Az elmúlt évek hőhullámai után nem maradt kétség, változtatni kell. Hogyan tudjuk a természeti minták megfigyelése és vizsgálata után, permakultúrás szemlélettel átalakítani a várost? Mit tudnak tenni a lakók közösen?
Amikor a napfény eléri a csupasz panelfalat, a sugárzás nagy része hővé alakul. A Zöld homlokzat ez ellen véd.
Mi is az pontosan?
Rozsdamentes acélhuzalokat, sodronyokat vagy fa rácsokat feszítenek ki a panelfal előtt 10–15 cm távolságra. A növények ezen kapaszkodnak fel, így a levelek nem érintkeznek közvetlenül a betonnal, tökéletes szigetelő légpárnát hozva létre.
Hogyan véd?
- árnyékolás (Albedó növelés); a növényi levelek elnyelik és visszaverik a napsugárzás 70-90%-át, így az el sem éri a betonfelületet.
- látens hőelvonás (párologtatás); 1 négyzetméter zöldfelület egyetlen nyári nap alatt akár 0,5-1 liter vizet is elpárologtat, ez a folyamat hőt von el a környező levegőből, így a növényzet mögött egy állandó, hűvös mikrolégtér alakul ki.
- a szigetelő légpárna hatása; a levelek és a fal közötti 5-15 cm-es stagnáló légréteg gátolja a meleg levegő közvetlen érintkezését a betonnal.
A mérések szerint a zöld homlokzat mögötti helyiségek belső hőmérséklete 3-4°C-al csökkenthető, ami 30-50%-kal kevesebb áramfogyasztást eredményez.
Egy zöld homlokzat négyzetméterenként évente 130-200 gramm port és nitrogén-dioxidot (NO₂) képes kiszűrni a városi levegőből.
Az örökzöld növényekből álló zöld homlokzat télen védi a falat, pár fokkal megemeli a hőmérsékletet, így nagyjából 8-15%-kal csökkenti a panel falának hőveszteségét.
A közösségi kertek, közösen kialakított parkok, zöldterületek mind hozzájárulnak az egészségesebb városhoz, ezekre most nem térnék ki.
A folyók ,,kiszabadítása'' és természetes funkcióik visszaállítása a modern városépítészet (Blue-Green Infrastructure) legnagyobb kihívása.
Kiszabadítás (Daylighting) és a betonmedrek visszabontása:
- a partok lankásítása; a függőleges, merev beton kőfalakat felrobbantják vagy elbontják, helyettük lépcsőzetes, lankás, természetes földpartokat alakítanak ki.
- gabionok és rőzseművek alkalmazása; beton helyett kővel töltött fémrácsokat (gabion) és élő fűzfaágakból font rőzseműveket használnak a part megtámasztására, ezek rugalmasak, áteresztik a vizet, és a növényzet képes benőni őket.
- záportározók és vizes élőhelyek (Wetlands) kialakítása; a folyók mentén mesterséges, füvesített mélyedéseket, úgynevezett szikkasztó árkokat (bioswales) és időszakos tavakat hoznak létre
Nagy esőzésekkor a betonról leömlő villámárvizet ezekbe a tározókba vezetik. A víz itt megreked, nem önti el a várost, hanem lassan elszivárog a talajba, miközben a nádas és a parti növényzet természetes módon megtisztítja a szennyeződésektől.
Ártéri parkok (Sponge City / Szivacs-város koncepció)
A folyóparti utakat, parkolókat és rakpartokat zöld parkokká alakítják át. Olyan rekreációs tereket hoznak létre, amelyek úgy vannak megtervezve, hogy árvíz idején elönthetők legyenek (pl. a padok, játszóterek vízálló anyagból készülnek). Amikor levonul az ár, a park újra használható, a folyó pedig természetes módon élhette ki a hidrológiai ritmusát.
Forrás:
A permakultúra élettér tervező filozófia, természetközeli gondolkodásmód - Földvédelem.
Igény helyett szükséglet - Embervédelem.
A kert nem egy pillanat, hanem szukcesszió, biodiverzitás, testi-lelki fejlődés - Méltányos részesedés.
Igény helyett szükséglet - Embervédelem.
A kert nem egy pillanat, hanem szukcesszió, biodiverzitás, testi-lelki fejlődés - Méltányos részesedés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése