 |
| A permakultúra élettér tervező filozófia, természetközeli gondolkodásmód - Földvédelem. Igény helyett szükséglet - Embervédelem. A kert nem egy pillanat, hanem szukcesszió, biodiverzitás, testi-lelki fejlődés - Méltányos részesedés. |
Két teljesen különböző világ, de hogyan reagálnak a természet erőire, hogy befolyásolják azokat, és tudjuk-e egyáltalán, hogy milyen problémákat okoznak?
A beton és a fű teljesen eltérő fizikai és biológiai tulajdonságokkal rendelkezik, ami meghatározza a napfényre adott reakciójukat.
A beton tulajdonságai:
- nagy hőtároló tömeg; a beton elnyeli és magában tartja a napenergiát
- hőszigetelő hatás hiánya; nem tudja hova leadni a hőt, így a felülete extrém módon felforrósodik
- éjszakai hősugárzás; a nappal felhalmozott meleget éjszaka bocsátja ki (városi hősziget effektus)
A természetes fű tulajdonságai:
- párologtatás (transzspiráció); a fű folyamatosan vizet párologtat, ami aktívan hűti a növényt és a környező levegőt
- fotoszintézis; a napfény egy részét nem hővé alakítja, hanem a növekedéséhez szükséges kémiai energiává
- talajvédelem; a sűrű, nyíratlan, vagy magasabb fű árnyékolja a talajt, így az mélyebben is hűvös marad.
A fák árnyéka akár 15-20 °C-kal is képes csökkenteni a szilárd burkolatok hőmérsékletét.
A városok és a falvak közötti mikroklimatikus különbségeket tehát leginkább a városi hősziget (UHI - Urban Heat Island) effektus határozza meg. A mesterséges anyagok felhalmozódása és a természetes felületek hiánya drasztikusan megváltoztatja a hőmérsékletet, a széljárást és a páratartalmat.
Hőmérséklet különbségek:
- a városok és a környező falvak között a hőmérsékleti különbség nappal 3-5 °C, de szélcsendes nyári éjszakákon akár a 10-12 °C-ot is elérheti
- városi beton-, és téglaépületek; a sötét tetők, az aszfalt és a betonfalak elnyelik a napsugárzást (alacsony az albedójuk, vagyis a fényvisszaverő képességük), emiatt a városokban elmarad az éjszakai lehűlés.
- falusi környezet; a növényzet és a nyílt talaj nem tárolja a hőt, a fák és a fű aktívan párologtatnak, ami hőt von el a környezetből (természetes légkondicionálás), a falu éjszaka gyorsan és jelentősen lehűl.
Páratartalom:
Elméletben a melegebb városi levegő több vizet képes megtartani, viszont nincs ami párologjon, és nincs ami párologtasson.
A relatív páratartalom azt mutatja meg, hogy a levegő az adott hőmérsékletén a maximális kapacitásához képest mennyi vízgőzt tartalmaz.
Nyári napokon a városok relatív páratartalma 10-20%-kal alacsonyabb, mint a környező falvakban, mivel a városban a magasabb hőmérséklet miatt nagyobb a levegő befogadóképessége, de nincs természetes víz-utánpótlás (és zöldfelület), a relatív érték drasztikusan leesik.
Az abszolút páratartalom a levegőben lévő vízgőz tényleges, grammban mért tömege köbméterenként. Ez mutatja meg a valódi különbséget a falu és a város között:
- vidéken magas; falvakban a talaj, a gyepek és az erdők folyamatosan vizet juttatnak a levegőbe, a vidéki levegőben tehát fizikailag sokkal több a vízmolekula.
Egyetlen hektár erdő vagy dús rét naponta több ezer liter vizet párologtat el.
- városban; a csapadék 80–90%-a azonnal lefolyik a tetőkről és az aszfaltról a zárt csatornarendszerbe, így el sem tud párologni.
Mivel szinte nincs nyílt földfelszín és növényzet, nincs ami pótolja a nedvességet. A városi levegő abszolút értelemben is szárazabb.
Antropogén hő (a falu nem fűti magát):
Vidéken a környezetet szinte kizárólag a Nap melegíti. A városban viszont jelen van egy hatalmas mesterséges hőtöbblet is, amit magunk állítunk elő;
- az autók motorjai és kipufogógázai.
- a gyárak és az üzletek működése.
- a légkondicionálók ördögi köre; a lakások hűtése során a klímaberendezések a belső hőt a külső utcai levegőbe fújják ki, tovább emelve a városi utcák hőmérsékletét (akár plusz 1-2 °C-kal)
A város tehát önmagát fűti.
A város tudja befolyásolni az időjárást?
A hatalmas kiterjedésű, betonból és aszfaltból álló mesterséges felületek fizikai gátként és óriási hősugárzóként működve módosítani tudják a frontokat, felerősíthetik a viharokat.
A városok az alábbi négy fő módon alakítják át és befolyásolják a helyi időjárást:
- növelhetik a helyi esőzések valószínűségét; a város feletti forró levegőoszlop felfelé tör, a légszennyező porszemcsék pedig segítik a felhőképződést.
- eltérítik a zivatarokat; városi hősziget forró levegőbuboréka fizikai gátként működik, a közeledő viharok emiatt gyakran kettéválnak a város határában, és a környező falvakra zúdulnak rá
- felerősítik a szupercellákat; ha a heves zivatarfront mégis áttöri a város meleg levegőjét, a betonból áradó hőtöbblet plusz energiát ad a viharnak.
- felszívják a ködöt; mivel a városi levegő szárazabb és melegebb, a pára nehezebben csapódik le, a klasszikus köd helyett a légszennyezéssel keveredve szmog alakul ki.
Forrás:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése