A turáni átok változatai== ===A táltosok átka===

A legismertebb változat szerint amikor [[I. István magyar király|Szent István]] államvallássá tette a [[kereszténység]]et, az ősi [[vallás]] papjai, a [[táltos]]ok megátkozták a magyarokat. Egyesek szerint az átok 1000 évig tart, más források szerint addig, amíg [[Magyarország]] a [[Római katolikus egyház|római egyházat]] követi. Ez komoly különbség, hiszen ha 1000 évig tartott, akkor csak nemrégiben szabadultunk fel az átok alól, míg a [[szekularizáció]]ra jóval régebben sor került. ===Átok az őshazában=== A magyarok ősei, jóval azelőtt, hogy a [[hét vezér]] a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencébe]] vezette volna népét, árulást követtek el. Szent jóslatokat kaptak, melyekkel a nép sorsát kellett volna jobbra fordítaniuk. A jóslatokat azonban nem a közösség javára használták fel, ezzel örök átkot vontak nem csak magukra, de a leszármazottaikra is. Innen származhat az átok neve is: [[Turáni-alföld]] a neve az [[Irán]]tól északra fekvő területeknek, ideértve a [[Kaszpi-tenger]] és az [[Aral-tó]] környékét, [[Türkmenisztán]] nyugati részét és a Kirgiz-sztyeppét is (Lásd még: [[Turán]], [[Turanizmus]]). ===A vérszerződés megszegése=== [[I. István magyar király|Vajk]] egy „német” lányt, [[II. Henrik bajor herceg]] leányát, [[Bajorországi Gizella|Gizellát]] vette feleségül, [[Géza fejedelem]] jóváhagyása nélkül. Amikor a fejedelem fülébe jutott, tanácskozást hívott össze. A tanács Vajk helyett [[Koppány (nemzetségfő)|Koppány]]t nevezte meg a hatalom örököseként. Vajk ezt nem fogadta el, és Géza halála után erőszakkal ragadta magához a hatalmat Koppánytól. Ezzel megszegte a [[vérszerződés]]t, ami átkot jelentett magára és követőire. Ez az átok tehát addig van érvényben, amíg nem [[Árpád fejedelem|Árpád]] (ill. Géza) szellemében uralkodnak Magyarországon. A legendának ez a változata hasonlít a táltos-átokhoz, de a történelmi pontatlanságok miatt valószerűtlenül hangzik. ===Nincs is legenda?=== Egyes források szerint a "legendát" a [[19. század|XIX. század]] második felében találták ki. Sokak szerint a magyarok hírhedt [[pesszimizmus]]a, a magas [[öngyilkosság]]i ráta, a [[politikus]]ok széthúzása és a sok történelmi csapás, mind az átok miatt van. Az átok azonban – írja Tófalvi Péter – csak olyanokon fog, akik hisznek is benne, de az ő esetükben is könnyen megtörhető. A varázsszavak egy-egy betűje minden magyarnál van elrejtve. Ha a betűket egymás mellé tesszük, kijön a varázsige, és az átok megszűnik. -------------------------------------------

A turáni átok Ősi legendáink szerint, midőn eleink István király akaratának engedelmeskedve felvették a kereszténységet és megtagadták ősi hitüket, a táltosok megátkozták a magyarságot. Legyen sorsuk széthúzás és belviszály, soha, semmiben ne egyezzenek, belső féreg rágja a nemzetet, lassú pusztulás végezzen vele. A kereszténység terjesztői persze ostobaságnak minősítették az átkot, mára mégis közhellyé vált a magyarok széthúzása. Ha közülük bárki bármilyen sikert ér el, honfitársai rögtön rátámadnak, gyalázzák, és gáncsot vetnek neki. Vajon mi ez, ha nem az ősi átok beteljesedése? Napjaink közélete aligha szorul bővebb magyarázatra. És még csak azt sem mondhatjuk, hogy új jelenség ez a magyar politikai életben. Elég, ha belelapozunk a történelemkönyvbe... A körülöttünk élő népek előszeretettel dörgölik az orrunk alá, hogy ötszáz éve minden megvívott háborújukat elveszítették. Mi ehhez nyugodtan hozzátehetjük, hogy azért veszítettünk, mert a magyarság vezetői ahelyett, hogy a külső ellenséggel hadakoztak volna, tehetségük javát az egymás elleni áskálódásra fordították. Ez vezetett közvetve a mohácsi vészhez, a Rákóczi-szabadságharc bukásához, az 1849-es kudarchoz stb. Úgy tűnik tehát, hogy az átok nagyon is működik. Vagy csupán saját gyengeségünket magyarázzuk vele? Lehet-e hibáinkért valamiféle természetfeletti erőt okolni? És egyáltalán elképzelhető, hogy felelősen gondolkodó vezetők, amilyenek őseink máguskirályai voltak, holmi vallási nézeteltérés miatt végzetes átkot mondjanak saját véreikre? A turáni átok a magyarság egyik feltételezett őshazájáról, az Aral-tó környéki Turáni-alföldről kapta a nevét. Az akkori idők magyar ősvallásáról alig tudunk valamit, mert kevés a hiteles forrás. Az bizonyos azonban, hogy szabad vallásgyakorlat működött a nép körében, azaz mindenki abban hitt, amiben akart. A magyarok hittérítők, kereskedők és utazók révén ismerték már a keleti és nyugati kereszténységet, az iszlámot, a zsidó hitet és más, kisebb ázsiai vallásokat is. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a magyaroknak nem lett volna saját hite. Az ősmagyar vallást általában a táltosokhoz kötik, pedig mint azt László Gyula professzor megállapította, a táltos voltaképpen csupán szolgája a felsőbb hatalmaknak, az igazi vallási réteg (a papi rend) felette áll, erről azonban szinte semmit nem tudunk. Ennek ellenére kevésbé valószínű, hogy holmi hitbeli vita miatt megátkozták volna saját népüket. A turáni átok kiváltó oka nem az új vallás, az új hit volt, hanem az, hogy az újnak mondott vallásnak idegen papjai voltak, s a nép engedte, hogy idegen urak üljenek a magyarság nyakára. Mágusaink úgy tartották, hogy az ősmagyar vallás minden más hit alapja, őse volt, belőle alakultak ki a nagy egyházak, amelyek azonban letértek Isten útjáról. Az pedig, hogy a magyarok egy ilyen egyháznak hódoltak be, azt jelentette, hogy Isten népét többé már nem Isten irányította a máguskirályokon keresztül, hanem más emberek. Még tovább sarkítva a dolgot: már nem Isten uralta az embereket, hanem azok akarták uralmuk alá vonni a teremtőt. Ez pedig már olyan vétség, amely kiválthatta a súlyos turáni átkot. Ha egy nép elhagyja Istenét, az Isten is elhagyja népét, s a népnek pusztulnia kell... Manapság pogánynak mondják az ősmagyarokat, s ezt a pogányságot úgy képzelik el, mint a kereszténység ellentétét. Isten eggyé lett a világmindenséggel, akinek neve van, de személyisége nincs, mivel Ő maga az egész világ. Isten maga az. Ez volt az ősvallás, melyből minden más hit kialakult, elferdítve az eredeti igét. Ezért nem harcoltak elég keményen a magyarok az erőszakos térítések ellen. A táltosok megérttették az emberekkel, hogy mindegy, melyik vallás jelét vetik magukra, ha Isten nevét mondják, a világmindenség erejével töltekeznek újra. Tulajdonképpen a kereszt jele sem Jézus halálára utal, mert ez is egy ősi szimbólum. Aki a világmindenséget akarja ábrázolni, az két vonalat mutat: egyet északról délnek, egyet pedig keletről nyugatnak. Esetleg felmutat az égre, majd le a földre, aztán körbe a látóhatáron. Ez is kereszt, amelyet a keresztény egyház felhasznált. István király 1000-ben a következő rendeletet adta ki: "...a magyarok, székelyek, kunok, valamint az egyházi magyar keresztény papság által is használt régi magyar betűk és vésetek, a jobbról balra haladó pogány írás megszüntetődjék és helyette latin betűk használtassanak...Továbbá a templomokban található pogány betűkveli felírások és imakönyvek megsemmisíttessenek és latinra cseréltessenek. Valamint pedig azok, akik régi pogány iratokat beadnak, 1-től 10 dénárig jutalmat kapjanak. A beadott iratok és vésetek pedig tűzzel és vassal pusztíttassanak el, hogy ezek kiirtásával a pogány vallásra emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék." Ez a rendelet lehetett a kezdete ezeréves balsorsunknak. Nemcsak vallásukat hagyták veszni a magyarok, de hagyományaikat, értékrendjüket és történelmüket is. Ezek nélkül pedig nem lehet igazi jövője egy nemzetnek még akkor sem, ha a turáni átok nem működik

. --------------------------------------------------

Mi is a turáni átok?

A válaszok A turáni átok ősi magyar legenda, sokféle változata terjedt el, de mindegyikben közös az átok: a magyarok közt legyen széthúzás, ellenségeskedés. A legismertebb változat szerint amikor Szent István államvallássá tette a kereszténységet, az ősi vallás papjai, a táltosok megátkozták a magyarokat. Egyesek szerint az átok 1000 évig tart, más források szerint addig, amíg Magyarország a római egyházat követi. Ez komoly különbség, hiszen ha csak 1000 évig tartott, akkor már felszabadultunk az átok alól, míg másik változat szerint még sokáig rajtunk lehet. " A turáni átok a gyakran elhangzó szófordulat arra utal, hogy a magyar nemzetre valamikor valakik valamilyen átkot mondtak, miszerint legyen a magyarok között ellenségeskedés, viszály, meg úgy egyáltalán, legyen erős diszkomfortérzetünk, ha magunk közt vagyunk. Amellett, hogy általános pesszimizmus lengi be a Kárpát-medencét, az átok jelenleg olyan gyakorlatias kihatásokkal befolyásolja történelmünket, hogy nagyon magas nálunk az öngyilkossági ráta, és alacsony a születések száma. Az átok keletkezéséről több legenda is terjeng. A legelterjedtebb verzió szerint a táltosok átkozták meg a magyarokat, amikor Szent István király feladta a régi vallást, és kereszténnyé tette népét. Ez az elmélet kettéágazik: némelyek szerint csak ezer évre szólt az átok (tehát már lejárt), mások szerint viszont addig hatályos, amíg a magyarok fel nem adják az új hitet. Olyan változatról is tudunk, miszerint István nem is a kereszténységgel hozta fejünkre az átkot, hanem azzal, hogy megtörte az örökösödési rendet, így megszegte a vérszerződést. Aztán az is lehet, hogy az átok még régebbről való, és Attila halála után keletkezett, amikor a fejedelem fiai megosztották a birodalmat. Esetleg tán még az őshazában indult az egész, valahol a Turáni-alföldön (jelenleg Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán területére esik) csinált valami ősünk valamit, vagy valami, és ezért. " Az átok valóban a római zsidókatolikus egyházzal jött a nyakunkra, mert a beteges hatalomvágyukkal ki akarták írtani az ösi Magyar kultúrát és szolganéppé tenni a Magyart. A mai napig próbálják az Ősi Magyar kultúrát sárbatiporni. Felégettették ösi fateplomainkat ahol rovát írással volt megörökítve multunk és ezt követöen azt mondták nincs is történelme a Magyarnak. Táltos soha nem átkozza saját nemzetét! Akik ezt állították az ősi kultúránkat mocskolják, mert a táltosok az ősi kultura őrzői és tovább adói. A széthúzást és ellentétet a római zsidó katolikus egyház által kikényszerített házasságokkal behozott idegenek kezdték szítani. Elnézést kérek, hogy nem a kérdésre válaszolok, de egyet bizton állíthatok. Mi magyarok kiválóan abszolváljuk a dolgot. Nézzünk csak szét a politikában, a közlekedésben, és az emberek egymás közötti viszonyaiban . Ha nem is létezik/létezett az átok, mi mégis aszerint élünk :( Teljesen egyetértek az előttem szólóval

-------------------------------------

A turáni-átok tévhite A napokban ismét elhangzott a rádióban, miszerint máig sújtja a magyarokat a turáni-átok, vagyis a nemzet pártoskodó hajlama. Kicsit utánajártam e hiedelemnek. A magyar értelmiség gyakran használja azt a történelmi fogalmat, hogy a magyar nemzet egy pártoskodó tulajdonságú nép. Hozzáteszik, hogy mindezt a befogadó nemzetgyakorlat is generálta. Mi lehet e tévhit kialakulásának az alapja? Sokan a turáni-átoknak tudják be, hogy országunk az összefogásra képtelenség okán, jelenleg különösen a szétesés felé halad. A dilemmára csak az igaz magyar történelemtudat ismeretében adható kielégítő válasz. Elsőként, hogy a magyarok pártoskodó tulajdonságúak volnának-e? Az egyszerű válasz az, hogy nem igaz! Ismét az indoeurópai tudósok fordított világszemléletéből ered ez az állítás. Miként tudjuk, hogy Árpád vezér egyesítette a medencében található úrnépeket. A hadműveletei során csak az itt élő népek hatalmi kérdéseinek eldöntésére alkalmazott katonai erőt. Ez azt is jelenti, hogy Laborc, Ménmarót, Zubur ellenállását megtörve, az itt lakó nemzetrészeink semmilyen katonai sérelmet sem szenvedett. Megjegyzem, hogy a Zalán futásában az utolsó szláv törzset verik ki az országból. Lényegében 10-12 év alatt teljes mértékben egységesült az ország vezetése. Ez onnan tudható, hogy 907-ban a Pozsonyi-csatában már az egész nemzet összefogásával egy emberként küzdve verik vissza a teljes Nyugat-Római Birodalom támadását. Ha a Kárpát-medence magyar népe pártoskodó jellemű lett volna, akkor nemhogy tíz év alatt, de sohasem válhatott volna országmegörző erővé a nemzet. Másodszor, azt a kérdést kell feltennünk. Egyáltalán befogadó nemzet-e a magyar? Az egyszerű válasz az igen. De a bonyolultabb válasz már a nem. A látszólagos ellentmondás úgy oldható fel, hogy egyszer befogadó volt a nemzetünk a magyarul beszélő, vagy magyarságukat még ismerő testvértörzseinkkel szemben. Ők azok, akiket még Szent István király az intelmeiben a vendégek megfogalmazással illet, csak példaként a besenyők, kunok, úzok, jászok stb. A többi népágaink már a bevándorlásuk sorrendjében lakói voltak a medencének: kelták, szkíták, hunok, avarok. Viszont a nagyhatalmak nyomása által kényszerrel beengedett idegeneket mindig idegeneknek tartotta, velük csak a legkissebb mértékben keveredett és fordítva is. Ilyenek a hittérítők, német lovagok, szászok, németek, szlávok stb. A hatalmi helyzetből kénytelen eltűrve éltek egymás mellett az idegenekkel. A fentiekből következik a turáni-átokkal kapcsolatban az első nagy ellentmondás. Hiszen a magyar hivatásos történetírók csak a 6. századig vezeti vissza a megjelenésünket a történelem asztalán. Igaz, a Magna Hungáriában i.e. 1000 körülre teszik a nemzet kezdeteit. Akkor honnan származhat ez a fogalmunk? Hol is található a Turáni tájegysége földünknek? A feltételezett magyar őshazától több mint ezer kilométerre délebbre, az Aral-tó és a Kaszpi-tenger déli felénél Turáni-alföld néven. De még egy nagyon fontos bizonyíték szól a pártoskodás fogalmunk eredetéhez. Milyen államalkakulatból eredhet ez a név? Bizony-bizony, a Párthus Birodalomból (i.e 247--i.u.226.), abból az időből amikor még magyarokat nem is ismeri a történelem. Felteendő kérdés: ha feltételezzük, hogy nemzetünk sohasem élt a Turáni-alföldön, akkor honnan keletkeztek a turáni-átok és a pártoskodó kifejezéseink? Onnan, hogy a totális történelemhamisítások ellenére, nemzetünk nem a Magna Hungáriában alakult ki, hanem a Párthus Birodalomban. És máris megfejtettük a népünk eredettörténetének egy fontos szakaszát, amiről már mások is sokféleképpen írtak. Megjegyezve, hogy a Turáni-alföld térségében sem a magyarok őshazáját, hanem egy fontos közbülső több ezer éves tartózkodási helyét találva meg. A Kárpát-medencében magyar nemzetté fejlődő népek talán egy népág (körös kultúra ősnépe) kivételével mindannyian ebből a térségből érkeztek hazánkba. Az igazi magyar őshaza ettől is 2-3 ezer kilométer távolságban délnyugatra keresendő, de ez majd egy másik történetem lesz. Kiemelten! Miként látjuk, a turáni-átok és a pártoskodó fogalmak eredettörténetével szinte teljes bizonyossággal meállapítható a magyar népeknek, mindenki előtt bizonyítható eredettörténetének közbenső valósága. Ha az utóbbi 200 év történelemhamisítói csupán e két bizonyítékot megvizsgálják, átírhatták volna az egész magyar történelmet az igazság szerint. De nem tették! Vakmerőségükben annyira bíztak hazugságaikban, hogy lenézték népünk tudását. Hogy meddig tart még a hamisítás gyakorlata, mindannyiunktól függ. Az előzőekből talán pontosan megérthető, hogy nem a magyarok voltak pártoskodó nemzet, hanem egyre növekedve az idegen erők pártoskodtak a magyar néppel szemben. És mi lehetett az egyetlen védekező magatartás az oly sokszor a nemzet ellen szervezkedő idegenek ellen? Ha a még magyarérzelmű néprészeink, vezetőink külön pártokat, vagyis önvédelmi egységeket alkottak a saját hazájuk megmentése érdekében. A pártoskodás legjobb példája a kuruc - labanc ismert szembeállása. Míg a kurucok az igaz nemzetmegmentő erőként a haza felszabadításáért küzdöttek, addig a labancok velük ellentétben pártoskodva a nemzetellenes, betelepített és más nemzetiségű főurak a lakájaikkal az idegen befolyás további fenntartásáért harcoltak. Az ilyen "kuruckodás" egyre csökkenő hatásfokkal, de a mai napig sem ért véget. Fogalmazhatom, a nemzet teljes elhalásáig fog tartani. Hogy pontosan értsük a leírtakat, rá kell világítanom, hogy a magyar nemzet ellen végrehajtott első pártütést, Aba Sámuel szent királyunk 1044. évi Ménfői csatavesztésében szenvedte el a népünk. A III. Henrikhez átpártoló áruló idegen főurak és csatlósaik ekkor áltak át elsőként a betörő németek győzelme érdekében. Pontosítva! Akkor miért vett fel pártoskodó jelleget nemzetünk? Hogy a haza megmentésének egyetlen, még megmaradt eszközével harcoljon a népünk szabdságáért. Vagyis a mai történelemhamisítók felcserélve az ok és okozat szerepét, az önvédelmünk hatékony gyengítését okozva tevőlegesen juttatták hazánkat a jelen helyzetébe. A pártoskodás szelleme végül is Szent István királyunk uralkodásával veszi kezdetét, felesége a bajor Gizella királynéval érkező idegenek következtében. A nyugati-keleti gyarmatosítás elleni nemzeti harc immár ezer esztendeje folyik, egyre gyengülő erővel. Ha minden így marad, a nemzetközi pénzvilág szította pártoskodásba bele is bukhatunk annak minden követkeményével

----------------------------------

A teljes Nyirkai Jóslat Nyirkai jóslat (Yotengrit 2.) Hét táltos találkozott a nyirkai Hany-ban. Két asszonyember, meg öt férfiember. Jó ha ennyien vannak a "Nagy híváshoz". Mert nagy szellemet szándékoztak idézni, a nemzetre zúdult bajhalmaz miatt. Tudni akarták, meddig tart ez a nyomorúság, meg miképpen alakul a jövendő. "Nagy hívás" akkor köll, ha az Ég nem nyilatkozik magától. A táltos asszonyok egyike "utaztatható" volt. Fölmentek tehát a Rókadombra, az elhagyott csordakúthoz, az égés szélére. Áldoztak vízzel UKKÓ-nak, tűzzel GÖNÜZ Istenapánknak. A "látó-halló" táltos asszony nekivetkőzött. A többiek bedörzsölték maszlagbimbóval, hogy ne ostromolják a szúnyogok. Mert nyár volt és alkonyodott. Nyakába kék ékkövet akasztottak. Az áldozó tűz parazsára zöld borókagallyakat raktak. A táltos asszony füstöt lélegzett, a többiek meg rejtőztetőt dunnyogtak. Dobolni, furuglázni nem mertek, a határőrség miatt. A táltos asszony révületbe esvén átadta fejében lakó szelleme helyét az idézett szellemnek, hogy az az ő nyelvével szólhasson. Lapkumánja táltos szellemét idézték, mert az idevalósi volt, a mi fajtánk. A táltos asszony először fölszökött, de a többiek körbe vették őt, nehogy baj érje. Először csak hebegett, aztán szóval szólta a régi nagy táltos üzenetét: Még öt-hét! A medvebocsot lépre csalják és elverik rajta a port. Még nyolc-kilenc! A Duna két partján vérben úszik a hulló lomb, és ösvények tapostatnak a hanyatló nap palástján. Nevet kiáltanak. A nevén szólított Öreg tétovázik, de vállalja sorsát. Ifjak ragadnak fegyvert, nők és férfiak egyaránt. Közel a győzelem. Ekkor megelevenednek az árnyékok. Az igazi harcosnak kedvét szegik. Az ügyet Nyugattól-keletig elárulják. Szerencsés, ki időben kereket oldhat. Nagy az érvágás. A Négy Folyó Városának Igaz emberét kiejtik az ablakon. A győzők eltanácsolják a kopasz zsarnokot, És a Vasmacskák Városának fattyát teszik meg helytartónak. Ő megöleti a Tétovázó Öreget. Az ifjúságon bosszút áll. Sokáig uralkodik és megrontja a nemzetet. Jutalmazzák az elvtelenséget, mindent pénzben mérnek. A lakás, a ház csak lakhely, nem otthon. A gyerek nyűg. Még húsz-huszonegy! A kétfarkú oroszlán elbődül, de ugrani nem mer. A mieink is átkelnek a Dunán, ősi földre. A víg mosoly torz vigyorra változik. Itthon a földművest már megtörték. Még nevén a föld, de cseléd sajátjában. Lazul a lánc, rozsdásodik a bilincs. Még negyven és néhány! A Nagykövet cselt vet, összeesküvést sző. Korábbi ellenfelek összefognak. Rést vágnak a kerítésen. Meglazítják a medvebocs láncát, a kétfarkú oroszlán ketrecének rácsát is. Nem hálásak. A vörös tüzet okádó sárkány ebbe belebetegszik. Harsona jelzi a szabadság kezdetét. A szürke marhát napos legelőre engedik. A csorda megszédül a szabadságtól. A barmok egymást öklelik. A nép elkergeti a kapuk nyitogatóit. A jóindulatú beteg kerül élre. Mások intézkednek. A földművestől elveszik örökét, és dobra verik. A senkiháziak vérszemet kapnak. Bitangok tékozolják a fényt. Gyülekeznek a dögmadarak. A Nagy tengert átröpüli a Napból szálló, galambnak álcázott karvaly. Megérkezik a Kánya is - osztozkodni. Megint terelgetik a népet. Hiteket erőltetnek. Szaporodnak a pénzért fönnhangon imádkozók. BOLDOGASSZONYUNK-at elfelejtik, buta lúddá tekerítik. Jaj pedig, ha Istenünk Asszony-fele elfordul tőlünk, vagy mink őtőle! A Régi Nagy Csata Városában EZEK papjai dűlőre jutnak, és új lovat nyargalnak. Összeesküsznek Isten Képmása ellen a Könyörtelenség Hatalmasaival. A galambnak álcázott karvaly és a kánya, Égigérő fára segítik a Kiskanászt. Szívében király, álmaiban császár. Szépen szól, rondán cselekszik. Zsákja