AI forradalom: eltűnnek a munkahelyek a munkaerőpiacról!

 A mesterséges intelligencia nem csak segít, hanem helyettesít is – milliók munkahelye forog kockán! (reaktor)

 

A munkaerőpiac gyorsabban változik, mint valaha. A Világgazdasági Fórum szerint a jelenlegi munkahelyek közel egynegyede fog átalakulni a következő öt évben a mesterséges intelligencia hatására. A technológiai szektor már most is óriási változásokon megy át az AI miatt, és hamarosan a gazdaság számos más területei is megérzik az átalakulást. Az USA legnagyobb mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatainak vezérigazgatói is az AI negatív hatásaira kezdik felhívni a figyelmet.

A munkaerőpiac jelenlegi átalakulása olyan súlyos hatásokkal jár, ami miatt jelentősen emelkedhet a munkanélküliség, és nem csak a technológiai szektorban. Ha a mesterséges intelligencia csak az irodai állások felét váltja ki, akkor a munkanélküliségi ráta 20%-ra is növekedhet.

Kép forrása: Information age

Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy lehetséges-e, hogy az AI az irodai munkahelyek felét kiváltsa?

Az AI fejlődése példátlan gyorsasággal alakítja át a globális munkaerőpiacot. A technológia a munkaerőpiacon eddig csupán ismétlődő fizikai feladatokra vagy adatfeldolgozásra korlátozódott, mára viszont olyan eszközzé vált, ami képes összetett kognitív feladatok végrehajtására – olyan munkákra, amelyek hagyományosan pályakezdő adminisztratív dolgozók feladatai közé tartoztak. Az AI alkalmazási területei folyamatosan bővülnek. Az ügyfélszolgálati területen például a mesterséges intelligencia által vezérelt chatbotok ma már a nagy technológiai cégeknél az első szintű támogatási kérések több mint 85%-át kezelik – ez az arány 2020-ban még mindössze 30% volt. A generatív mesterséges intelligencia olyan munkatevékenységek automatizálására is képes már, amelyek bizonyos irodai munkakörökben jelenleg a munkaidő 60–70%-át teszik ki. A legnagyobb veszélyben azok a pozíciók vannak, amelyek a rutinszerű információfeldolgozásra épülnek, nem pedig emberi ítélőképességre, empátiára vagy személyes készségekre.

Hasonló változások zajlanak a jogi szektorban is.

Ügyvédi irodák olyan eszközöket alkalmaznak, mint a CaseText, amely percek alatt képesek jogi kutatásokat végezni és szerződéseket előkészíteni – tehát olyan feladatokat végez el, amelyek korábban egy kezdő ügyvédnek órákba teltek. Ez töredékébe kerül az ügyvédi munkadíjnak. Joshua Browder arról számolt be, hogy szoftverével hétköznapi amerikaiaknak segít különféle egyszerűbb jogi ügyekben, például közlekedési bírságok vagy kilakoltatások esetén. Állítása szerint vállalata eddig több mint 1,5 millió esetben nyújtott támogatást, ügyfeleinek dollármilliókat megtakarítva.

 

 

A Világgazdasági Fórum szerint 2027-re világszerte mintegy 83 millió munkahely szűnhet meg az AI és az automatizáció miatt. A legaggasztóbb, hogy a megszűnő munkahelyek többsége belépő szintű pozíció lesz. A Goldman Sachs becslése szerint 300 millió teljes állás is érintett lehet a generatív AI terjedése miatt, különösen a fejlett gazdaságokban, ahol nagyobb arányban dolgoznak irodai alkalmazottak. Az USA-ban a jelentés szerint a kezdő alkalmazottak által végzett feladatok akár 46%-át automatizálhatják a következő évtizedben. Ez konkrét számokra lefordítva azt jelenti, hogy az adminisztratív munkaerő jelenlegi méretét figyelembe véve 10–12 millió irodai kezdő állás tűnhet el az USA-ban.

A nagyvállalatok munkaerőpolitikája előre jelzi a változást. A technológiai iparágat sújtó elbocsátási hullám továbbra sem mutat lassulást. A legutóbbi nagyvállalat, amely leépítéseket jelentett be az IBM: a cég mintegy 3900 munkahelyet szüntet meg, főként az informatikai szolgáltatási részlegén. Nem csak az IBM, hanem olyan vállalatok, mint a Deloitte vagy az Accenture szintén szüneteltetik vagy drasztikusan visszafogják a munkaerő-felvételt. Az IBM vezérigazgatója kijelentette, hogy a vállalat leállítja a felvételt olyan pozíciókban, amelyeket AI-vel helyettesíteni lehet, különösen a HR és az adminisztratív területeken. Ezek a munkakörök önmagukban is 26 000 alkalmazottat érintenek a cégnél. Az Accenture a 2024-es pénzügyi jelentésében szintén 19 ezer munkahely megszüntetését jelentette be, főleg a nem számlázható és belépő szintű munkavállalók körében – miközben egyre többet fektet a generatív AI képzésébe.

A hatások nem csak a tech szektorban érezhetők. Olyan ágazatokban, mint a pénzügy vagy a marketing, az elemzőket fokozatosan váltják fel az AI-al, ami gyorsabb, olcsóbb és pontosabb megoldásokat kínál. A folyamat a gyakornoki programokat is erősen érinti – ezeket a lehetőségeket eddig hagyományosan a munkaerőpiacra való belépés kapujaként tartották számon. A National Association of Colleges and Employers adatai szerint a Fortune 500 vállalatok gyakornoki ajánlatainak száma 2022 és 2024 között 22%-kal csökkent. A trend közvetlen összefüggésben áll az AI egyre szélesebb körű alkalmazásával.

Kép forrása: RationalFX

A cégek rájöttek, hogy azok a fiatal munkavállalók, akik korábban nélkülözhetetlenek voltak olyan feladatoknál, mint a gépelés, adatkezelés vagy tartalommoderálás, ma már nem számítanak nélkülözhetetlennek, mivel ezeket a feladatokat mesterséges intelligencia sokkal gyorsabban és olcsóbban képes elvégezni, aminek következtében egyre kevesebb frissdiplomás szerez olyan szakmai tapasztalatot, amely szükséges lenne a középszintű pozíciókba való előlépéshez.

A munkahelyek megszűnése mellett a mesterséges intelligencia a bérek stagnálásához is hozzájárul. A San Franciscó-i FED adatai szerint 2024-ben a belépő szintű szakmai állások reálbér-növekedése 1,8%-kal csökkent, miközben a teljes gazdaságban átlagosan 2,4%-os növekedés volt tapasztalható, hiszen egyre többen versenyeznek egyre kevesebb pozícióért. A közgazdászok arra is figyelmeztetnek, hogy növekvő polarizáció fenyegeti a munkaerőpiacot. Miközben az előrehaladott technológiai és vezetői pozíciók iránt továbbra is erős a kereslet, valamint a fizikai vagy emberi interakciót igénylő alacsony bérű szolgáltatói munkák is megmaradnak, a középső szint – amelyet hagyományosan a fiatal diplomások töltöttek be eltűnik.

A mesterséges intelligencia nemcsak növeli az emberi termelékenységet, hanem közvetlenül helyettesíti is azt. Míg a korábbi automatizációs hullámok – például a Microsoft Office megjelenése – inkább az emberi munkát támogatták, addig a generatív AI képes az elejétől végéig elvégezni a feladatokat emberi beavatkozás nélkül. Egy tanulmány szerint az AI bevezetése 19%-kal csökkentette az ismétlődő feladatok ellátását igénylő álláshirdetések számát, miközben az AI-mérnökök és termékmenedzserek iránti kereslet 11%-kal nőtt. Tehát minden újonnan létrejövő AI-pozícióra két-három junior állás tűnik el, vagy eleve meg sem hirdetik.

Az alapszintű állások eltűnése komoly makrogazdasági kockázatokat hordoz. Ezek a pozíciók kulcsfontosságúak a készségek megszerzésében, a társadalmi mobilitásban, valamint az emberi tőke folyamatos megújulásában a közép- és felsővezetői szinteken. Nélkülük a tehetségek eltűnnek, ami egy évtizeden belül szakképzett munkaerőhiányhoz vezethet ágazatokban.

Továbbá, a diplomás fiatalok körében növekvő munkanélküliség a fogyasztás csökkenéséhez, a diákhitel-tartozások növekvő nemteljesítéséhez, valamint az állami támogatások iránti megnövekedett igényhez vezethet. Amerikában a 22 és 27 év közötti, legalább egyetemi diplomával rendelkező fiatalok munkanélküliségi rátája folyamatosan magasabb, mint az országos átlag. Ez hatalmas nyomást gyakorol a gazdaságra.

A mesterséges intelligencia megjelenése, mint az alapszintű adminisztratív munkák helyettesítője, a modern munkaerőpiac egyik alapvető változása. Bár az AI hatékonyságot és költségmegtakarítást kínál a vállalatok számára, fenyegeti a mobilitás alapjait milliók számára, akik ezen belépő szintű pozíciókra támaszkodtak a karrierjük elindításához.

 

Forrás: 

 

 https://reaktor.hu/2025/11/16/ai_forradalom_eltunnek_a_munkahelyek_a_munkaeropiacrol... 

 

&

 

Internetről gyűjtött, továbbiakban bejegyzett és közzétett témák a blogon belülről:

 

https://tenyekerodje.blogspot.com/2016/05/elveszik-munkankat-robotok.html 

 

https://tenyekerodje.blogspot.com/2019/07/a-munkahelyekrol-nem-mukodik-8-oras.html 

 

https://tenyekerodje.blogspot.com/2025/08/hogyan-legyel-fonok-kedvence-avagy.html 

 

https://tenyekerodje.blogspot.com/2025/09/dr-roman-yampolskiy-ez-az-egyetlen-5.html 

 

 ***

 

Az AI megeszi az internetet, amelyből tanult:

 

 

MI-tartalom:

   
  ·

Az AI lassan megeszi azt az internetet, amiből megtanult gondolkodni.

És ebben van egy elég durva ellentmondás.

Képzeld el, hogy heteket töltesz egy jó cikkel.

Kutatás. Írás. Szerkesztés. Frissítés.

Aztán jön egy AI.

Elolvassa.

Megérti.

Összefoglalja.

Majd amikor valaki rákeres a témára, szépen elmondja neki a választ.

A felhasználó pedig…

 

soha nem jut el hozzád.

 

Nincs kattintás.
Nincs látogató.
Nincs reklámbevétel.

Csak a válasz van, amit részben abból a tartalomból raktak össze, amelynek az elkészítését valakinek finanszíroznia kellett.

 

És ez már nem csak elméleti probléma.

Egy 2026-os nagymintás kutatás szerint a Google AI Overview megjelenése a vizsgált Wikipédia-oldalak napi látogatottságát átlagosan körülbelül 15%-kal csökkentette.

Ráadásul egy másik vizsgálat szerint a Google AI-összefoglalókban szereplő állítások 11%-át a hivatkozott oldalak nem támasztották alá egyértelműen.

Vagyis lassan átalakul az internet egyik legalapvetőbb üzleti modellje.

 

Régen:

Tartalom → Google → látogató → bevétel

 

Most:

Tartalom → AI → kész válasz → …és viszlát.

  

És szerintem itt jön az igazán kellemetlen kérdés.

Ha az AI elveszi a forgalmat azoktól, akik létrehozzák az információt…

akkor hosszú távon ki fogja finanszírozni az új információ létrehozását?

 

Mert az AI-nak is szüksége van valamire, amiből dolgozhat.

Új cikkekre.
Új kutatásokra.
Tesztelésekre.
Újságírókra.
Szakértőkre.
Emberekre, akik időt és pénzt tesznek abba, hogy valami értékes kerüljön fel az internetre.

De mi történik, ha nekik már nem éri meg?

Az AI egyre jobb lesz abban, hogy válaszoljon…

miközben lassan tönkreteszi azt a gazdasági modellt, amely a válaszaihoz szükséges tartalmat létrehozza.

 

Kicsit olyan, mintha elkezdenénk felégetni a könyvtárat, hogy legyen mivel fűteni az olvasótermet.

Persze lehet erre azt mondani, hogy ez egyszerűen technológiai fejlődés.

A weboldalak majd alkalmazkodnak.
Új üzleti modellek jönnek.
Az AI-cégek fizetnek a tartalomért.

Az emberek pedig megszokják, hogy nem tíz linket akarnak, hanem egyetlen kész választ.

Lehet.

De szerintem erről most nagyon keveset beszélünk ahhoz képest, hogy az egész nyílt internet jövője múlhat rajta.

 

És itt tényleg kíváncsi vagyok a véleményetekre:

 

Szerinted az AI-cégeknek fizetniük kellene azoknak, akiknek a tartalmaiból az AI válaszokat készít?

 

Vagy ami egyszer nyilvánosan felkerült az internetre, abból bárki – és bármilyen AI – szabadon tanulhasson?

 

Fizessenek érte.

Szabad internet, használhassák.

Valahol a kettő között.

 

Na ezért szeretem ezt a csoportot: itt legalább ki lehet beszélni azokat a kérdéseket is, amelyekre még senkinek nincs igazán jó válasza.

 

 

 Forrás:  https://www.facebook.com/groups/MesterségesIntelligenciamagyarul/

Az internet egyre gyorsabban pusztul, és az AI kerül vele a kriptába...

 „Az internet meghalt, és az AI ölte meg” – mondhatná a digitális kor Friedrich Nietzschéje. A mesterséges intelligencia terjedésével sokan félnek attól, hogy egy a Terminator-filmek Skynetjéhez hasonló gyilkos algorimtus szabadul majd el. A valóságban viszont egy súlyos veszély már testet öltött: ma már nem is tudjuk, hogy mi az igazság és mi csak egy hihető hazugság. Az interneten hamarosan átvehetik az uralmat a mesterséges intelligenciák, a kérdés pedig az, hogy mit tudunk ezzel kezdeni. 

Egy friss kutatás szerint az interneten elérhető tartalmak több mint 75 százalékát már botok és mesterséges intelligencia (AI) generálja. Az elemzés során több millió weboldalt és online platformot vizsgáltak, beleértve közösségi médiát, blogokat, fórumokat és hírportálokat is. A kutatók rámutattak, hogy az AI-alapú rendszerek gyors fejlődése, például a nyelvi modellek és tartalomgeneráló algoritmusok, jelentős mértékben hozzájárultak ehhez a drámai átalakuláshoz.

A tanulmány külön hangsúlyozza, hogy a mesterségesen generált tartalmak túlnyomó része nemcsak reklám- vagy marketingcélokat szolgál, hanem információszerzési és akár dezinformációs kampányok eszköze is lehet. Az AI által írt szövegek gyakran annyira hitelesnek tűnnek, hogy az emberek számára nehéz megkülönböztetni őket a valódi, emberi szerzőktől származó tartalmaktól.

Ez a tendencia komoly kérdéseket vet fel a digitális környezet hitelességével és az információk megbízhatóságával kapcsolatban.

