2020. március 1., vasárnap

5 ősi legenda, aminek van tudományos alapja.

 

Bár a mítoszok, vallási történetek általában a képzelt szüleményeinek bizonyulnak, vannak olyanok, amelyek valós tényeken alapulnak, íme öt ilyen esemény.




 

Az istenek csatája és az összeomlott hegy...

 

Az észak-amerikai Klamath indián törzs mondái szerint az Oregon államban található Crater Lake (Kráter-tó) egy fantasztikus összecsapás végeredménye. Történeteikben a helyén annak idején a hatalmas Mazama hegy állt, amelyben Llao, a halál istene lakott. Azonban amikor Skell, az ég istensége csatába szállt vele, majd tüzet és kénkövet szórt rá, Llao elmenekült az alvilágba, Skell pedig rárogyasztotta a hegyet, hogy örökre bebörtönözze, a rombolás helyszíne fölé pedig egy csodaszép kék tavat varázsolt.
A geológusok és történészek szerint a történet egy 7700 évvel ezelőtti vulkánkitörésen alapul, amely még a Mount St. helens híres kataklizmájánál is negyvenszer erősebb lehetett. Egy hatalmas magmakamra omolhatott össze hatalmas robbanással, óriási lyukat ütve a tájon, amelyet később feltöltött az esővíz.

 

Az ember-majmok serege és a csodahíd...

 

Az ősi szanszkrit mondaciklus, a Rámájana ír le egy klasszikus emberrablási történetet, melyben Ráma isten feleségét, Sitát akarata ellenére Lanka szigetére hurcolják, ám az istennő testvére, Lakshman majomszerű emberi lények segítségével hidat emelt India és Lanka közé, majd átkelt rajta és kiszabadította Sitát a démonkirály, Ravana fogságából.
Persze az ember-majmok és az istenek kevéssé bizonyíthatóak, a légifelvételeken jól látható, hogy India és Sri Lanka között egy mára elsüllyedt földcsík húzódik. Egyes részei még most is csupán néhány méterrel fekszenek a vízszint alatt – az elsüllyedésüket valószínűleg egy 15. századi óriás-ciklon okozta.

 

Atlantisz, az elsüllyedt földrész...

 

Bár a legendás Atlantisz helyéről és valódiságáról több tucatnyi teória létezik, a legbiztosabbnak az látszik, hogy a Plato által leírt, katasztrófa következtében eltűnt civilizáció története a Minószi kultúra pusztulásán alapulhat. Úgy 3650 éve egy óriási vulkánkitörés rázta meg Szantorini szigetét, amelyet akkoriban Thera néven ismertek. A magmakamra olyan gyorsan ürült ki, hogy a sziget közepe szabályosan beomlott a tengerszint alá, és egy kifejezetten intenzív cunamit gerjesztett. Az óriáshullámok lesöpörték Thera egész felszínét, de többek között Kréta szigetén is hatalmas pusztítást okoztak, a Minószi civilizációt pedig nyomtalanul eltüntették.

 

A Második Nap...

 

Az 1000-es év környékéről több olyan történet is fennmaradt, amelyek szerint új nap csatlakozott a meglévőhöz. Természetesen a legtöbb beszámoló vallási körítéssel színezi ki az eseményt, de a perzsa tudós, Ibn Sina kifejezetten részletesen ír róla a Kitab al-Shifa (A gyógyítás könyve) című művében. Szerinte a váratlan vendég hónapokig látszott az égen, miközben folyamatosan változtatta a színét és “szikrákat lövellt”, míg aztán végül elhalványult és eltűnt.
Sokáig a jelenséget egy eltúlzottan leírt üstökösnek hitték, de ma már tudjuk, hogy a tudós egy szupernovát írt le. A “csillagrobbanás” 7200 éve történt, de a távolsága miatt ezt a Földön épp az első ezredforduló környékén láthatták a meglepett emberek. A színváltozás arra utal, hogy két fehér törpe összeolvadása vezethetett a szupernova állapothoz. Egyébként azóta persze a nova összeomlott, ám még mindig sugároz: az SN 1006 névre hallgató objektumot méf mindig észleli a NASA Chandra Obszervatóriumának röntgenen alapuló berendezése.

 

Az özönvíz igaz története...

 

Előre szögezzük le, hogy Noé, a bárka és a duplázott állatok már egy korábbi legenda továbbfejlesztett változatában bukkantak fel. Az Ószövetségből ismert történet alapja ugyanis egy mezopotámiai monda, amelyben az egyik isten, Ea megsúgja egy Utu-napishtim nevű embernek, hogy építsen nagy hajót, hogy megmenthesse a családját és egy csomó állatot, mert hamarosan özönvíz árasztja el a két folyó (a Tigris és az Eufrátesz) közét. Ez a legenda épült be később több későbbi nép hiedelemvilágába, így a Bibliába is, de vajon mi a valós háttere?
Az egyik magyarázat egy 11500 éve bekövetkezett katasztrófát említ. A Balkán-félszigettől keletre eső Fekete-tenger ekkor egy olyan folyamat végére ért, melyben az utolsó jégkorszak gleccserei nem ide, hanem az Északi-tengerbe olvadtak, ezért a Fekete-tengert a kiszáradás fenyegette. Viszont ugyanekkor a Földközi-tenger medencéjébe egyre több víz áramlott be az Atlanti-óceánból.
Az ásatások és egyéb geológiai bizonyítékok szerint az egyre nagyobb vízszintű Földközi-tenger vize végül átömlött a Fekete-tenger már csaknem teljesen száraz medencéjébe, méghozzá egy olyan óriás-vízesés formájában, amely a Niagara kapacitásának kétszázszorosával is zuboghatott, így a mélyen fekvő területeket olyan villámgyorsan töltötte fel, mintha ma egy nap alatt kétszer árasztaná el a víz egész Manhattant.
Egy másik elmélet szerint viszont egy sokkal közvetlenebb alapja is lehet a legendának, Kínában ugyanis pont a mezopotámiai szövegek által jelzett korszakban, tehát az időszámítás kezdete előtti hetedik században zajlott le az elmúlt tízezer év legsúlyosabb áradása a Sárga folyóból kiindulva, amely elsöpörhette a mára már csak mítoszokban szereplő Xia császári dinasztia teljes lakosságát is.



(a cikk az IFLscience összeállítása alapján készült)



Forrás: 




  

 

 

*

 

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése