegyzi: úgyanaz, mint döm. A d betűnél a dömre hozott példák után jelzi: úgyanaz, mint gyöm. Ekkor a gy betűhöz lapozunk, a további utalás itt: lásd zöm, és így tovább. Csak annyi kellett volna, hogy megkérdezze a munka végeztén: No, akkor lássuk végül, mennyi is ez? Ám Czuczor nem kezdett el számlálgatni, ahogyan Marácz sem, és Kiss Dénes sem. Pedig ott állt mindegyikük a határon.
Czuczor gyökszótára 2400 címszót tartalmaz. Óvatos alsó és felső megközelítéssel első lépésben az adódott, hogy 30-60 közé tehető egy-egy gyök kiejtési változatainak száma. Vagyis 30-60 helyen is szerepel úgyanaz a gyök, csak különböző kiejtésekkel, tehát a kezdőbetűik szerint szét vannak szóródva a legkülönbözőbb helyekre a szótárban.
A két szélső értékkel osztva: 2400:30 = 80, illetve 2400:60 = 40. Tehát ezzel az óvatos megközelítéssel az adatik, hogy a gyökök száma 40-80 közé tehető. Ennyi bőségesen elegendő annak bizonyítására, hogy ez a nyelv kitalált nyelv.
Másképp is becsülhető a gyökök száma, mégpedig egy eddig soha el nem végzett számítással. Emlékezzünk az előzőleg említett kör gyökre: kb. 57 oldalt foglal le a szótárban. Ez a szótár (az Országh-féle) 1000 oldal körüli. Ebből egyértelműen adódik:
Ha mindegyik gyök hasonlatos terebélyű, mint a kör (és nincs okunk nem ezt feltételezni, mert miért lennének kivételezett gyökök?), akkor nyelvünk nem épülhet fel 19-20-nál több gyökből, hiszen 20 X 57 = 1140, és ez máris több, mint a vizsgált szótár 1000 oldala. Ennek bizonyító erejéhez nem kell magyarázatot fűznöm. (Tessék csak kiszámolni.)
Jelen pillanatban már - jónéhány gyököt alaposabban átvizsgálva - úgy látom, hogy a gyökök száma valószínűleg 20 közeli, vagy akár annál is kevesebb. (Lásd: HAR 1., 336-338, valamint 356-358. old. Ezen kívül a HAR 2. kötete nem egyéb, mint négy gyök bemutatása és hatalmas európai terebélyüknek a lehető legrészletesebb leírása, mely egyben fenti 12. sorszámú tétel lehető leglátványosabb bizonyítása is.) Ez a felfedezés a gyökök lényegének feltárásával még inkább belátható.
A GYÖKSKÁLA
Elsőként bemutatom azokat a gyököket, amelyek alapvető voltáról már szerteágazóan megbizonyosodtam (csak egy kiejtési változatot jelölök):
MÁL: ami részeire megy szét,
GUR: ami görbére hajlik,
RO: ami az ép állapotot megrontja,
NE: ami bővül, növekedik,
HAR: ami erőteljesen előtör.
Itt most számot kell vetnünk egy meghökkentő és könyörtelenül érvényesülő törvényszerűséggel is. Ezt fogalmazza meg az alábbi, nagyon fontos tétel:
Bárki önmaga is könnyen megbizonyosodhat a szótárt lapozgatva, hogy azt, ami görbére hajlik, sohasem kezdjük MÁL gyökkel kezdődő szóval megnevezni. Azt, aminek lényege a bővülés, növekedés, sohasem kezdjük RO gyökkel kezdődő szóval megnevezni és így tovább.
Ha most ezt a felismerést is beépítjük a fenti meghatározásokba, a következővel kell szembesülnünk. Számunkra
MÁL: a világegyetemben minden, ami részeire megy szét,
GUR: a világegyetemben minden, ami görbére hajlik,
RO: a világegyetemben minden, ami az ép állapotot megrontja,
NE: a világegyetemben minden, ami bővül, növekedik, keletkezik,
HAR: a világegyetemben minden, ami erőteljesen előtör, kiemelkedik.
