Bejegyzések relevancia szerint rendezve a(z) "ROBOTOK" lekérdezésre. Rendezés dátum szerint Az összes bejegyzés megjelenítése
Bejegyzések relevancia szerint rendezve a(z) "ROBOTOK" lekérdezésre. Rendezés dátum szerint Az összes bejegyzés megjelenítése

2016. május 15., vasárnap

Elveszik a munkánkat a robotok? ( 1. rész. )

Elveszik a munkánkat a robotok? 

 



 A robotok jelen vannak napjainkban, térhódításuk pedig jelentős hatással lehet a munkaerőpiacra a következő évtizedek során. Mely szakterületeket veszélyezteti a leginkább a változás, és hogyan tudunk elébe menni a jövőnek?


Az automatizálás első körben a nagy volumenű és alacsony képzettséget igénylő szakmákat érinti majd: a gyári munkások, rakodók, sofőrök félthetik állásukat. Azonban pár év, és a szellemi tevékenységet végzők is veszélybe kerülhetnek.
Az IBM jóslata szerint ugyanis 2018-ra a számítógépek úgy tudják észlelni a világot, ahogy ma az emberek: nem csupán látni és hallani, de ízlelni és szagolni is képesek lesznek, ami által jobban meg tudják majd érteni a világot. Így a robotika már jelentős hatást gyakorolhat a teljes munkaerőpiacra, átalakítva nemcsak a fizikai, de a szellemi munkavégzés jellemzőit is.

Mely területeken dolgozók munkái vannak veszélyben?

 

  • Takarítás, szobaszerviz: augusztus 20-án kezdi a munkát Boltr a kaliforniai Aloft hotelben. A kis robot emberi beavatkozás nélkül közlekedik a különböző emeletek folyosói közt. Átlagosan 3 perc alatt szállítja ki a vendégeknek a rendelt ételeket, italokat.
  • Gyári munkák többsége: a dél-kínai Kanton városa jó példa. A tervek szerint 2020-ra a termelés 80 százalékát robotok állítanák elő emberek helyett. A robotok főként a gép- és autógyártás, élelmiszer-feldolgozás, illetve az elektronikai és veszélyes hulladékok kezelése terén kapnának szerepet.
  • Rakodás, szállítás és közlekedés: az automatizált, sofőr nélküli járművek, emelőkarok, fogásra is alkalmas csuklóskarú, illetve a nagy megterhelést bíró, flexibilis rakodó robotok az ismétlődő munkafolyamatok alól mentik fel az embert.
  • Egészségügy: nyolc robot teljesít szolgálatot a budapesti Honvédkórházban is: ételt, mosott ruhát, szennyest, és a veszélyes hulladékot szállít. Napi 13 órában róják a köröket mind a hét emeleten, napi 380 szállítási feladatot bonyolítanak le, 25 alkalmazott munkáját váltják ki.
  • Gyógyszer- és jegykiadás: a kaliforniai egyetemhez tartozó két kórházban robot fogadja be a receptet, választja ki a gyógyszert, címkézi, csomagolja, majd fizetés után átadja, vagy kiküldi. Az indulás évében, 2011-ben 350 ezer gyógyszert adott ki mindennemű hiba nélkül.
  • Jog: jogász asszisztensek helyett mesterséges intelligencia írhatja a szerződéseket a hatályos törvények és minták alapján, gyorsan előkeresheti a korábbi ügyeket, konkrét kifejezéseket.
  • Média, újságírás: több százezer cikket írt amerikai újságokba a Narrative Science nevű, szöveggeneráló programokat fejlesztő cég alkalmazása. Az adatbázisokból dolgozó szoftver egyelőre csak sporttudósításokat, gazdasági és tőzsdei összefoglalókat ír, de a cég szerint pár éven belül Pulitzer-díjat is kaphat.
  • Pénzügy, tőzsde: retteghetnek a brókerek is, a tőzsdéken egyre gyakoribb, hogy gyors pénzügyi döntések meghozatalára írt algoritmusok végzik a kereskedelmet.
  • Asszisztencia: az okostelefonokon található asszisztensek (Apple Siri, Mcrosoft Cortana, Google Now) átveszik a titkárnők, asszisztensek szerepét.
  • Idegenvezetés: éjszaka is meg lehet látogatni a Tate Britain múzeumot, s megtekinteni a kiállításokat. Ehhez el se kell mozdulni a kényelmes kanapéról: képernyőn keresztül irányíthatjuk a múzeum négy robotjának egyikét, amely végigsétál a folyosókon, és megmutatja az alkotásokat. A szenzoroknak köszönhetően halad, így a képekhez se tud túl közel menni.

  • Előrejelzés: a robot a leheletből következtet gazdája egészségi állapotára, fénypontokból, zakatolásból, a föld rengéséből tudja, vonat érkezik. A ruharendelés is automatizált lesz: a robot érzékeli ugyanis melyik a selyem, és egy melyik egy durvább textília a polcon. Áradásmegelőző és földcsuszamlás-előrejelző rendszereket dolgoztak már ki. Információs adatbázist lehet készíteni a katasztrófák helyszínén készült drónfotókból, ez pedig nagyban segíti a mentési munkálatokat.
 

Az ember pihen, a robot nem

 

A működési költségek csökkenése és a robotika előretörése mellett nehéz megjósolni a társadalmi és gazdasági hatásokat. A vállalatok számára mindig a gazdaságosság az elsődleges szempont. A robotok betörésével rövid távon akár tömeges munkanélküliséggel is kell számolni. “Hogy mikor veszi át a láncfűrész a favágók helyét? A termelési árat tekintve mindig létezik egy kritikus pont, és mi most nagyon közel vagyunk ehhez” - mondta Mike Dennison, a Flextronics vezetője.
A robot pedig nagyon veszélyes konkurens: akár heti hét 24 órás műszakban is képes dolgozni, sőt igazából ebben az üzemmódban a leggazdaságosabb az üzemeltetése. Az egy robotra jutó fejlesztési, gyártási, és javítási költség pedig rohamosan csökken.


Rohamosan bővül a robotika piaca

 

Egy chicagói tanácsadó cégnek köszönhetően egy egyszerű táblázatkezelővel kiszámítható, milyen gyorsan térül meg a robotok bevezetésének indulási költsége. Az egyik példa szerint egy automatizált gyártási rendszer 250 millió dolláros beruházással jár, és két olyan dolgozót helyettesít, akinek bére évi 50 ezer dollár. Tizenöt éves élettartama alatt a gép 3,5 millió dolláros - munkaerő-költségben és termelékenységnövekedésben megtestesülő - megtakarítást eredményez.

A Nemzetközi Robotika Szövetség (IFR) adatai szerint tavaly 179 ezer robotot értékesítettek, amely rekordmagas, 12 százalékos piacbővülést jelent az előző évhez viszonyítva. Az értékesített robotok mintegy 70 százaléka öt országba került: Kína, Japán, az Egyesült Államok, Dél-Korea és Németország. Hasonló gyarapodást jósolnak az idei évre is.



Hétköznapjaink részévé válnak a robotok

 

A robotika informatika háttere – többek között a vezérlő szoftverek és a képfeldolgozási rendszerek kifinomultsága – olyan szintre ért, hogy a költségeket is figyelembe véve átlagos körülmények között is használható, viszonylag olcsón összerakható rendszereket lehet felépíteni.
Az igazi töréspontot a technológiai szingularitás, a szuperintelligens gépek megjelenése jelenti majd: szakértők szerint a társadalmi és gazdasági trendek addig hozzávetőlegesen kiszámíthatóak. A technológiai szingularitás a fejlődésnek azt a pontját jelöli, amikor a társadalmi változások felgyorsulnak, és megjelennek az embernél is intelligensebb gépek.
A kifejezés Neumann Jánostól származik, aki halála előtt elkezdett, befejezetlenül maradt A számítógép és az agy című könyvében arról írt: a technológiai fejlődés alapjaiban, beláthatatlanul változtatja meg a emberek életét. "Lehetőséget adna egy szingularitásra a történelemben, amely után az ember története, ahogy jelenleg ismerjük, nem folytatódhatna".


Kreatív ötletek menthetik meg az embert

 

Míg a Wired-ös Kevin Kelly szerint az automatizálással megszűnnek a monoton munkák, és az embereknek megmarad a kreatív, szellemi tevékenységet igénylő tevékenységek, addig a The Atlantic borúsabb képest fest. “Nincs olyan közgazdasági törvény, amely kimondja, hogy mindenki - vagy a többség - automatikusan jól jár a technológiai fejlődéssel”. Szerencsésebb esetben csak a munkavállalók kis hányada veszti el állását, legrosszabb esetben tömeges munkanélküliség várható.

A MIT két közgazdásza szerint az alacsony költségvetésű automatizálás hasonló forradalmi változást hozhat, mint a múlt században a villamosítás, vagy a mezőgazdasági iparosítás: a mezőgazdasági dolgozók aránya 40 százalékról két százalékra csökkent napjainkra az Egyesült Államokban.
Hasonló jelenség zajlott le a termelőipar Kínába költöztetésével - legyen szó számítógépgyártásról vagy a textiliparról -, amely nem a kreatív energiák felszabadulását hozta, hanem munkanélküliséget. A különbség csupán az, hogy az olcsó, termelő robotok már az átlagemberek számára is elérhetővé válnak majd. A Kickstarter, és IndieGogo közösségi finanszírozási oldalak, az Etsy kézművespiac, és a 3D-nyomtatás kombinációi pedig már most is rengeteg lehetőséget nyújtanak bárki számára, akinek van egy jó ötlete.

 

Szép csendben zajlik az automatizálás

 

A Nemzetközi Robotika Szövetség (IFR) szerint megdőlt az a mítosz, miszerint az automatizálással munkahelyek szűnnek meg. Legfrissebb jelentésük alapján a robotika 80 ezer új munkahelyet hozott létre az elektronikai iparban 2008-2011 között. Minden egyes alkalmazott robot mellé átlagosan 3,6 új munkahely jött létre. A becslések szerint 2016-ra további 110 ezer állás keletkezik ezen módon. Ugyanakkor a termelésbe állított robotok száma egyre nő: 2014-és 2016 között becslések szerint 4 százalékkal emelkedik az arányuk Európában és az Egyesült Államokban, és 8 százalékkal Ázsiában.

A Foxconn “fű alatti”, szép csendben végrehajtott automatizálását más cégek is követik majd. A Philips tavaly bejelentette, az évtized közepén egymillió robotot állít munkába Kínában, ami ugyanennyi, vagy akár még több munkahely elvesztését jelentheti. A gyárvárosok úgy néptelenedhetnek el, mint az autóipar amerikai fellegvára, Detroit.


A képzettség jelentheti a megoldást

 

Vélhetően a fizikai munkások körében ugrik meg a munkanélküliség, és megnő a kereslet a fehérgalléros, szakképzett munkaerő iránt. Bár a robotikával foglalkozó cégek is teremtenek új munkahelyeket - a tervezés, gyártás, működtetés, szerviz terén -, de annyi embert nem szippantanak fel, mint ahányan elvesztik állásukat az általuk piacra dobott robotok miatt. Jelenleg mintegy 2,1 millió ember dolgozik a robotikával kapcsolatos területen.
Nemes-Nagy Szilvia HR-szakértő szerint egyelőre a munkaerőpiac kisebb szegmensét érinti az automatizálás, a szellemi tevékenységet igénylő, kreatív munkakörök, a kommunikáció nem váltható ki robotokkal, ez a terület ellenállóbb az automatizálással szemben.



A fő problémát jelenleg leginkább a funkcionális analfabetizmus jelenti, amely nem csak a képzetlenebb réteget érinti, mondja a Performia ügyvezető igazgatója. A szakember rámutat, egyre kevesebb helyen kell írni-olvasni tudni, és egyre több helyen követelik meg a számítógép-használatot.
"Ez az igazi társadalmi egyenlőtlenség. Amit az oktatás nem tud, nem bír felvállalni, azt a vállalatoknak kell megtanítani: a munka fogalma, az írás-olvasás, a kommunikáció használata". Meglátása szerint több lábon kell állni, több területet, szakmát kell elsajátítani, és akkor nem érheti meglepetés az embert.


A jövő szakmái nem léteznek a mában

 

A következő egy évtizedben nagyon gyors változások mennek majd végbe. Az internethasználók száma rohamosan megugrik: jelenleg 2,7 milliárd ember használ internetet, 2020-ra ez szám 5 milliárd fölé emelkedik, míg 2025-re elérheti a 7 milliárd főt - vagyis szinte mindenki fenn lesz a neten.
Csupán hat év, és 50 milliárd eszköz fog az internetre kapcsolódni, ez személyenként 7-8 eszközt jelent. Nemcsak az asztali számítógép, a laptop, tablet, okostelefon, de az óránk, egészségügyi eszközök, a személygépkocsi, háztartási gépek is elérhetőek lesznek online, óriási mennyiségű információt gyűjtve és osztva meg velünk.
Nem csak az okostelefonon, vagy számítógépen csatlakozunk, de az autó, a háztartási eszközök is
 online lesznek
Míg régen egy vállalkozás élettartama 62 év volt, addig mára csupán 18 év, 2020-ra pedig ez a szám legalább 15 évre csökken le. Ez azt jelenti, hogy a jövőben ma még nem létező cégek fogják uralni a piacot. “Ha egy jelenleg 12 éves gyereknek felteszik a kérdést: mi leszel, ha nagy leszel?, a helyes válasz az: nem tudom, még nem létezik a szakmám” - fogalmazott Szelei Szabolcs, a Google magyarországi marketingigazgatója.

 

Stratégiai fontosságú a robotika az EU-ban


A robotika fejlődése stratégiai fontosságú gazdasági szempontból: az EU a 2007-2013 pénzügyi időszak kutatási keretprogramjában 53 milliárd euróból 7 milliárd eurót a robotikára szánt. Az Európai Bizottság két éve kialakított egy köz- és magánszféra közti partnerséget, amelynek célja, hogy hozzásegítse “az európai vállalatokat ahhoz, hogy nagyobb szelethez jussanak a robotika éves szinten 15,5 milliárd euróra becsült globális piacából”.
Hogy a technológiai fejlődés, az automatizálás milyen szintre jut el 2025-re, s ez hogyan érinti a munkaerőpiacot, arról megoszlik a szakemberek véleménye. A Pew Research felmérése során a válaszadók 52 százaléka optimista volt: úgy vélték a robotika elterjedése hasznot hoz a vállalatoknak és az embereknek egyaránt, munkahelyeket teremthet, és még gazdasági növekedést is előidézhet.
A megkérdezettek 48 százaléka azonban azon az állásponton volt, hogy az automatizálással leépítések kezdődnek, a robotok tönkreteszik a közösségi struktúrát, és jövedelemkülönbségeket okoznak. Megemlítették ugyanakkor, hogy a folyamat hatására képzettebb munkaerőre lesz szükség.




Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

Egyre biztosabb, hogy elveszik a munkádat? ( 2. rész. )




Csöndesek, kicsik, olcsók, és rendkívül hatékonyak: a drónok terjedése megreformálhatja a munkaerőpiacot, ahol alig akad kivételt képző szegmens. Egy friss tanulmány szerint dollármilliárdokat spórolhat a világ, ha a gépekre bízza a munka elvégzését, legyen szó katonaságról, mezőgazdaságról vagy épp a filmiparról. Kinek a munkája lehet így biztonságban?
Azt már egy ideje tudni lehet, hogy közeleg a robotok uralma: az elöregedő társadalmak, az M2M (machine to machine) technológia fejlődése és a kommunikáló hálózatok adta lehetőségek mind-mind a robotok javára döntik a mérleg nyelvét. Az átalakulásnak a világpiacra is hatása van, most azonban egy újabb fronton támadnak minket a gépek: fentről.
A lengyel PwC Clarity from Above című felmérése azt vizsgálja, hogy pontosan milyen hatással lennének a drónok a munkaerőpiacra. Az eredmény megdöbbentő: becslésük szerint akár 127 milliárd dollár értékű emberi erőforrást lehetne helyettesíteni repülő robotok segítségével.
Permetezés, őrzés-védés, filmgyártás
Amellett, hogy rendkívül népszerű karácsonyi ajándéknak számítanak már két éve, a drónok olcsó, könnyű és sokoldalú megoldást kínálnak nagyjából minden területen. A filmgyártásban már évek óta használják légi felvételek készítésére, az Amazon pedig tavaly jelentette be, hogy drónokkal kívánja kiszolgálni a kis hatósugarú kiszállításait (a tervek szerint ez első körben csak Amerikában lesz elérhető).
Emellett jelentős munkaerő-kiváltó hatást érhetnek el a szállítmányozásban, itt 45 milliárd dollár értékben válthatnak ki emberi kapacitást, míg a mezőgazdaságban ez 32,8 milliárd dollár értékű. Előbbinél a készletek és az áruforgalom ellenőrzését tehetik olcsóbbá, a mezőgazdaságban pedig a kárfelmérésben, permetezésben, és a termőföld állapotának felmérésében tudnának segíteni a repülő robotok. De aggódhatnak a pilóták, a katonák, a biztonsági őrök, sőt, akár a bányászati szegmens dolgozói és az úszómesterek is.