feneketlen. Letaszítják - újra mászik! A döglött sárkány kutyái új gazdát találnak! Még ötvenöt-hatvan! A íjfeszítő sarja lukas hajóra száll. Az ő ingével-gatyájával tömik a rést. Messze jutottak a parttól, már nem tud kiszállni. A döglött sárkány kutyáit a Koronázatlan Cár veszi pórázra. A Szűkszavú Tárnokmestert tuszkolják élre. Saját táborából ütnek pártot ellene, mert a Koronázatlan Cár úgy akarja. Paprikajancsiból csinál vezért. A nemzet tűri - nem látja meg rajta a rángató madzagokat. A csellel hatalomra segített Paprikajancsi pofátlanul önkényeskedik, buzerálja a népet. Nyegle és buta. A Kiskanász malmára hajtja a vizet. Jobb ellenfél nincs. A nép tűri őket. Nemes lovag-ősök fehér liliomán tipródik a nemzet. A csősz tolvaj, a bakter rabló, a bíró cinkos. A különb nem viszi sokra, mert irigylik. Ki-ki rántja lefelé a másikat - az országot együtt. Lenézett népek mögött kullog a magyar! A nemzet talpa alatt röpülő szőnyeggé válik a föld! Még hatvan-hetven! A rátarti úr napszámért kunyerál. Már mindent elkótyavetyéltek. Csak alantas szolgálatok maradnak, égbekiáltó árulások. Lesznek, kik alattomos ellenséggel fújnak egy követ. Bevezetik a hét tevét, hogy az innen köpködhessen lángot - a bikát nyergelő asszonyra. Ebből belviszály is támad, meg külső viszály is. A Kost Áldozó két fia tovább marakodik. A tevék magyar hajcsárai Manó bőrét húzzák Krisztus képére, hogy megtévesszék a népet, és aranyra válthassák a félhold csillogását. Ők a Kost Áldozó, tevét nyergelő fiát segítik, más magyarok meg a másikat. Kettészakad a nemzet, lángra lobban az Ország. A lángot vér oltja. Magyar magyart gyilkol, de a bika hátáról is ide lőnek a hét teve miatt. A nép fele elpusztul. A szomszédok megmozdulnak, de ugrásra kész a zenélő sivatagok tigrise is. A megszeppent maradék UKKÓ-t híjja, a BOLDOGASSZONY-t. A haragosok megbocsátanak egymásnak, az irigy örül más szerencséjének, a rátarti nem rázza a rongyot, a közönyös siet segíteni. Ekkor a Magyarok Istene őrül állítja a zenélő sivatagok tigrisét, és böcsületes alkuval visszakerül, ami visszajár. Új kor veszi kezdetét, minden égtáj felé, YOTENGRIT, az Ős Tengerek Istene nevében. A Jószomszédság Törvénye győzedelmeskedik. A táltosok közös gondolattal kérdezték: "Így van ez megírva - nem lehetne-e másképp?" A Szellem erre azt felelte: "Minden jövendölés okumálás, a múltat meg jelent összekötő vonás folytatásán, a jövő felé. Megírva semmi nincsen, mert minden megváltoztatható - ha nem fordultok el Istenetektől és megszívlelitek az ősök intelmeit." A táltosok megköszönték Lapkumánja táltos szellemének a jövendölést meg útbaigazítást. Ő távozott, a táltos asszony szelleme pedig visszatért testébe. Inni kért. Sokat ivott, és mély álomba merült azon nyomban. A többiek betakarták és strázsáltak hajnal hasadtáig. Akkor lemosták róla a maszlagot. A férfi táltosok térdet, fejet hajtottak előtte, asszony táltos-társa pedig fejére tette kezét és rámondta az igaz nő-barátok áldását: "BOLDOGASSZONY oltalmazzon fehérben, zöldben, feketében!" Ezek után ki-ki haza mené és tette a dolgát. Hol és mikor történt ez? A hely leírása pontos. A Rókadombon, a Hanságban tényleg volt egy ó-kút. Tégláit a szocializmus éveiben elhordták és beomlott. Az "égés" említése arra enged következtetni, hogy 1946 után zajlott ez az esemény. Akkor égett ki a Rókadomb mögött a tőzegréteg. A jóslat első eseménye föltehetőleg a berlini fölkelés. Ezt a jóslat öt-hét év múltával vélte esedékesnek. Ha visszaszámolunk, 1947 vagy 1948 nyara jöhet számításba. Ekkor már bizonyos volt az is, hogy az orosz igát beláthatatlan ideig nyögni fogja a nemzet. Ezért akarták táltosaink tudni, hogy "középtávon" mi vár ránk.