Ebből egyértelműen megállapítható:
A gyökök axióma-rendszert képeznek. Ebből a rendszer elve is pontosan megállapítható. Az elv: a világ látható változásainak lényegük szerinti elkülönítése, szétválasztása. Maguk a gyökök pedig: ezen elkülönített részek megnevezései.
Olyan rendszer ez, mint ami a prizmával állítható elő: ha a prizmával az észrevehetetlen tiszta fényt hullámhossz szerint részeire választjuk, "húzzuk szét", akkor az elkülöníthető részek észlelhetők, miáltal megnevezhetők lesznek. És csak ezt követően tudunk beszélni, gondolkodni a fények világáról. Mindebből következően a gyökrendszer teremtett rendszer. A rendszer lényegéből megállapítható: a gondolkodás számára teremtett rendszer.
Kezdetben vala az ige. Azaz a megnevezés. Ennek valóságosságát bizonyítottuk a fentiekben.
Hogy egyelőre csak öt példát tudok hozni? Teljes biztonsággal csak ennyit; részeredmények belekeverésétől tartózkodom. De:
a) Ennyiből is megállapítható egy tiszta rendszer léte. Ez az, amit bemutattam. Ha a többi szó nem illene e mélyen szellemi rendszerbe, akkor is feltétlenül kimondhatjuk, hogy van a szókincsünkben egy elkülöníthető tiszta rendszer, mégpedig az, amit bemutattam.
b) Ha nem tiszta a rendszer, akkor már a megemlítettek esetében is erős szórást tapasztalnánk. Ám nem ezt tapasztaljuk, következésképp joggal számíthatunk arra, hogy a további feltárás során kibontakoznak e rendszer további rétegei is.
c) Ha valóban 20 körüli lenne a gyökök száma, akkor a fenti bemutató már egynegyede a teljes rendszernek.
d) Továbbá ahogy fél ábécé, fél számjelsor stb. nem létezhet, a fenti rendszer sem lehet fél, vagy negyed. Következésképp a teljes rendszernek a nyelvünkben kell lennie, legfeljebb csak az fordulhat elő, hogy időközben másféle (vagy egyenest rendszertelen) rétegek is kerültek közé, és ez elhomályosítja az összképet. Mert ez az axióma-rendszer vagy teljes, vagy nincs, és ez utóbbi esetében a fenti összefüggések sem lennének lehetségesek. (Lásd 13. és 14. tétel.)
e) Ha a gyökök rendszert alkotnak, akkor a gyöksorozat bármelyik részletéből is visszafejthető a kezdet. (Mint például a bizonyos haladvány szerinti számsor egy részletéből is megállapítható a haladvány mértéke, és a töredékekből helyreállítható a teljes sorozat.) Továbbá az előzőekben egész másra alapozva is az adatott, hogy nyelvünkből visszafejthető a kezdet.
A GYÖKÖK SZÁMA MEGVÁLASZTHATÓ
a) Láthattuk, hogy ez az axióma-rendszer úgy adódik, hogy a világot, mint teljességében érzékelhetetlen káoszt, az értelem számára "megfoghatóvá" tettük azáltal, hogy elkülönítettük egymástól a valami módon azonos lényegűnek tekinthető részeit.
b) Maga a gyökszó pedig úgy keletkezett, hogy az elkülönítés alapjául szolgáló lényegeket megneveztük.
Könnyű észrevenni, hogy a fenti két pont semmit sem mond a gyökök számáról. Vagyis szabadon eldönthető, hány részre és milyen szempontok alapján különítjük el a világegyetem látható változásait. Ha akarjuk 4, ha akarjuk 10, 20, netán 50 részt is elkülöníthetünk benne a fenti alapelvet betartva. Egyetlen kötöttség van csak: akár 4, akár 10, 20, 40 részre bontunk, a 4-nek is, a 10-nek is, a 40-nek is stb. "le kell fednie" a teljes világegyetemet. Vagyis mindegyik felbontás kerek egészet, elvontan értelmezve: mindig pontosan 1-et kell, hogy kiadjon. Mert bármennyi részt különítünk is el, mindig úgyanazt az 1-et bontjuk. Ezt könnyű belátni. (Nyelvünkből tehát feltétlenül ki kell domborodjon a Világegyetem = 1 = minden azonossága.)
Mi a hatása a felbontással kapott részek kisebb vagy nagyobb számának? Ha csak néhány részre bontjuk a világegyetemet, akkor például négy gyökünk keletkezik. Könnyű belátni, hogy e négy gyök segítségével nem lehet eléggé árnyaltan gondolkozni, beszélni a világegyetemről. Ha 80 részre bontjuk a világegyetemet, akkor pedig már nehéz eligazodni, hogy mi hova is tartozik éppen. Így van ez például a hangskálákkal is. Minél több részre osztunk egy oktávot, annál nehezebb megkülönböztetni a hangokat egymástól.
Vagyis a "használhatóság" elve is azt valószínűsíti, hogy a gyökök száma 10-20 körül lehet. Ez természetesen nem zárja ki, hogy ne lehetne akár 7 rétegre való felbontással is a világról való gondolkodás számára használható nyelvet létrehozni.
Mindez tökéletesen ábrázolható fényképpel, illetve annak felbontásával is. Maga az alább látható kép a világegyetemnek, a "raszterek" száma pedig a gyökök számának felel meg. A képek összehasonlításával jól érzékelhetjük a gyökszám változtatásának hatását:
Balról jobbra haladva egyre több a gyök, itt a képen a gyöknek a "pixel" felel meg.
Tehát gyökei számát tekintve a mi nyelvünk csak egyike az ezen az elven létrehozható lehetséges nyelveknek. (Nem elképzelhetetlen, hogy volt [netán van is?] több így létrehozott nyelv.) Az elvre pedig azt lehet mondani, hogy egész egyszerűen zseniális. (A gyökök használatához persze játékszabályok is kellenek, erről itt nincs hely szólni.) Mondhatni tehát: az így létrehozott nyelv teremtésre teremtett nyelv. Alkotásra és a lényeg lehető legmélyebb megértésére. Nem csoda hát, hogy olyan elsöprő hatással volt az ókor kialakuló nyelveire is: az ókor nagy nyelveit is ez a nyelv tette kultúrnyelvvé. Mindahányat. Ám a csak részleteket, töredékeket átvevők és utódnyelveik számára a teljességben való gondolkodás elérhetetlen.
Egy nevét, címét nem megadó nyelvész - miután levelében kifejezte elismerését, és még tanácsokkal is ellátott - ezt írta nekem feddően: Nem szép dolog felemlegetni a nem magyar nyelvek "hiánybetegségeit". Felhánytorgatni valóban nem, de a világ alakulásán nem gondolkodni: bűn.
http://www.boldogsag.net/index.php?option=com_content&view=article&id=42145:varga-csaba-a-gyoek-es-a-gyoekrendszer&catid=750:edes-anyanyelvuenk&Itemid=331
Delfinomosoly - Egy tanmese.
Régóta benne volt már a levegőben, de most a fajok (kivéve az ember) maradéka a bolygó megmentése érdekében tett erőfeszítésként egybehangzóan megszavazta, hogy az embernek (faj) az elkövetkezendő 20 év alatt el kell tűnnie.
A konszenzus a globális konferencián született, melyre ugyan az embereket is meghívták, de azok nem vettek részt. Távolmaradásukat valami homályos vallási szöveggel indokolták, amely szerintük mindenki feletti uralmat biztosít számukra, de amit a bolygó többi lakója nem ismer el.
"Nem fogok hazudni!" - emelkedett szóra a parányi hotel konferenciatermének székéből egy termetes medve, ahol a bolygó növény- és állatvilágának az utóbbi években meg kellett húznia magát, miután felismerték, természetes élőhelyük a természetvédelmi szempontból pusztító ember (faj) miatt drámaian megfogyatkozott. "A háztartási hulladékkal csordultig telt kukák és a melegebb tél nem volt rossz. De már nem tudok inni egy jót a patakokból anélkül, hogy ne érezném a higanyt a számban! A beleimről nem is beszélve, került bele joghurtos doboz, napszemüveg, mobiltelefon és ha jól emlékszem, valami népszerű televíziós karakterre hasonlító játékfigura, ami egykor nyilván jól mutatott, de ma már csak egy felismerhetetlen gumiköteg."
Komótosan beleharapott egy fánkba, majd folytatta: "Mindenesetre, az otthonomról kiirtották a fákat, a folyóimat teletűzdelték gátakkal. Beszéltem a többiekkel, természetesen az unokatesókkal, a mosómedvékkel is - akik azért nem tudtak részt venni az idei konferencián, mert ők már szorosan be vannak épülve az emberek által elfoglalt területeken, várva a parancsunkra, hogy megegyék az autóik kulcsát, ezzel siettetve a faj (ember) végét..."
A medve beszédét vastaps zárta, a jelenlévők szerint ez volt a közgyűlés legjobb felszólalása azóta, hogy az utolsó dinoszauruszok felolvasták vádiratukat.
De az emberek fokozatos kivonására irányuló terv elfogadása nem ment zökkenőmentesen.
"Én kiállok szeretett gazdámért!" - ragadta magához a szót egy kis shi tzu, a szemébe lógó, imádni való frufruja alól tekintetével is igyekezve nyomatékosítani álláspontját.
"Dzsízusz Balto! Hallod Te egyáltalán, amit beszélsz?!" - kiált fel a terem végéből egy farkas. "Gazda?! Mi a franc van veled? Egykor nemes állat voltál, most a saját árnyékodat ugatod, trükköket csinálsz jutalomfalatért és pizsamát viselsz! Peirs Morgan lettél! Mondd! Hova lettek a tökeid? Ja igen, bocsánat, az ivartalanításotokat elfelejtettem."
Szegény shi tzu kínos jelenete után, egy másik, az emberhez (faj) közeli állat, a macska kapta meg a szót, aki az ablakpárkányon ülve éppen azon tűnődött, miért lett a világ ennyire undorítóan rendetlen hely. "Miről is beszélünk?"
Az elnök visszazökkentette az ügyhöz: "Az emberről (faj)! Mely elpusztítja a bolygót, ezért úgy gondoljuk, meg kell szabadulni tőle. Te velük élsz, mondd, mi a véleményed?"
"No igen," - felelte a macska, hátát határozottan felhúzva, ami miatt a többiek ösztönösen egy lépéssel hátrább húzódtak tőle - "az ez ügyben az álláspontunk változatlan marad. Bxszódjanak meg!"
---
Szíves megfontolásra! Mert nem sokáig hitegethetjük már magunkat azzal, hogy még mindig csak tanmese...
Fotó @ https://outabouter.com/
Szöveg forrása:
&
A blogoldalon közzétett a "delfinmosoly" oldalhoz köthető tartalmak:
Delfinmosoly - Tények & tévhitek a delfináriumok világáról...
Forrás:
Az öröm, a megbékélés és a megbocsátás erősíti az immunrendszert!
A keleti kultúrában már 2500 évvel ezelőtt is meditáltak az emberek, és ez a fajta vallási gyakorlat többször átalakult, de manapság fellelhető a nyugati társadalom életében is.
“Az élet azon pillanataiban, amikor azt mondjuk, hogy stresszesek vagyunk, valójában a hypothalamus egy másik része aktiválódik, és az önvédelemmel van elfoglalva. A mellékvesék adrenalint szabadítanak fel, amely kiváltja a „harcolj vagy fuss” típusú reakciót. A szimpatikus idegrendszer felelős a válasz generálásáért. Az oxitocin csökkenti a citokin szekréciót, közvetett módon gátolja az ACTH (adrenokortikotrop hormon) szekréciót, és gátolja az amygdalát, és így a félelem, szorongás, és aggodalom kiváltja a „harcolj vagy fuss” reakciót” – magyarázza Laura Maria Cojocaru pszichológus.
Az öröm, a megbékélés és a megbocsátás óvja az immunrendszert. Ugyanakkor a szakember azt is kifejti, hogy a boldogság, elégedettség, megbékélés, megbocsátás, elfogadás, öröm, pihenés állapotai erősítik az immunrendszert.
Mit tehetünk immunrendszerünk erősítése, egészségünk és boldogságunk érdekében?
Egyszerű! Kétféle módszer létezik, amely örömet generálnak: konkrét tevékenységek és megelőző/ elképzelő tevékenységek. A konkrét tevékenységek közé sorolható a pozitív emberekkel való szocializáció, amelyből megtanulhatunk valamit, a természetben töltött idő, fizikai mozgás, szabadidős tevékenységek (film, színház, olvasás, hobbi, kirándulások, ünnepek stb.), kiegyensúlyozott étrend, pihenőidő, társas kapcsolatok, a gondolkodásmód átalakítása.
Az előretekintő/képzeletbeli tevékenységek részét képezik: meditációs technikák, a hipnózis, önhipnózis, relaxációs technikák, különböző légzési technikák. Ilyenkor az agy alfa állapotban kell legyen, amikor az agyhullámok lelassulnak, és elérik a 8-12 Hz frekvenciát.
Az alfa állapot aktiválása csökkenti a fájdalmat, szorongást, depressziót, elősegíti a kognitív funkciókat, serkenti a memóriát, a koncentrációt, csökkenti a vérnyomást, segíti a fiatalosság fenntartását, csökkenti a függőség esélyének kialakulását, hozzájárul a megfelelő súly kialakításához, és javítja az életminőséget.
Forrás:
https://filantropikum.com/az-orom-a-megbekeles-es-a-megbocsatas-erositi-az-immunrendszert/?fbclid=IwAR37Viib4gif7_dLMc28KA-ppCs1fXtpHbZfr7y9JcGeurAF3BGplHMK9ts
***
Mi a kapcsolat a koronavírus-járvány, Bill Gates és Wuhan között, de hogy jön ide az 5G ? - Tények és dokumentumok ! ( vilaghelyzete.com )
SZAKRÁLIS ŐSMAGYAR ÁLLAM - HÁRMAS HATALOM - kettős vezetés...
A legismertebb szakrális királyság rendszere, - az úgynevezett kettős királyság. Az óriási kiterjedésű eurázsiai területeken élő lovasnemzetek, a Kárpát-medencétől Észak-Kínáig, a Kaszpi-tengertől a Bajkálig ezt a kettős uralkodói formát követték. Virágkoruk az 1. évezred időszakára tehető. A Kárpát-medencében azonban a kettős királyság intézménye még vagy másfélezer évig fennállt, egészen Mátyás király uralkodásáig.
A szakrális uralkodót később nyelvünk és kultúránk apostolnak, apostol-királynak hívta. Az utolsó apostoli királyunk, Mátyás király után a Kárpát-medencén és népein a Szent Korona uralkodott és uralkodik a mai napig. Mindaddig, amíg újra próbákat kiálló apostoli királyra nem talál a nemzet....
A magyar nép, a magyar nemzet, a Szent Korona országa
2.1. A magyarság az a rejtélyes módon megmaradt nép, amely őrzi egy, a görög-római civilizáció előtti, jelentős civilizáció
nyelvét, kisebb mértékben kultúráját és még kisebb mértékben – a
szerves műveltség, a mitológia, az archaikus népmese által – a
hitvilágát.
A
magyar nép ősnép, amelynek jelenleg elismert történelme ugyan csupán az
utolsó ezerszáz esztendőre tekint vissza, ám amelynek műveltségteremtő
és államalapító ereje bizonyítottan kimutatható öt földrészen:
Európában[1], Ázsiában[2], Afrikában[3], Észak-[4] és Dél-Amerikában[5].
A
magyar nép olyan történelmi gyökerekkel rendelkező közösség, amelynek
tagjai azonos módon viszonyulnak teremtő, mindenható Istenükhöz és
természeti környezetükhöz[6].
Miután
a magyar nép európai ősiségét kétségbevonhatatlanul bizonyították a
legfejlettebb tudományos módszerek[7] és [8], és miután békés, mindenkor
alkotó (teremtő) életvitelének valamint ősi nyelvének nyomai
megőrződtek a Kárpát-medencétől a Sárga-tengerig[9], Mezopotámiától a
Nílus partjáig[10], nem kétséges, hogy a nemzetközi tudományos és a
politikai közösségnek előbb-utóbb el kell ismernie a magyarokat „mint a
bronz- és vaskori Európa egyik legeredetibb és legjelentősebb
civilizációjának megalapítóit”.[11]
2.2.
A magyar nép legnagyobb értéke, tudatának, lelkének kifejezője,
alakítója a magyar nyelv, amelyről a több mint száz nyelvet beszélő Sir
John Bowring (1792-1872), angol nyelvész és diplomata ekképp
fogalmazott:
„A
magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlődött és
szerkezete ama távoli időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai
nyelv még nem is létezett. Ez egy olyan nyelv, melynek logikája és
matematikája, a feszített húr erejének kezelhetőségével és
rugalmasságával bír. Az angol ember büszke lehet, hogy nyelve magán
hordozza az emberiség történetét. Eredete kimutatható, láthatóvá tehetők
benne az idegen rétegek, melyek a különböző népekkel való érintkezés
során rakódtak egybe. Ellenben a magyar nyelv olyan, mint a terméskő,
egy tömbből van, amin az idő vihara egyetlen karcolást sem hagyott. Nem
naptár ez, amely a korok változásához alkalmazkodik. E nyelv a legrégibb
és legdicsőségesebb emlékműve a nemzeti önállóságnak és szellemi
függetlenségnek.”[12]
A
magyar nyelvet gyökrendszere és ragozó természete különleges
tömörséggel és időbeni állandósággal vértezi fel, aminek következtében a
XIII. századi magyar nyelvemlékek oly kevéssé különböznek a mai magyar
szövegektől.
A
világot egységben látó logikája, amely az általánostól a sajátos felé,
az összetettől a részletek felé mutat, mélyen beépül e nyelvet beszélők
életébe, lelkiségük részévé válik, és alapvetően összefüggésbe hozható a
magyarság békés természetével, igazságközpontú életszemléletével,
egyszóval a magyar néplélekkel.
A magyar nyelv fogalmi ereje kimagasló tudományos eredmények, képi ereje pedig páratlan művészi értékek forrása.
2.3.
A magyar nép zenéje a pentaton hangzású dallamvilágra épül. Több mint
200.000 lejegyzett dalból álló népdalkincse ékes bizonyítéka ősiségének
és jelzi a többi pentaton dallamkincset őrző néppel való rokonságát is.
2.4.
A szkíták hitvilágában gyökerező egyistenhit egy szakrális királyság
hitvilága. A világi és a szakrális hierarchia szükségszerűen egybeesett.
A szakrális király táltoskirály volt[13].
2.5.
A magyar nép alkotta közösségek legalapvetőbb értékei az igazság, a
tisztesség és a méltányosság, amelyek akkor érvényesülnek, ha áthatja e
közösségeket a szolidaritás, a szeretet és az életigenlés. E nélkül a
magyar közösségek gyarapodása nem képzelhető el.[14]
2.6.
A magyar nép az adott szó megmásíthatatlanságára építette emberi
kapcsolatait, amelyeket sorsfordító pillanatokban vérszerződéssel
pecsételtek meg.
A magyar nép büszkén őrzi a szkíta-hun-avar-magyar[15] ősiség legfényesebb alakjának, Atillának emlékét.
Népünk
erényei mindenkor megtalálhatók az általa megteremtett államok
berendezkedésében, amelyek közül a legutolsó a honvisszaszerző Árpád
nagyfejedelem által Ópusztaszeren megszervezett, Kárpát-medencei magyar
állam, amelyet Szent István király a kereszténység jegyében mindörökre
felajánlott a Szűzanyának, a magyarok Boldogasszonyának[16].
2.7.
A magyar társadalomban – régészeti adatokkal alátámaszthatóan –
ősidőktől fogva érvényesült a mellérendelő szemlélet, és most a keményen
alárendelő környezetben is konokul ez a szemlélet uralja a magyar
gondolkodást. A mellérendelő szemlélet kimutatható a magyar nyelvben, a
magyar népmesékben, az ősi magyar törvénykezésben[17].
2.8.
A magyar néppel egymást kiegészítő, mellérendelő viszonyban él az
ugyancsak magyar anyanyelvű, határőrző székely nép, amelynek tagjai
születésüknél fogva nemességet élveztek[18].
3.1. A magyar nemzet a Szent Korona közjogi rendje szerinti államot megalkotó nép.
3.2.
A világszórványban a nemzet tagjaiban, valamint a magyarságtudatot
megtartó szervezetek és rendezvények révén él. Válságos történelmi
időszakokban a világszórványnak nemzetmentő szerep jut[19].
4.1.
A magyar állam a Szent Korona közjogi rendje szerint létrehozott és
fenntartott igazságalapú joguralmi intézményrendszer, Werbőczy István
alábbi meghatározása szerint:
„Az igazság, jog és jogtudomány pedig különbözik egymástól.
1§ Mert az igazság erény, tudniillik erkölcsi. A jog az erények végrehajtója. A jogtudomány ennek a jognak a tudása.
2§ Továbbá, az igazság az erények közt a legfőbb jó, a jog középrendű, a jogtudomány a legkisebb.
3§ Továbbá, az igazság mindenkinek megadja az övét; a jog meg elősegíti; a jogtudomány pedig
tanítja, hogyan történjék ez.”
(Werbőczy: Tripartitum, Előbeszéd, 5. czím)
4.2.
A magyar királyságot, tekintettel alapítóinak ősiségére, egyetlen
archiregnumként[20], azaz őskirályságként ismerte el a kor főhatalma, a
pápaság, és ugyancsak egyetlenként, egyedi jogállású, a pápasággal mellérendelő viszonyban levő, apostoli királyságként határozta meg.
Ez
az az állam, amely immanens fejlődése folytán jutott el a főhatalomnak a
Szent Koronára, mint az állam első számú személyiségére, első számú
közjogi méltóságára való ruházásáig.
A
magyar állam megalkotja és 1222-ben elfogadja a szárazföldi Európa első
alkotmányának tekintett Aranybullát. Ennek előzménye a magyar
alkotmányosságnak a magyar nemzet által ismert, követett, gyakorolt,
vezetőitől megkövetelt öt alapelve: a személy védelme; a joguralom elve;
a függetlenség elve; a törvény előtti egyenlőség; az önkormányzat[21].
4.3.
A Szent Korona országa az első és mindmáig az egyetlen olyan állam,
amely a legmesszemenőbben épít az Isten arcmására teremtett, minden
egyes embert megillető emberi méltóságra. A Szent Korona országa
történelmileg egyedülálló biztosítékát nyújtja az élet teljességének és
szentségének, az emberi méltóságnak, az osztott, ellenőrzött,
mellérendelő hatalomgyakorlásnak, a nyelvi sokféleségnek és
nyelvközösségi önrendelkezésnek.
4.4.
A Szent Korona országának tagja minden nép és népcsoport, mely a Szent
Korona főhatalma alá helyezi magát, történelmi létével hozzájárul
értékrendje formálásához, megszilárdításához, vállalja és megvalósítja a
Szent Korona-tagságból fakadó (azzal járó) sorsközösséget, megalkuvás
nélkül védelmezi azt minden (külső vagy belső) ellenségével szemben.
4.5. A Szent Korona vendégjogát élvezi minden nép és népcsoport, mely
annak főhatalma alá helyezi magát, tudomásul veszi és tiszteletben
tartja, ellenségeivel szemben védelembe veszi alkotmányos rendjét.
4.6.
A Szent Korona országának ellensége az a személy vagy közösség,
aki/amely szándékosan vagy a magyar nemzet törvényes vezetőinek
figyelmeztetése ellenére alkotmányos rendjét bomlasztó vagy romboló
tevékenységet fejt ki, illetve a Szent Korona ellen cselekszik.
4.7.
A 4.3. és 4.4-ből következően a magyar nemzet nem ismeri el a trianoni
és párizsi diktátumok általi jogtipró szétdarabolását.
5.1. Az államalapító magyar nemzet mellett az évszázadok során számos nép és népcsoport vált a Szent Korona országának tagjává.
E
népek és népcsoportok számára területi autonómiát biztosított, míg a
később betelepülő kisebbségeknek egyházi kulturális autonómia keretei
között tette lehetővé az anyanyelvű közösségépítést, a többetnikumú
városokban az etnikai és vallási megoszlás szerinti arányosított
önkormányzati rendszerben pedig a helyi nyelvek és vallásfelekezetek
egyenrangú érdekérvényesítését biztosította, és a szubszidiaritás
(székiség[22]) elve alapján a helyi közösségek kifejlődését
szavatolta[23].
E
népek, népcsoportok – Szent István intelmeinek jegyében – szabadon
gyarapodhattak, és ugyanakkor színesítették, erősítették illetve
erősítik az országot.
https://apostolimagyarkiralysag.org/torvenytar-szentkorona-jogrend/