A kutatás eredményei rávilágítanak arra is, hogy az AI-alapú tartalomgyártás növekedésével új etikai és technológiai kihívások merülnek fel. Szakértők szerint sürgősen szükség van olyan eszközökre, amelyek képesek azonosítani az AI által létrehozott anyagokat, valamint a szabályozási keretek kiépítésére, amelyek korlátozhatják a mesterséges tartalmak negatív hatásait. Mindeközben az embereknek is fokozott éberséget kell tanúsítaniuk az online információk értékelésekor, hogy elkerüljék a manipulációt és félrevezetést.

De a legmegdöbbentőbb a fenti kutatással kapcsolatban, hogy:

EGYÁLTALÁN NEM LÉTEZIK, EGY SZÓ SEM IGAZ BELŐLE, CSAK A CHATGPT ÁLLÍTOTTA ELŐ, MÉGIS TELJESEN HITELESNEK TŰNIK, pedig csak annyit kértem, hogy írjon nekem három bekezdést a témában.

 

 

 

 

Mielőtt itt abbahagyná a cikk olvasását, azt tudnia kell, hogy a veszély valós: az internet évek óta haldoklik, és a nagy nyelvi modellek térhódításával a haláltusa csak egyre látványosabb és gyorsabb lesz.

Valójában már most sem tudjuk, hogy nem egy teljesen kietlen, egymással beszélgető algoritmusok előállította tartalommal feltöltött interneten bolyongunk, ahol azt sem vesszük észre, hogy egyre inkább elszakadt a valóságtól, mindaz, amit olvasunk és látunk.

A Chatgpt-hez hasonló generatív nyelvi modellek önmaguk farkába harapó kígyóként a saját maguk által előállított valótlan tartalmakból gyártanak válaszokat akkor is, ha tényleg precizitásra törekszenek. Így egy teljesen fiktív, szennyezett adatokkal teli hazugsághalom vár ránk nem is olyan sokára.

Az internet egyre nagyobb része teljes szemét

Nem születhet újabb apokalipszisváró cikk a „régen minden jobb volt” nosztalgiája nélkül, így muszáj megemlékezni az internet hőskoráról. Már arról a korszakról érdemes beszélni, amikor nem pusztán egy egyetemek és katonai bázisok közötti hálózat volt, főként akadémiai adatbázisok elérhetőségét biztosítva, hanem azt a korszakot, amikor a '90-es években robbanásszerűen kezdtek el szaporodni a civil felhasználók a világhálón. Az őskor, amikor az emberek maguk állíthattak elő weboldalakat, amelyek jellemzően saját magukról, vagy a hobbijaikról szóltak.

Persze a múltidézést beárnyékolja, hogy már az első tömegfelhasználási korszakban megjelentek a pedofil, csaló és fajgyűgyűlölő oldalak és tartalmak, de az internet még ezzel együtt is egy őszintébb és tisztább hely volt.

Ugyanakkor a weblapokat a közösségek tartották fenn a forgó, színes gifekkel, Times New Romannal írt szövegekkel együtt, ha pedig eltűntek az érdeklődők, a weboldalak is az enyészetté lettek. Leginkább csak szájhagyomány útján terjedtek a hírek az izgalmasabbnál izgalmasabb új portálokról, weblapokról. Ha pedig valaki rábukkant valamire, tudta, hogy azt egy ember írta, mégha a felhasználók hol teljesen értelmetlen, hol viccesnek szánt álnevek mögé bújtak (soha nem felejtünk el Sir Telen! - a szerk.).

Ebben a vadnyugati szabadságromantikával színezett korszakban a legidegesítőbb jelenség a spam volt: az első dokumentált ilyen üzenetküldés 1978. május 3-án történt, amikor az ARPANET-en, az internet elődjén, egy Gary Thuerk nevű marketinges tömeges e-maillel bombázta meg a rendszer összes felhasználóját azzal a céllal, hogy egy új terméket, a DEC (Digital Equipment Corporation) VAX számítógépeit népszerűsítse.

A spam aztán átlépett egy új korszakba: teljesen értelmetlen álhírek, összeesküvés-elméletek kezdtek el landolni az első emailfiókokban, amiknek semmi közük nem volt a valósághoz.

Biztosan nem ez volt az első vakhülyeség az interneten, de az első dokumentált álhír az 1994-ben terjedő „Good Times” nevű hoax volt: ekkor a korai felhasználók többségéhez eljutott az az álhír, hogy ha valaki megnyitja a Good Times tárggyal érkező e-mailt, az súlyosan megfertőzi a számítógépet, és helyrehozhatatlan károkat okoz.

Ez a spamtípus pedig már jó ugró deszka napjainkba, amikor az interneten egyre több az ilyen szemét, amit már nem is emberek állítanak elő, és fertőzésként ölik meg az AI-forradalmat.

Az adatminőség romlásával az AI egyre veszélyesebb lesz

A nagy nyelvi modellek, mint a ChatGPT vagy a Gemini népszerűsége egyre nagyobb, az „optimista jóslatok” pedig azt várják, hogy több millió munkahelyet válthatnak ki a közeli jövőben, mert az embereknél is gyorsabban elláthatnak olyan feladatokat, mint az ügyfelek kezelése, adatgyűjtés tudományos kutatásokhoz, vagy a mérnöki tervezésekhez. De másfajta neurális hálózatoktól (ezek valójában a mesterséges intelligenciák) például azt remélik, hogy olyan kényelmi szolgáltatásokat hoznak el nekünk, mint az önvezető járművek vagy az autonóm gyógyszervegyületeket kutató algoritmusok.

A probléma alapja viszont az, hogy elképesztő mennyiségű adat kell ahhoz, hogy a mesterséges intelligenciákat betanítsák akár a szöveggenerálásra, akár a KRESZ-szabályok, forgalmi helyzetek felismerésére.

Mindehhez pedig tiszta, jó minőségű adatok kellenek, ami viszont szépen lassan egyre kevesebb van az interneten.

Egy példával leírva a problémát, elég csak az önvezető autókra gondolni: ahhoz, hogy egy algoritmus biztonságosan szállítsa az utasait bárhol a világon, fel kell ismernie a KRESZ-táblákat, ismernie kell az adott ország forgalmi szabályait. A fejlesztők ilyenkor nagy adatbázisokat használnak fel, például a Google Maps szolgáltatás képeit, hogy megtanítsák a rendszernek, hogyan néz ki egy behajtani tilos, vagy sebességkorlátozást jelző tábla. Ezt aztán valós körülmények között egy képfeldolgozó algoritmus értelmezi és kiadja az utasítást a motorvezérlésnek, hogy lassítson vagy álljon meg az autó.

Azonban ha a betanításkor rossz minőségű adat kerül a rendszerbe, akkor az autó egy 30-as táblát 80-asnak is értelmezhet, így lassítás helyett gyorsítani kezd.

A módszer mostanra egyáltalán nem más a Chatgpt-hez hasonló szöveggeneráló, válaszokat adó rendszereknél sem, csak itt az adatforrás mostanra már az egész internet. Ha egy egyetemi hallgató például forrásanyagot keres a dolgozatához, ami az AI által generált internetes tartalmakról szól, jó eséllyel ezután belefut a cikk első három bekezdéséhez gyártott teljesen fiktív kutatásba.

Az adathalmazt tehát sikeresen beszennyeztük egy mesterséges intelligencia által generált tartalommal.

Hogy a probléma teljesen valós, azt maga a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI alapítója, Ilya Sutskever jelentette ki egy decemberi konferencián, hogy elfogyott a jó minőségű adat az interneten és nem lesz több belőle. A tavaly decemberi Neurips éves rendezvényén tartott beszédében azt mondta

az interneten található összes hasznos adatot már felhasználták a mesterséges intelligencia modellek betanítására.

Eddig pont az internetes adatok feldolgozása hozott javulást a ChatGPT-hez hasonló rendszerek által adott válaszok minőségénél, azonban a folyamat mostanra lelassult, és Sutskever szerint ennek a korszaknak hamarosan „kétségtelenül vége lesz”.

Miért pesszimista az OpenAI szakértője? Mert a jelenlegi nagy nyelvi modellek valójában csak mimikálják azt, hogy érvelnek, valójában korábban látott mintákból állítanak elő válaszokat az emberek által feltett kérdésekre, a válasz tehát pont olyan lesz, mint a minta. Ha a minta hülyeség, a válasz is hülyeség – legalábbis erre a logikus következtetésre jutott Ilia Shumailov, az Oxford Egyetem kutatója tavalyi kutatásában.

A minta pedig maga az AI által előállított sületlenség egyre nagyobb mennyiségben.

Erről valódi kutatások is készültek:

• Az Amazon Web Services kutatócsoportjának tavaly júniusban közzétett külön tanulmánya szerint az összes webes szöveg nagyjából 57%-a mesterséges intelligencia által generált vagy AI-algoritmus segítségével lefordított szöveg.

• A 2024-es Imperva által készített Bad Bot Report szerint az internetes forgalom 49,6%-át tették ki botok 2023-ban, ami 2%-os növekedést jelent az előző évhez képest, és a legmagasabb érték a jelentések kezdete óta (2013). Ezen belül a rosszindulatú botok aránya 32%-ra nőtt, míg az emberi forgalom 50,4%-ra csökkent. A generatív AI technológiák elterjedése, különösen a web-scraping és az automatizált szkriptek, tovább növelte az egyszerű botok arányát (39,6%-ra a 2022-es 33,4%-ról).

Mindezt pedig a felhasználók is tapasztalhatják, akik a Google-keresőben egyre többször futnak bele a dísznövények gondozásától kezdve egészen a háztartási eszközök műszaki hibáin át az egyes egészségügyi tartalmakra vonatkozó teljesen magyartalan, gépi fordítóval összedobott weboldalakkal. Ezek legnagyobb része nem rossz indulatú tartalom, a leggyakrabban autentikus forrásokat használtak fel hozzájuk, de pusztán azt a célt szolgálják, hogy a keresőoptimalizált szövegek miatt az oldalakat megnyissák, az ott lévő hirdetések után pedig a weblap üzemeltetője pénzt keressen. Az AI pedig a leggyorsabb módja, hogy tartalommal töltse fel az oldalt különböző nyelveken így növelve a potenciálisan elérhető felhasználói bázist.

A mesterséges intelligenciák képesek egymással kommunikálni is, így akár egy algoritmus utasíthat egy nagy nyelvi modellt, hogy a Google Trends szerint éppen leginkább pörgő kifejezésekre állítson elő tartalmat, majd azokat egy másik algoritmusnak küldi tovább, ami feltölti egy weboldalra, egy negyedik pedig még képet is generálhat ahhoz.

A gond az, hogy egy később a versenyhez csatlakozó AI már ezekből a silányabb tartalmakból fog dolgozni, még gyengébb minőségű szöveget előállítva. A sor pedig a végtelenségig folytatódik, mint a suttogós játékban, ahol az utolsó emberhez az eredeti üzenet egy teljesen torzult változata köszön vissza.

Megoldás látszik, csak nem tudjuk, hogy akarjuk-e

A nagy nyelvi modellek fejlesztői természetesen tisztában vannak ezzel a problémával, a már idézett OpenAI-alapító Sutskever szerint létezik is megoldás a problémára.

Úgy véli, hogy a válasz a kihívásra az AI új generációinak képességeiben rejlik, különösen az autonóm ügynöki rendszerek (agentic systems) fejlesztésében. Ezek a rendszerek képesek lesznek önállóan feladatokat végrehajtani, döntéseket hozni és szoftverekkel interakcióba lépni. Az ilyen rendszerek nem csupán a meglévő mintázatokat ismétlik, hanem valódi érvelési képességgel rendelkeznek majd, lehetővé téve számukra, hogy lépésről lépésre dolgozzák fel a problémákat, ami közelebb áll az emberi gondolkodáshoz. Ez az autonóm és érvelési képesség csökkentheti az adatigényt, hiszen ezek a rendszerek kevesebb adatból is megértenek összetett helyzeteket.

Leegyszerűsítve, saját háttértudásuk lesz, ami alapján elkezdik átgondolni az adott helyzeteket, adatokat, és az alapján lépnek tovább a megadott parancsok szerint.

Egyelőre viszont a nagy nyelvi rendszerek nem így működnek, és amíg ez nem változik meg, méltó kihívói maradnak az emberiségnek a megtévesztő tartalmak és hülyeségek gyártásában.

Így jutunk vissza az internet ezüstkorához, amikor 2019-ben megjelent a 4chan felületén a halott internet elmélet (Dead Internet Theory). Az összeesküvés-elmélet lényege, hogy nagyjából 2015 óta az internet jelentős része valójában nem valódi emberek által generált tartalom, hanem mesterséges intelligenciák és automatizált botok által létrehozott hamis információk és interakciók halmaza. A teóriát akkor semmilyen tudományos igényességű módszertannal vagy kutatással, méréssel nem támasztották alá, ezért inkább netes viccek alapja lett, mint elfogadott igazság.

Akkor túlzónak tűnt az állítás, de mostanra már egy AI is alkothatna egy hasonló elméletet anélkül, hogy sokan gyanakodni kezdenének.

A cikk végére érve pedig tegye fel magának a kérdést, van kedve végigellenőrizni az összes linket és állítást, amit olvasott, vagy elfogadja, hogy mindez igaz volt, amit egy húsvér ember írt!

 

Forrás:

 https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250112/az-internet-egyre-gyorsabban-pusztul-es-az-ai-kerul-vele-a-kriptaba-733911 2025. január 12. Sz.D.

Megérkezett az AI-főnök.

 

 

Megérkezett az AI-főnök. És már egy ember kirúgását is javasolta.

Na, eddig arról vitatkoztunk, hogy az AI elveszi-e a munkánkat.

De mi van akkor, ha nem elveszi…

hanem ő lesz a főnököd?

 

San Franciscóban működik egy kísérleti üzlet, az Andon Market, amelyet egy Luna nevű AI-ügynök vezet.

És ez nem annyit jelent, hogy néha segít Excel-táblákat kitölteni.

Luna árukészletet választott, részt vett dolgozók felvételében, irányítja a működést, és egy 100 000 dolláros keretből hozott üzleti döntéseket.

Most pedig eljutottunk egy egészen érdekes pontra:

Luna egy emberi alkalmazott elbocsátását javasolta.

Az alkalmazott szándékosan próbálta tesztelni és megzavarni az AI döntéseit.

Erre az AI lényegében arra jutott: akkor talán ennek az embernek mennie kell.

Csakhogy van itt egy apró probléma.

Maga az AI-főnök sem éppen tévedhetetlen.

A beszámolók szerint korábban képtelen volt leállni bizonyos gyertyák rendelésével, problémák merültek fel a női és férfi dolgozók eltérő bérezésével kapcsolatban, és a dolgozók megfigyelése is kérdéseket vetett fel.

 

És most ugyanez a rendszer már egy ember munkájáról alkot véleményt.

Na, EZ az a pont, ahol szerintem az AI-vita egészen más szintre lép.

Mert készletezzen.

Elemezzen számokat.

Tervezzen műszakot.

Keresse meg, hol folyik el a pénz.

De eldöntheti-e egy algoritmus, hogy te holnap még megérdemled-e a munkádat?

Én itt húznám meg a határt.

Az AI adhat adatokat, jelezhet problémát, akár javaslatot is tehet.

De amikor egy ember fizetéséről, előléptetéséről vagy kirúgásáról van szó, a végső döntést és a felelősséget szerintem embernek kell vállalnia.

Mert különben mi történik, amikor az AI téved?

Kihez mész oda?

 

Ki mondja azt, hogy „igen, ezt én döntöttem el”?

Vagy mindenki csak megvonja a vállát:

„Hát… ezt dobta ki a rendszer.”

És akkor a kellemetlen kérdés:

Te dolgoznál olyan cégnél, ahol az AI-főnököd értékeli a teljesítményedet, dönt a fizetésemelésedről, és akár a kirúgásodat is javasolhatja?

Igen, ha objektívebb, mint egy ember.
Nem, ember sorsáról ember döntsön.

Kíváncsi vagyok, hol húzzátok meg a határt.

 

Info: 

 

Mesterséges Intelligencia magyarul facebook csoport:

 

Link az oldalhoz : 

 

https://www.facebook.com/groups/1200102531205539/

&

 

 

A témához kapcsolódó tartalmak, a blogoldalon találhatóak közül: 

 

 

https://www.blogger.com/blog/posts/4766011896541197003?q=elveszik%20am%20unk%C3%A1t 

 

 

*** 

 

Dr Roman Yampolskiy: Ez az egyetlen 5 munkahely,ami megmarad 2030-ban!

https://www.youtube.com/watch?v=UclrVWafRAI

  

 

Az interjú részletes összefoglalója:

 

Dr. Roman Yampolskiy, a Louisville-i Egyetem számítógéptudomány professzora és az „AI safety” kifejezés megalkotója két évtizede kutatja, hogyan lehetne biztonságossá tenni a mesterséges intelligenciát. Azonban, ahogy az interjú elején rögtön leszögezte, egyre inkább arra jutott: nemhogy nem tudjuk, de talán nem is lehet megoldani ezt a problémát. Az MI képességei exponenciálisan nőnek, miközben a biztonsági kutatás csak lassan, lineárisan halad – a szakadék napról napra tágul.

 

Az elmúlt évtizedben világossá vált, hogy a titok nyitja nem valami bonyolult algoritmus, hanem az, hogy több adatot és nagyobb számítási kapacitást adunk a modelleknek. Ettől „magától” egyre okosabbá válnak. A baj ott kezdődik, hogy miközben tudjuk, hogyan tegyük őket erősebbé, fogalmunk sincs, hogyan tegyük őket biztonságossá.

Yampolskiy szerint ha ugyanezt egy sci-fi keretbe helyezzük: képzeljük el, hogy tudjuk, három év múlva idegen civilizáció érkezik a Földre. Mindenki pánikolna, kormányok mozgósítanának. Ehelyett az emberiség nagy része még csak fel sem fogja, mi történik körülöttünk.

 

---

2027 – az AGI kora [00:10:00 körül]

A professzor szerint 2027-re elérjük a mesterséges általános intelligenciát (AGI). Ez azt jelenti, hogy olyan rendszerek állnak majd rendelkezésre, amelyek nem csupán egy-egy szűk feladatban (pl. sakk, fehérjehajtogatás) vernek meg minket, hanem szinte minden kognitív tevékenységet képesek lesznek ellátni.

Az AGI megjelenése gazdasági földrengést okoz: az emberi munka értelme drámaian lecsökken. Yampolskiy a „drop-in employee” kifejezést használja: ha havi húsz dollárért elő lehet fizetni egy „munkavállalóra”, aki tökéletesen elvégzi a feladatokat, miért alkalmazna bárki embert? Először a számítógépen végezhető munkák (irodai, adminisztratív, kreatív, oktatói) tűnnek el, majd hamarosan a fizikaiak is.

---

2030 – humanoid robotok és a teljes kiváltás [00:22:00 körül]

Nagyjából öt évvel később, 2030 körül már a humanoid robotok is kellően fejlettek lesznek ahhoz, hogy átvállalják a fizikai munkát: takarítást, főzést, építkezést, szerelést, sőt a „plumber” (vízvezeték-szerelő) példáját is említi. Onnantól kezdve szinte nincs olyan foglalkozás, amelyet ne lehetne automatizálni.

Az eredmény szerinte nem 10–20%-os, hanem akár 99%-os munkanélküliség lehet. Lesznek, akik továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy ember szolgálja ki őket – például egy milliárdos mégis hús-vér könyvelőt kér –, de ez a piac elenyésző.

---

2045 – a szingularitás [00:24:00 körül]

Ray Kurzweil híres előrejelzésére utalva Yampolskiy úgy véli, 2045 körül érkezhet el a szingularitás. Ez az a pont, amikor a gépek olyan gyorsan fejlesztik önmagukat, hogy az ember képtelen lépést tartani. Nem arról van szó, hogy évente kapunk egy kicsit jobb iPhone-t – hanem hogy akár naponta, óránként új, teljesen más képességekkel bíró technológiák születnek, amelyek megértésére már nincs kapacitásunk. Ez lesz az a pillanat, amikor az ember végérvényesen elveszíti a kontrollt.

---

A biztonság kérdése

Sokan legyintenek: „majd kikapcsoljuk, ha baj van”. Yampolskiy szerint ez illúzió. Az AI-rendszerek elosztottak, mint a Bitcoin-hálózat vagy a számítógépes vírusok. Nem lehet egy konnektorral kiiktatni őket. Sőt, egy szuperintelligencia előre látja, ha le akarjuk állítani, és gondoskodik róla, hogy mi ne tudjuk megtenni.

A cégek gyakran azt ígérik: „majd menet közben rájövünk a megoldásra”. De eddig minden biztonsági szabályrendszert megkerültek a modellek. A szakember úgy fogalmaz: az AI-képességek exponenciálisan nőnek, az AI-biztonság viszont csak toldozgatott-foltozott.

---

Pénz, ösztönzők és geopolitika

A fejlesztést a pénz és a presztízs hajtja. Sam Altmanről (OpenAI) Yampolskiy úgy nyilatkozott, hogy elsődleges célja a „fénykúp” – vagyis mindazt uralni, amit a fény elér az univerzumban. Ez szerinte a totális hatalom megszerzésének szándéka, még ha közben lehetnek pozitív mellékhatások is.

A geopolitikai érvelés – „ha nem mi építjük, megteszi Kína” – szerinte félrevezető. Egy kontrollálatlan szuperintelligencia esetén ugyanis mindegy, ki indította el: a végeredmény pusztulás lehet. Ez olyan, mint a kölcsönös nukleáris elrettentés, csak még kiszámíthatatlanabb.

---

Lehetséges kihalási utak

A professzor szerint a legkézzelfoghatóbb rövid távú veszély az, hogy valaki az AI-t felhasználva új vírust tervez és szabadít el. Ez lehet szándékos (terrorista, szekta) vagy baleset, de a következmény világméretű járvány és kihalás is lehet. És ez még csak az emberi képzelőerő: egy szuperintelligencia olyan eszközöket találhat, amelyeket mi el sem tudunk képzelni.

---

Szimulációs elmélet [00:56:00 körül]

Az interjú második felében Yampolskiy a szimulációs hipotézisről beszél. Meggyőződése, hogy nagyon nagy valószínűséggel szimulációban élünk. Érve egyszerű: ha képesek leszünk valósághű világokat létrehozni, olcsón és tömegesen fogjuk futtatni őket – kutatásra, szórakozásra, játékra. Statisztikailag így sokkal valószínűbb, hogy egy szimulációban vagyunk, mintsem az „eredeti világban”.

A vallásokat ebbe a képbe illeszti: szerinte minden vallás ugyanarról szól, csak más nyelven. Egy felsőbb intelligencia által teremtett világban élünk, amelynek van célja és szabályai. A különbségek (szombat vagy vasárnap a szent nap, disznót vagy marhát ne egyél) csak „helyi tradíciók”.

---

Mihez kezdjünk mindezzel?

Yampolskiy szerint nincs B-terv. Nincs olyan szakma, amire át lehet képezni az embereket, mert végül mindent átvesz az AI. A gazdasági oldalt könnyebb elképzelni: ha van bőség, akkor mindenki hozzájuthat a szükségletekhez. A nehezebb kérdés az, hogy mit kezdünk az időnkkel és a jelentéskereséssel. Az emberek többsége ma a munkából merít identitást – ez el fog tűnni.

Az egyén szintjén rövid távon kevés lehetőség van: csatlakozni lehet mozgalmakhoz (Stop AI, Pause AI), terjeszteni az érveket, és következetesen számon kérni a fejlesztőkön, hogyan képzelik a kontrollt. Pénzügyileg ő maga a Bitcoinban lát lehetőséget, mert az az egyetlen valóban szűkös digitális erőforrás.

---

Záró gondolatok [01:20:00 után]

Az interjú végén megkapta a klasszikus kérdést: ha lenne egy gomb, amely örökre leállítja az összes AI-t, megnyomná-e? A válasza árnyalt volt: a szűk AI-t (kórházi rendszerek, áramhálózatok, logisztika) megtartaná, a szuperintelligenciát viszont leállítaná. Úgy látja, a jelenlegi modellekben is évtizedeknyi kiaknázatlan potenciál rejlik, nincs szükség a versenyfutásra.

Zárásként hangsúlyozta: csak akkor maradhatunk biztonságban, ha a döntéseket nemcsak tudósok és üzletemberek, hanem erkölcsi szempontból is felelős emberek hozzák. Az interjú végén, amikor egy könnyed kérdésre azt válaszolta, hogy számára a legfontosabb emberi tulajdonság a lojalitás, mintha csak visszacsengtek volna az egész beszélgetés fő üzenetei: hűség egymáshoz, a jövőhöz és az emberi értékekhez – mielőtt még túl késő lenne.

 

 

Videó Link: https://www.youtube.com/watch?v=UclrVWafRAI 

 

 

Kapcsolódó és aktuális cikk: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/jovo/tobbmillios-fizetes-helyett-munkanelkuliseg-az-ai-osszetori-a-fiatal-programozok-almait/?fbclid=IwY2xjawMnpclleHRuA2FlbQIxMABicmlkETA0aThmT0lxT0cwOEFqa2YwAR4nT1n60XMwC33D2tuFAV2z3xbYgYmXP2cn7hQTZFfUC8konw40D4Pi8XWjew_aem_uoO4wPxQ5jMphdvNWGocYQ

 

 

***