Mekkora a veszély?

Az automatizálás az elemzők szerint komoly kockázatot jelent az emberekre nézve, becslésük szerint 2030-ig akár a világ teljes munkaerejének felét helyettesíthetik majd gépekkel, sőt: 45 százalékukat már most is ki lehetne váltani, ha úgy akarnák.
Van azonban egy jó hír: még mindig hiányzik az az átfogó szabályozási rendszer, ami meghatározná a drónok röptetésére vonatkozó feltételeket és előírásokat, erről mind az amerikai, mind az európai légierő tárgyalásokat folytat, Japánban pedig egyenesen drónrendőrséggel vadásszák le az illegálisan röptetett eszközöket. Megfelelő szabályozás híján tehát nem kell rövid távon attól tartani, hogy a robotok átvehetik az uralmat az emberek felett. Mindez azonban csak idő kérdése.
Magyarország egyelőre nincs felkészülve
Nagyjából a Vadnyugathoz lehet hasonlítani a drónhasználat jogszabályozása körül kialakult állapotot itthon. Jelenleg nincs olyan szerv Magyarországon, amely hatékonyan tudná képviselni azokat, akiknek hatósági felszólítás miatt kell levenniük a gépet, de a magánszférájukat féltő polgárok is hoppon maradnak.

Forrás: privatbankar.hu

VIDEÓK:



Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

2016. augusztus 6., szombat

Embertelen világ - a robotok előretörése , a TESLA gyár.



Nem kell a melós, egy új gyárban teljesen elfoglalják a helyüket a robotok.


Ember nélkül működik majd és leginkább egy földönkívüli űrállomásra fog hasonlítani a Tesla következő, 3-as modelljét gyártó üzem – idézi a Washington Post a Elon Musk vezérigazgatót.

A Tesla Model 3-at gyártó üzem “gépeket előállító gép” lesz, és mire mintegy öt múlva felveszi teljes formáját, leginkább egy földönkívüli űrbázisra fog hasonlítani – közölte szerdán befektetői telefonkonferencián Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója.


A gépeket gyártó gép már olyan bonyolult szerkezet lesz, ami kizárja a gyártási folyamat közvetlen emberi irányítását és a Model 3 összeszerelésében sem vehetnek már majd részt munkáskezek.

A gyártósoron már nem lehetnek emberek, mert akkor miattuk le kell lassítani a folyamat sebességét”- mondta annak említése nélkül, hogy a gépektől mennyivel gyorsabb termelésre számít. 


Alakul tehát a szép új világ, ahol a munkaerő szinte teljesen feleslegesé válik, vagyis az emberek 90-95%-a konc lesz az Elit nyakán – egy rövid ideig… A gépek, robotok rohamszerű fejlődése s terjedése lehetővé fogja tenni számukra azt, hogy a saját igényeik kiszolgálását tökéletesen kielégíthessék pusztán robotok használatával, munkába állításával. Így az emberiség nagy részére nem lesz semmi szükség. Amikor a gépek átveszik a munkák legnagyobb részét, a jelenlegi gazdasági rendszer megsemmisül. Nem lesz szükség pénzeszközökre, és munkavállalókra.


Talán éppen arra vár az Elit, hogy a robotika és a mesterséges intelligencia fejlődése elérje azt a szintet, amikortól tényleg bármilyen munkakör és szolgáltatás működhet „humán erőforrás” nélkül, és akkor már nagy biztonsággal láthatnak neki a népességcsökkentési tervek megvalósításának, aminek következtében mindenkitől megszabadulhatnak, aki nem az ő köreikbe tartozik. Ha ez sikerül nekik, egy igen szűk, legfeljebb néhány milliós réteg örökli meg az egész Földet, és élvezheti az új típusú civilizációjuk minden áldását, bőségét. A robotok és a mesterséges intelligencia kérdések, ellenkezés nélkül szolgálja ki az igényeiket a megvalósult Utópiában. Ez az ő fenntartható gazdaságuk végpontja. Mindent a keveseknek… Persze, hogy így már nem is olyan elképzelhetetlen egy ideális társadalmi modell létrehozása!

" a HIHETETLEN MAGAZIN nyomán."

Forrás:

https://www.facebook.com/Hihetetlen.Magazin/?fref=ts

Symphony of robots building Model X

 



_
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

2016. augusztus 22., hétfő

Húsz éven belül egy gép veszi el a munkádat. / Milyen esélyeink vannak a robotmunka alapú gazdaságban? ( 3. rész.)


Húsz éven belül egy gép veszi el a munkádat



2011-ben Marc Andressen, befektető és tech-guru írta, hogy "a szoftverek felfalják a világot". Arra a tendenciára gondolt, hogyan válnak újabb és újabb területek (zenehallgatás, filmnézés, vásárlás, személyszállítás, stb.) szoftver alapúvá. Véleménye szerint rövidesen minden cég szoftver alapú vállalattá változik majd.
Hogy teljes képet kapjunk, szoftver helyett gépekről kell beszélnünk, mert a jövőnk teli lesz szenzorokkal, robotokkal, egymással kommunikáló tárgyakkal, és a mögöttük futó irányító és elemző szoftverekkel.


Jó esély van rá, hogy 15-20 éven belül a munkádat már gépek fogják végezni.

 

Persze, mondhatod, hogy ez butaság, egy-két évtized alatt nem történnek ekkora változások.
De gondolj bele, tíz éve még ez a telefon volt a legnépszerűbb a világon.


Gondoltad volna akkor, hogy 2014-ben beszélgethetsz a mobiltelefonoddal, és az megmondja, hol tudsz a közelben ebédelni?
Vagy 2004-ben, amikor az Expressz még a hazai média egyik legerősebb szereplője volt, sokmilliárdos forgalommal, és az emberek sorban álltak, hogy hirdethessenek, gondoltad volna, hogy az internet mára az egész hagyományos apróhirdetési piacot felforgatja, és az Expressz csődbe megy?


De miért pont most?

 

Az iparosodás óta eltelt évszázadokban a gépek az alsóbb rétegek fizikai munkáját tudták kiváltani, főképp a mezőgazdaság, a gyártás, és az infokommunikáció területein. Annak ellenére, hogy 60 éve megjelent az első sorozatgyártott számítógép, és 20 éve a modern internet, a középosztály a közelmúltig védve volt a technológiától.
Ennyi idő kellett, hogy a változáshoz szükséges környezet összeálljon.
Az ingyenesen, vagy nagyon olcsón elérhető szoftverfejlesztő technológiák és felhőszolgáltatások megteremtették, hogy gyorsan és olcsón lehessen az ötleteket megvalósítani. Ráadásul a mai szoftvereszközökkel sokkal hatékonyabban, gyorsabban lehet dolgozni, mint korábban bármikor.
Az Alibaba fejlődésével a világpiacra közvetlenül kilépő kínai gyártók megfelelő minőségű, de fillérekért kínált hardver elemeinek segítségével egy garázscég is létrehozhat komplett hardver-szoftver megoldásokat.
A szélessávú internet, az okostelefonok elterjedtsége, az online fizetés elfogadottabbá válása miatt a felvevőpiac is óriásira nőtt.
Mindezek mellé a forráslehetőségek is kiszélesedtek. Az üzleti angyalokon, befektetőcégeken keresztül egyre több tőke áramlik a tech startupokba. De a kisebb, vagy a befektetőcégeknek kevésbé érdekes projektek számára már a közösségi finanszírozás is valós opció. A Kicksarteren eddig 1500 technológiai projektet finanszíroztak az internetezők összesen 120 millió dollárral.
A világhatalmak közti versengés is katalizátorként hat a technológiára. A kormányok, számunkra leginkább az Európai Unió óriási forrásokat biztosít kutatás-fejlesztésre. A most induló horizon 2020 program közel 80 milliárd Euró támogatást fog kihelyezni hat év alatt, jelentős részét a technológiai újdonságok területén.


Tehát a szoftver-, és hardverfejlesztés költségének zuhanása, a jelentősen megnőtt felvevőpiac, valamint a finanszírozási lehetőségek bővülése az utóbbi években értek olyan szintre, hogy a technológia korábban nem látott összetettségű munkafolyamatokat is képes legyen megfizethető költséggel kiváltani.

 

De hogyan veszik el a gépek a munkánkat?

 

Vannak innovációk, amelyek nem váltanak ki teljes munkakört (legalábbis addig, amíg a technológia nem elég fejlett), csak bizonyos részeit veszik át. A legtöbb munka ugyanis számos repetitív feladatból áll össze. A gépek pedig összehasonlíthatatlanul jobbak a meghatározott szabályok alapján végzett repetitív feladatokban. Ha egyszer beüzemelték őket, akkor olcsón, és munkaidőtől, napszaktól függetlenül képesek azt ismételgetni.
Egy boltban például a gépek nem képesek a termékeket kihelyezni a polcokra, de arra igen, hogy a termékinformációkat, és az árat emberi beavatkozás nélkül naprakészen tartsák. Hagyományosan a bolti eladók járkálnak körbe naponta többször egy halom árcímkével, és cserélik őket a polcokon. Az elektronikus polccímke ezt jóval gyorsabban, és automatikusan megcsinálja. A bolt központi gépéről egy kommunikációs eszköz megkapja az adatot, rádiófrekvencián szétkommunikálja a boltban, és a digitális okoscímkék frissítik az áraikat.
Megszünteti ez a bolti eladói szakmát? Nyilván nem. De a használatukkal kevesebb bolti eladóra lesz szükség.


A nőgyógyászati vizsgálatokban méhnyakrák szűrésre a legelfogadottabb vizsgálat a Pap-teszt, amelyben az orvosok által levett hámsejt mintákat megfelelő előkészítés után laboratóriumi szakemberek vizsgálják. A BD FocalPoint orvosi műszert éppen erre a képelemző munkára fejlesztették. A gyakorlatban a robot nemcsak pontosabban elemezte ki a mintákat, de ugyanannyi idő alatt több, mint kétszer annyi mintát volt képes kielemezni.
A robot által gyanúsnak értékelt mintákat egy supervisor is átnézi, így a feladatkör itt sem szűnt meg, de mivel az esetek 90%-ában a vizsgálat eredménye negatív, így csak a 10% vizsgálatára kell szakembert alkalmazni.


A University of California gyógyszertárában felszerelt PillPick patikai gyógyszernyilvántartó, adagoló, és csomagoló robot 50 patikai dolgozó munkáját váltotta ki. A 7 millió dolláros gép az ömlesztett tárolókból napi 10 000 gyógyszeradagot válogat össze és csomagol be. Egy év, és 350 000 gyógyszeradag alatt a robot egyetlen alkalommal sem hibázott.
Ugyanígy a korábban részletezett raktári robotok az Amazonnál csak a komissiózás részfeladatait vették át, mégis a használatukkal harmadannyi emberre van szükség ugyanazon hatékonysághoz. Kalkulációk szerint az ára egy év alatt megtérül, az Amazon pedig az így keletkezett kiadáscsökkentést feltehetőleg további akciókra, árcsökkentésekre, szolgáltatásokra fordítja. Az árverseny aztán előbb-utóbb a versenytársait is hasonló lépésekre kényszeríti.
De rengeteg egyéb területen is kezdik a gépek megvetni a lábukat. Az újságírástól a jogászi munkáig, a könyveléstől az oktatásig, a bolti pénztárosoktól a hentesekig zajlik a fejlesztés a munkák automatizálására. Sőt, létezik az iparág-független, multifunkciós Baxter robot, amelynek egyedi munkafolyamatok taníthatók be. A betanításához ráadásul programozni sem kell, csak megmutatni neki a munkafolyamat mozdulatait.


A szakemberek szerint a gépektől legvédettebb területek (a tech szektoron kívül) az emberekkel foglalkozó fizikai munkák (pl. különböző terapeuták, nővérek, sebészek, fogászok), valamint az algoritmusokkal nehezen levezethető döntéseket hozó menedzserek.

 

Ágazatokat megszüntető innovációk

 

A részfeladatok automatizálása mellett egy új technológia néha teljes ágazatokat képes megszüntetni, ráadásul akár 10-15 év alatt.
Attól, hogy a Robonaut 2 miatt egyszer utcára kerülnek az űrhajósok, még kevesen fognak álmatlanul forgolódni éjszaka.
De az email hatása a postásokra, a Netflix, és úgy egészében az online letöltés hatása a videotékákra, az online híroldalak hatása a print médiára már sokkal jelentősebb volt. A Craigslist a (többnyire) ingyenes apróhirdetési modelljével egymaga, 30 alkalmazottal tarolta le a korábban több százmillió dolláros, több ezer embert foglalkoztató print apróhirdetési piacot.
Most képzeljük el, milyen hatása lesz a vezető nélküli autónak, ha egyszer kereskedelmi forgalomba kerül. Nem lesz az az alacsony bér, amiért megéri majd taxisofőröket, teherautó sofőröket, buszvezetőket alkalmazni. De emellett hatása lesz egy sor másik ágazatra is (pl. biztosítás, forgalomirányítás).


Robbanás előtt álló iparág a drónok is, amelyek éveken belül szabadon felhasználhatók lesznek bármely cég számára. Az Amazon Prime Air, vagyis a neten megrendelt csomagok drónokkal való kiszállításának híre ugyan csak reklámfogás volt 2013-ban, de elnézve a drónkutatásokról szóló videókat, tíz év múlva már nem viccből fogják ugyanezt bejelenteni. Addigra drónok fognak permetezni és felügyelni a terményeket a precíziós mezőgazdaságok felett, nagydarab őrök helyett drónok ellenőrzik majd a magánterületeket, de kiegészíthetik majd a terrorelhárítás, a rendőrség, vagy a tűzoltók munkáját.


Az RFID (rádiófrekvenciás azonosítás) technológia nem számít újdonságnak, de a szupermarketekben való elterjedésére még várni kell. A lényege, hogy van egy információkat tároló kis címke, amiről egy RFID olvasó - ha bizonyos közelségbe kerül a címke - ki tudja olvasni az információt, vagy akár írhat is rá. Hogy ez mire jó? Képzeljük el például egy áruház raktárát, aminek az ajtajában van a leolvasó, a termékeken a címke, így ahogy a teherautó begördül, az áruház rendszere azonnal tudja, mi kerül a raktárba. Aztán kirakják az árut a bolt polcaira, te beleteszed őket a kosaradba, és a pénztárnál lévő olvasó egy szempillantás alatt tudja, miket vásároltál, ki sem kell pakolnod. Vajon hány pénztáros fog kelleni egy Tescoba, ha egy vásárló pillanatok alatt végez a fizetéssel?


Abba már bele sem merek gondolni, hogy a 3D nyomtatás elterjedése, netán otthoni eszközzé válása milyen hatással lesz a gyártócégekre. Ez már olyan paradigmaváltás, amiről írni valóban a sci-fi területe. Hol áll majd meg ez a technológia? Az autóknál? A ruháknál? Az ételeknél? Vagy akár a szerveknél?
Lehetetlen feladat lenne összeszámolni, hogy 15-20 év múlva hány, ma ismert állást fognak kiváltani a szoftverek és robotok. Sok közgazdász azt mondja, nem kell aggódni, ahogy az ipari forradalom után megszűnt mezőgazdasági munkák helyett más munkakörök keletkeztek, úgy most is létrejönnek olyan állások, amikről ma még nem is tudunk. 



Lehet, hogy igazuk van. De ha nincs, akkor nehéz jövő vár ránk. Mi van, ha az új technológiák jóval kevesebb új munkahelyet generálnak, mint amennyit megszüntetnek? A technológia alapú cégek jellemzően jóval kevesebb embert foglalkoztatnak, mint a hagyományos cégek. Az Amazon forgalma hatoda a Walmart bolthálózaténak, de mindössze huszadannyi alkalmazottja van.
Tech szakértők szerint húsz éven belül a mai állások 25-50%-át robotok és szoftverek végzik majd. Hogy mi lesz azokkal, akiknek a munkája gépekkel kiváltható, ma még senki nem tudná megmondani. Teóriák vannak a pesszimista verzióktól egészen optimista jövőképekig.



Utóirat:
Erről a témáról nálam okosabb emberek sokat írtak már. Hozzájuk hasonlóan én sem demonizálni szeretném a gépeket (pláne, hogy én is IT területen dolgozom). Szükségesnek és hasznosnak tartom ezeket a folyamatokat, de azt gondolom, mivel mi is, de főként a gyerekeink közvetlenül érintettek lesznek, fel kell készülnünk rá, hogy valóban az optimista forgatókönyvek következzenek be.
(2014)

 Forrás:




********************************************

Milyen esélyeink vannak a robotmunka alapú gazdaságban?

 


San Franciscóban minden reggel fehér buszok százai állnak be a megállókba, hogy munkába vigyék az embereket. De nem szállhat fel rájuk bárki. Ezek a buszok csak a Google, Facebook, Apple, és egyéb technológiai cégek munkatársait veszik fel. Tavaly decemberben tüntetések kezdődtek. A kirekesztettek nem engedték kiállni a fehér buszokat a megállókból, volt, hogy kiszúrták a kereküket, betörték az ablakukat. 


A valós probléma az volt, hogy a környék technológiai központtá válása miatt óriási lett az árnövekedés (főként a lakások bérleti díjában). Emiatt lett egyre feszültebb San Francisco azon része, amelyik nem az IT iparban dolgozik. A csak a kiválasztottakat felvevő fehér buszok szimbólumok lettek, a nyilvános buszmegállókat ingyen használó tech cégek kirekesztő magatartását jelképezték a tüntetők számára.



Az eset jól mutatja, hogy a technológiai fejlődés okozta gazdasági egyenlőtlenség előbb-utóbb feszültséget, az pedig tetteket eredményez.

 

Tech vs mindenki

 

Sokak félelme, hogy a gazdagodó technológiai elit, és az állásaikból a gépek miatt kiszoruló, lecsúszó középosztály ellentéte egyre forróbb lesz a jövőben. A munkaerőpiac jövőjét vizsgáló tanulmányok ugyanis abban megegyeznek, hogy az informatikához értő munkavállalókra egyre nagyobb kereslet, és egyre magasabb fizetés vár. A több pénzért pedig egyre komplexebb megoldásokat kell kidolgozniuk arra, hogy az összes többi állás automatizálható legyen.
Ahogy a technológia fejlődik, egyre több munka folyamatait lehet lefordítani gépeknek betanítható, repetitív részfeladatokra.

Az Oxfordi Egyetem tanulmánya szerint mai technológiákkal az állások 47 százaléka kiváltható.



 
Leírok itt egy gondolatkísérletet egy lehetséges forgatókönyvre. 
Először a raktári robotok átveszik a termékek raktáron belüli kiválasztásának és szállításának feladatát. Később már képesek az odaszállított termékeket lepakolni az önmagukat vezető teherautókról, és kipakolni a polcokra. Természetesen a termékek információit és árváltozásait is képesek lekezelni. Később a húst és sajtféléket is méretre tudják vágni. Ha már ez megvan, akár az ügyféllel is kommunikálhatnak. Végül, milliónyi vásárló bolton belüli mozgásából,  vásárlásaiból épített adatbázisokat elemző big data szoftverek olyan mintákat találnak, amellyel döntéseket hozhatnak az akciózás, vagy a termékelhelyezés finomításairól. Végül emberi erőforrással már csak a robotok felügyeletét, és irányítását kell végeztetni.


Lehet, hogy nem így lesz. Ahogy korábbi válságok után történt, lehet, hogy most is kell még néhány év a kilábalás után, hogy a munkaerőpiac magához térjen. De elképzelhető az is, hogy az alábbi grafikon (az amerikai ipari termelési és foglalkoztatottsági mutatók) tendenciája állandó marad, és csökkenő foglalkoztatottság mellett egyre magasabb termelékenységet produkál.


Sőt, elképzelhető, hogy a jelenleg is zajló fejlesztések a szolgáltatási szektor állásait is erodálni fogják. Ahogy megjelennek a termékesített, és sikeres szoftver/hardver megoldások, a technológiai szektor egyre jobban virágzik majd. Persze mindez apró lépésekben történik, de az élőmunka-kereslet csökkenése a dolgozók alkupozíciójának romlásával, és fizetéscsökkentéssel fog járni. Bár a változás nyilván az egész világon megtörténik (a kínai Foxconn egymillió munkahelyet tervez robotokkal kiváltani), de a Szilícium-völgy mindig is a szimbóluma lesz az IT terület eltávolodásának, főleg ahogy az egyéb szektorokban dolgozók egyre kevesebben engedhetik meg maguknak azt a környéket.

 

Növekvő technológiai egyenlőtlenség

 





A gazdasági egyenlőtlenség tehát növekedni fog, a gazdagok és szegények közti határvonal valahol a "technológiai szektor (plusz olajipar, pénzügy) vs mindenki más" mentén húzódik majd.

Az egyes iparágak olyan spirálba kerülhetnek, amik még inkább katalizálják a változást: A létbizonytalanságban lévő lakosságra a spórolás jellemző. Ha az egyik szereplő a gépesítésen keresztül nyomottabb árakat tud biztosítani, többen pártolnak hozzá. A versenytársainak tehát követniük kell a példáját. Az automatizálás miatt elszegényedő rétegek akaratlanul így gerjeszthetik tovább a gépesítést.

A szerveződés, szakszervezeti tevékenység gyakori önvédelmi mechanizmus a sok munkavállalót tömörítő szektorokban. Mindenki emlékszik a BKV/BKK megszorításainál a hetekig tartó, sztrájkokkal tűzdelt tárgyalásokra. De a dolgozói oldal csak addig egyenlő fél a tárgyalásokban, amíg a munkájának értéke megkérdőjelezhetetlen. Amint lecserélhető, mondjuk vezető nélküli villamosokra, a szakszervezet képessége a nyomásgyakorlásra meredeken csökkenni fog.


Ilyen változásokra a kormányoknak is válaszolniuk kell majd. A minimálbérek emelése (amiért Obama is kampányolt az utóbbi időben) rövid távú megoldást nyújthat ugyan, de logikusan éppen az automatizálásra motiválja a cégeket. Sokan - például Bill Gates is - az adórendszer újragondolását javasolják.

A vezető hatalmak kormányai eddig nem voltak különösen fogékonyak a szegénység felszámolására, feltéve, hogy országukat óceánok választják el a szegények masszív tömegeitől. De mi lesz, ha a saját országukban jelenik meg 20-30%-os lecsúszott réteg?

A jövőnk alakulásának egyik legjelentősebb kérdése lesz, hogy milyen választ fognak kitalálni a kormányok erre a problémára. Amennyiben a gépesítés a valóságban is olyan ütemben zajlik majd, mint ebben a gondolatkísérletben, úgy nemsokára - a már vagy tízezer éve - a munkán, és az érte járó fizetésen alapuló társadalmi berendezkedésünk kérdőjeleződhet meg.


 

Alapjövedelem

 

Egyesek szerint a néha már pedzegetett feltétel nélküli alapjövedelem, lehet a megoldás. Pénzre ugyanis mindenképp szükségük lesz az embereknek, anélkül senki nem fogja tudni megvenni a technológia legújabb termékeit, megáll a kereskedelem.

Az alapjövedelem ugyan feltehetőleg kevesebb lenne egy normál fizetésnél, de a gépesítés áresésekkel is jár. Ha a termékekből, de főként a szolgáltatásokból kivesszük a legdrágább összetevőt, az emberi erőforrást, akkor jóval olcsóbban lesz elérhető minden.

Jelenleg az alapjövedelmet a vonatkozó kutatások szerint a legtöbben elutasítják, a lusta, céltalan emberek kommunista ötletének tartják. Azonban jelenlegi gondolkodásunkat erősen áthatja a munka és munkabér alapú berendezkedés.



Az Oxfordi Egyetem tanulmánya szerint mai technológiákkal az állások 47 százaléka kiváltható. Ha a fenti grafikont elméletben kiterjesztjük más ágazatokra is, és feltesszük, hogy a technológia segítségével egyre növekvő termelékenység, hatékonyság mellett egyre kevesebb emberi munkára lesz szükség, akkor az alapjövedelem szükségszerűséggé válhat.
"Húsz év múlva a technológia miatt rengeteg szakmában a munkaerő iránti igény jelentősen alacsonyabb lesz. Azt gondolom az emberek erre nincsenek felkészülve."
Bill Gates
Nyilván lesznek új állások, hiányszakmák, de hiába lesz szükség mondjuk sokkal több big data analitikusra, a munkájukat elvesztett buszsofőrökből kevesen lesznek átképezhetők. Ezzel egyáltalán nem akarom degradálni a buszvezetői szakmát, csak az eltérő készségek miatt írtam példának. Az átlag patikus készségei sem alkalmasak arra, hogy új eljárásokat találjon ki a patikai robotok hatékonyságának növelésére.



Ahogy az élőmunka lemorzsolódásával nő a munkanélküliség, lesz egy átmeneti időszak, amíg nagy lesz a társadalmi feszültség. Hogy az elégedetlenség, tüntetések meddig tartanak majd, az nagyban függ a kormányok megoldásaitól. Ezért kellene minél korábban elkezdeni a kormányoknak felkészülni erre az új világra, és előre gondolkodni megoldásokon.

Mert ha megtörténne az alapjövedelem bevezetése, még akkor is óriási stresszhelyzetet okozna az "aki nem dolgozik az ne is egyék"-en szocializálódott tömegeknek, hogy mit is kezdjenek magukkal a jövőben.

Előre gondolkodni sosem árt, különösen, hogy egyre többen gondolják úgy, hogy a fenti problémák még a mi életünkben, 20-30 éven belül eszkalálódni fognak, de az biztos, hogy a gyerekeink életének meghatározó feladatai lesznek.



Nyilván ez az egész poszt csak elmélkedés, és senki sem tudná ma nagy bizonyossággal megmondani, mi is fog történni. Vagy generálódik ugyanannyi új munka, mint amennyi megszűnik, és akkor örülünk, vagy kevesebb új állás lesz, de azért nem omlik össze minden, esetleg alig lesz állás, és ki kell találnunk valamit a kapitalizmus helyett. 
De azt gondolom, amikor az életünket gyökeresen megváltoztató jövőbeli technológiáról beszélünk, nem biztos, hogy androidokra, öntudatra ébredt Skynet-re, vagy a szingularitásra kell gondolnunk. Sokkal inkább a tevékenységeket apró, egyszerű lépésekre lebontó, azokat kiváltó szoftverekre és hardverekre, amelynek a végén csak az marad, ami emberi: a megérzés, a kreativitás. A kérdés az lesz, hogy ezeken a területeken lesz-e elég feladat mindannyiunknak.






Forrás:

(2014)

***

Kapcsolódó témák:


"A jövő már itt van... csak nem egyenlően oszlik el a világban." - William Gibson
 ( FREEDEE BLOG )



 A következő ipari forradalom a robotoké lesz... ( PC WORLD )



 Nyakunkon a forradalom.
2015-2017 között évente átlagosan 12%-al bővül az ipari  robotok piaca. ( TECHMONITOR )



Mi lesz ha gyerekeink helyett robotok fognak dolgozni?



Robotforradalommal a hanyatlás ellen.  ( MAGYARIDOK )



Itt és most megtudhatod , mennyire van veszélyben a munkád a robotok miatt! ( PORTFOLIO )

http://www.portfolio.hu/short/munkaugy/itt_es_most_megtudhatod_mennyire_van_veszelyben_a_munkad_a_robotok_miatt.219459.html


__________________________________


Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)