http://magyarpolitika.5mp.eu

Lydiai nyelvemlékeink.

Magam is meglepődtem, amikor rájöttem, hogy a minószi kép- és vonalas írásokat tudom olvasni, vagyis beszélem a minószi, másnéven eteo-krétai nyelvet. Nem sokkal azután kiderült, hogy a többi eteo nyelvet is beszélem: a ciprusit és a lemnoszit is. Nem régen a tengeri népekről derítettem ki, hogy mindegyikének a neve kinézést, viseletet, harcmodort, fegyverzetet leíró magyar szó. Mivel ezek a leíró nevek nem a tengeri népek, hanem az őket leíró hatti és egyiptomi szövegek nyelvéről árulkodnak, így közvetlen igazolások után kezdtem kutatni. És már nem is okozott meglepetést, hogy a trákok (és a trójaiak), a károk, a lükik és, ime, a lüdek is magyarul beszéltek, amint erről írásos nyelvemlekeik tanúskodnak. Az utóbbi népek fonetikus írásjeleket, betű­ket használtak, így e szövegek olvasataiba lehet nagyképűen kételkedni, de azokat kétségbevonni, megcáfolni nem lehet.



Lüd betűk és hangértékeik az oldalon:

http://osmagyar.kisbiro.hu/modules.php?name=topics&file=nyomtat&cikk=tengeri-4f852e62cb976



A szövegek olvasata, ha nem is latin betűkkel és nem a mai helyesírással vésték, nem szabadna, hogy gondot okozzon bárkinek. Igen, vésett/rótt szövegekről van szó, tehát világos, hogy a jelekkel spórolós ugratásos, kihagyásos módszert alkalmazta a korabeli (ie. VIII.-II. századok) irnok/vésnök. Érdemes ezzel az ugratásos módszerrel közelebbről meg­ismerkedni, hiszen elsajátításával az ember azonnal többnyelvűvé válik: azonnal (ük)anyanyelvi szinten beszéli az eteo nyelveken kívül a trák, lemnoszi, lüki, lüd, kár és még kitudja hány nyelvet. (Ignacio Adiego a kihagyásos írásmódszert, (defective notation of vowels), a kár nyelvi emlékekben kimutatja, és háromszorosan is alátámasztja.)

Az alábbiakban három lüd nyelvemlék következik. Az első egy kétnyelvű, lüd (lydiai) – arameus felirat, melynek facsimile má­solatához is könnyű hozzáférni a világhálón. A másik kettőnek, melyeket a Jost Gippert által jegyzett Titus Didactica oldalairól töltöttem le, csak az átiratát sikerült megtalálnom a világhálón, de a forrás elég megbízhatónak bizonyult ahhoz, hogy ennek ellenére nekifogjak az olvasásuknak. Csupán néhány betű olvasata tűnik kétségesnek: a B és P/F betűk könnyen összetéveszthetők mind a vésésben, mind a kiejtésben, az e (E/É) és u (Ö/Ő) jelei közötti eltérést jelentő kis horgocska is könnyen elmosódhat.

Általában az egymáshoz nagyon hasonló lemnoszi, kár, lüki és lüd írásokban az S-SZ-Z-ZS hangok néha keverednek, a kutatók is bizonytalanok szétválasztásukban, olyannyira, hogy itt is ezt a négy hangot így adták meg ś: és s: , az olvasóra bízva a további szétválogatást. Ugyanilyen bizonytalan a T-TY és C-CS, valamint az L-LY-J hangok elkülőnítése. Az A-Á, E-É, O-Ó, Ö-Ő párosokat illetve az I-Í-Ü-Ű négyest egy-egy jellel jelölik, noha az Á és É önhangzóknak vannak külön jelei, de ez utóbbiakat csak a félreérthetőség elkerőlésére használják a vésnökök.

A kutatók a szövegeket nem csak átírták, hanem szavakba is tördel­ték, saját elgondolásaik alapján. Ez a tördelés teljesen önkényes, a kutatók ki sem fejtik, hogy mi alapján végezték el. Ezért ezek a tör­delések semmire sem köteleznek, és a sor végek sem jelentenek minden esetben szó vagy szótag véget. Előfordulhat, hogy a szó vagy mondat utolsó betűje kerül csupán át a következő sorba.

A mellékelt táblázatban megadott hangértéktől eltérő, de az értelmes olvasat megkívánta javításokat aláhúztam.



Lydisch-aramäische Bilingue (Sardes Nr. 1):



1 ...

2 [o]raλ is{l > ś}λ bakillλ est mrud eśśk [vãnaś]

[U]RAL ŰZéSSeL BAKa-ILLaL EZT MéRÖD E SáSKa [HaDDaL]

3 laqrisak qelak kudkit ist esλ vã{n > l}[aλ]

LAKóRa ÍZ AKiKKE’ LAKiK Ő DuKÍT ŰZőT EZZeL VÁLL[AL]

4 bλtarvod akad manelid kumlilid silukalid akit n[ãqis]

BaJT A’ RoVÓDó AKAD MANE LÜD KÖMLI LÜD SZÜLŐK ALJaDA KIT[őL]

5 esλ mruλ buk esλ vã{n > l}aλ buk esňaň

EZZeL MeRő ÖL BŐ KÉZZeL VÁLLAL BÖKÉSZő NYÁNYó
6 laqirisaň bukit kud ist esλ vã{n > l}aλ bλtarvo[d]

LAKó Ű őRIZ ANNYi BÖKIT KÓDIST EZZeL VÁLLAL BaJT A’ RoVÓ[Dó]

7 aktin nãqis qelλk fẽnsλifid fakmλ artimuś

AKiT INNeN ÁK ŰZ KELL LYuK FÉN(Y)-űZő LIBIDó VAKMaLY ARTIM ÖS[öN]

8 ibśimsis artimuk kulumsis aaraλ biraλk

Ű BőS(Z) IMe SZŰZ ARTIM Ő Ki KÖLLÖM SZŰZ A’ ÁRRAL BÍRÁJJáK
9 kλidaλ kofuλk qiraλ qelλk bilλ vcbaqẽnt
KéJI DAL KOFa ÖLeK KIRÁLY KELL LYuK BILaL VaZSBa AKKÉNT



[u]ral űzéssel, baka-illal. Ezt méröd e sáska [haddal]. Lakóra íz (rokonnak számít) akikkel lakik, ő dukít űzőt, ezzel váll[al] bajt a rovódó. Akad Mane, lüd, kömli lüd szülők aljada (aljasa), kit[ől] ezzel merő, öl bő kézzel. Vállal bökésző nyányó lakó, ű őriz annyi bökit, kódist (koldúst/csavargót), ezzel vállal bajt a rov[ódó] akit innen ák (ág) űz. Kell lyuk, fényűző libidó? Vakmaly! Artim ös[ön], ű bős(z), ime szűz Artim, ő ki köllöm, szűz a, árral bírájják: kéji dal, kofa ölek. Király kell, lyuk billal vazsba akként.



illa: am. fuss v. fut v. futott berken, nádakon, ereken keresztül. Fõnevül használva am. futás, szökés. Illára vevé a dolgot. (Heltai). CzF

íz: 4) Nemzetségi kor, idõszak. Harmadiziglen kiirtani valakit, azaz magát, fiait és unokáit. Negyediziglen számûzni valamely családot, nemzetséget. Különösen rokonsági, atyafisági ág v. fok. Másod ízbeli, harmad ízbeli atyafi. CzF

dukít: feljogosít, a dukál műveltető alakja.

rovódó: megrovandó személy.

aljad: (al-j-ad) önh. m. aljad-tam, ~tál, ~t vagy ~ott. Alyassá, a maga nemében hitványnyá lesz. Képzésre hasonlók hozzá: ger-j-ed, ter-j-ed. CzF

merő: bátor

böki, bökész: pika, dárda illetve ilyesmivel felszerelt egyén.

nyányó: mamlasz, együgyű

fẽnsλifid/ fẽnsλibid = FÉN(Y)-űZő LIBIDó. Marhaság! – kiáltanak fel sokan, a libidó latin eredetű szó! Hát persze, hogy az. Csakhogy ezt a lydök nem tudták, ezért többször is leírták mielőtt még a rómaiaktól átvehették volna. Ez egy összetett szó: lepke/lebke + idő > lipe/libe + idő > libeidő > libidó. Eredeti jeletése tehát: lebegő idő v. idő melyben az ember lepke könnyűnek érzi magát, olyannyira, hogy még a libegő lángot is megizélné... el is ég közben. Így, a két összetett szó együtt tökéletesen körülírja a libidó mai értelmét (a fényűző nem luxus, hanem fényt űző).

lipe: máskép: LEPE, l. LEPKE. CzF

lebke: (leb-ke, azaz leb-ìg-e, leb-ìg-õ) mn. tt. lebkét. A mi természeténél fogva, mint könnyü, vékony, hajlékony test, legkisebb mozgatásra megindúl és lebeg. Lebke pehely, levegõ. Lebke pókháló. Ez nem kicsinyezõ, hanem gyakorlatos név, s a lebeg igének módositott részesülõje: lebegõ, lebege, lebge, s könnyebb kiejtéssel lebke, melynél még könnyebb az ugyanazt is jelentõ lepke, mely saját értelemmel is bir. CzF

vakmaly: vakablak, falitéka. Így nevezik néhol a sírverem oldalán beásott üreget is, melybe a koporsót szokták tenni.

Artim: Artemisz (Ara-timmelő?) görög istennő, a vadon és a vadak védője, a római Diana megfelelője.

billal: bilókkal, bilyoggal, bélyeggel



Kissé megfiatalítva a szöveg valahogy így hangzana: … ural űzéssel, bakák általi zaklatással. Ezt érzékeled e sáskányi haddal. A lakó felel a vele együtt lakó, több ízigleni rokonokért, és feljogosítja az űzőket, bajt vonva magára. Akad egy lüd, Mane, kömli lüd szülők alja, akiktől bátorítva sokakat megöl (valószínűleg a satrapa emberei közül). A pikával/bökivel felszerelt, vagy ilyet rejtegető, bujdosó mamlasz bajt vall. Szerelmes enyelgés helyett vakmalyt, sírkamrát ígér neki a hatalom. A csupa kellem Artim oson, őt ártón bírálják, de ő bősz a vadonban rejtözőkre. A király vasba bilincseli elrettentésül az elfogottakat.

A szöveg tehát egy közérdekű kétnyelvű hivatalos közlemény, mely az uralkodóval szembeni lüd ellenállást hivatott felszámolni.



Inscription: 11 Sardes

1 est mruvaad saristrośλ śfarvad aśtrkoλ

ESZéT MéRi Ő eVVe’ A’ ADóSSÁRa ÖSZTöRÖS Jó SáFÁR VADAST áRKOL-

2 vãnτaś vicň areλ kaτaredkmś iskoś

-VÁN CSÁSZVa ICiNY ÁR ELe KACSA REDeK MáS ISZáKOSa
3 aňiś qidad savň vratuλ arśτãnsrś kasnod

ANNYI SoK IDeADáSSA’ VáNY VáRATOL A’ RoSTÁN SZóRáS oKKa’ SZáN ODa
4 kśbλtaλkś at{r > v}golλ tafaaλ fabaλkol

KiSBaLTa ALaKoS ÁTVáGi ÖLJéT A’ FA ALFÁBAL öKÖL
5 avka{ň > v} ẽtam{ň > v} uvedmaś varedtaλ śfatoś

AVVa’ oKKA’ VÉT AMiVe’ Ő VÉD MÁSéVA’ eREDeTi AJJaS FA-TOSZa
6 kotaś cat qe{d > l}kτad cfiśad isaaλal umňod

KÓTÁS CSAT éKKEL KuTYA oDa CSúF IS ADo(?) ŰZ A’ AJÁLÓ MoNY ODa
7 saristrośλ srkastuś katovalis śuλoś

ZÁR IS TáROSuL SZaRKÁZóT ŐS KATO(ná)VAL ŰZeSS EL ÓS
8 datrośis qaλmλad qis labtãnal atrokl

ó’DATRa ÓS ÍZeK AJJ MeLY AD KIS LÁB-TÁM ALÁT ROKKaL
9 śfardak artimuλ dãň caqrlaλ aśtrkoλ

SáFÁR óDÁK, ARTIM, Ő LaDÁNY (pajkos) CSAK RóLA aJJAST íRKa OLY
10 fakiτ est inal adalλ aksaakmλ iskod

FAKÍTó EZT ŰNÁLA DALóJJA KóSZA A’ KoMoLY ISZKi ÓDa
11 vãnτakt esňaň ifrol qis fakorfid katofn

VÁN(Y)aCCSÁG TESZ NYÁNYó Ű PíROL KIS Fi AKKOR FŰ De KAToVá Nő!
12 buk mruvaaλ fakmλataň viśśis vaarś nid kantrod

BŐ KiMéRŐ aVVA’ ÁJJa VAK-MaLYÁT ANNYI VISZoS ŰZi aVVA’ ÁRú SíNűDi KANTáROD

Eszét méri ő evvel: Az adósára ösztörös jó sáfár. Vadast árkolván, császva iciny ár ele kacsa, rétek más iszákosa annyi sok. Ideadással (kölcsönbe adással) vány váratol (esedékes). A rostán szórás okkal szán oda. Kisbalta alakos: átvági öljét a fa alfából. Ököl avval okkal vét amivel ő véd. Máséval eredeti ajjas fa-tosza, kótás csat ékkel. Kutya oda-, csúf is oda-űz, az ajáló mony: oda zár is tárosul. Szarkázót ős kato(ná)val űzess el. Ós óldatra ós ízek. Ajj mely ad kis láb-tám alát rokkal (rokkan). Sáfár ódák, Artim, ő ladány, csak róla ajjast írka oly fakító. Ezt űnála dalójja Kósza a komoly iszki-óda. Ván(y)accság tesz, nyányó ű pírol. Kis fi (fiú) akkor fű, de kato(ná)vá nő! Bő kimérő avval ájja vak-malyát, annyi viszos űzi avval, árú sínűdi kantárod.



ösztörös: ösztökélő, nógató

sáfár: felügyelő, gondnok

ele: élettere

rédek: rétek (ang. reed = nádas)

vány: használatból eredő kopás

alakos: 1) Aki holmi szemfényvesztõ ügyességgel mulattatja a közönséget. 2) Álarczot viselõ. 3) Alattomos képmutató, arczát változtató, nevét, kilétét titkoló, más név alatt járókelõ bujdosó ember. CzF

alfa: Erdõszeti nyelven azon csemetenemû vagy harasztféle bokrok az erdõben, melyek soha magasra nem nõnek. Jelenti akármely álló fának alsó részét vagy derekát, törzsét is. CzF

fa-tosza: fa-ajtókopogtató

tárosul: közös tárba/térbe van vele > társul

szarkázó: szarészó, (szar-ész-ó) mn. tt. szarészó-t. Baranyában mondják rideg disznóról, mely a szabadban ide-oda kalászol, kódorog. Törzse: szarész azon szar gyöktõl, mely a szarándok és szarahora szókban járáskelést jelent. Nógrád megyében szarkázó ugyanazt jelenti. CzF. Mai nyelven: bevándorló.

ős: itt = őshonos

ó’dat/oldat: bor, sör, gyümölcsből kioldott lé

ladány: aki LADÁZ, Gyõr tájékán am. pajkosan magát hányva vetve beszél. CzF.

kósza című iszki-óda, óda az iszkolásról, azaz szökésről?

ványaccság: VÁNYADSÁG, (vány-ad-ság) fn. tt. ványadság-ot, harm. sz. ~a. Bágyadt, beteges, fonnyadt állapot v. minõség. VÁNYADTSÁG, (vány-ad-t-ság) l. VÁNYADSÁG. CzF

pírol: elpirít, zavarba hoz

vak-maly: a polc sarka

viszos: Ellenkezõ irányzatu, hatásu; visszás, összevissza forgatott. Viszos állapot. CzF

sínűdi: megsínylődi



Azt kaptuk amit az irnok beígért az első mondatban: eszét, eszességét megmérendő, rövid eszme futtatásokat. Külön magyarázatra egyik sem szorul.


Inscription: 54 Manisa

1 [e]s anlol{a > v} atraśtal

[E] SZÁNaLÓ LóVA’ áTRÁSZTÁL
2 śakardal akad qis fisqãnt

S A KAR-DAL | AKAD | KIS FŰZ-KÁNTa

KARDDAL| A KÁD | KIS FŰZ aKÁNT (akantuszt)
3 bukaś fẽdanoλt fakτad

BUKÁS öVÉ | DANOLT á’VA KuTYÁD

BUK A SZíVÉ’ | DANi OLTi FAKuTYÁD
4 kabrdokid nãmλ qig dẽt

KABaRoDÓ | KI DaNÁMMaL HŰ GeDÉ’T

KÁBa RaDÓ |
5 nãkmλ [...]clλ akad

aNNÁ’ KoMáLó [BaRáT] CSáLéJa AKAD
6 artimuλ ibśimlλ fẽncãň

ARTIM ÖLIBe SÍMuLJ VÉN CSÁNGó



[E] szánaló (szán a ló!) lóval átráztál s a kar-dal - karddal; akad - a kád; kis fűz-kánta - Kis fűz akánt (akantuszt); bukás övé – buk(ik) a szívé(rt); danolt állva kutyád - dani olti fakutyád; kabarodó - kába radó (bujtogató). Ki danámmal hű, gedélt, annál komáló [barát] csáléja akad. Artüm ölibe símulj vén csángó.



gedél: (ged-e-el) áth. m. gedél-t. Valakit hizelegve, nyájasan, szerelmesen czirógat, csábitgat; túlságos kedvezéssel elront, megveszteget. Oktalan anya, ki gyermekét gedéli. CzF

csálé: Erkölcsi ért. jelent hamis, csaló módot, különösen hûtlenségi elsajátitást. A hütlen tisztek kezelése alatt a jövedelem nagy része csáléra ment. CzF

csangó, (2), csángó: (csa-ong-ó), talán am. csapongó, járókelõ, ellentétben a székely am. székelõ, azaz állandó helyen lakó szóval; így palócz valószinüleg am. balócz vagy ballócz = ballagó vagy bolócz, bolyongó, ellentétben a kún = hún-nak talán a hon szótól, mintegy honos honnal vagy állandó lakással biró, úgyhogy konmak a törökben is am. lak-ni, honol-ni, s khane am. lak, ház. Ezek szerént szónyomozólag csangó a palóczczal s kun a székelylyel azonos, vagy legalább hasonló jelentésüeknek látszanak, Vullers persa szótárában olvassuk: bolócs vagy bolóds. 1) nomen gentis barbarae, deserta inhabitantis, stolidae et fortis et latrociniis deditae. 2) nomen regionis, qua terra Boluziorum designari videtur stb.) fn. és mn. tt. csangó-t. Csangó magyarok jelennen a Moldvaországban lakó vagy oda költözött magyarok neve. Ezek általában a vastag s és cs betüket is vékony sz és cz hangon ejtik. Gazdag czángó volt az apám, kokojába járt az anyám; ugyan mért lennék én szegény, szósz-zászlói (sós-zászlói) czángó legény. Ez volt ám a czángó szine, a mig együtt vert a szive, de moszt nem ver együtt szive, azért szok (= sok) a czángó szine. Csangó dalok. CzF

Ez a humoros sírfelirat ékesen példázza az ugratásos módszer előnyét/hátrányát mai írásmódszerünk viszonylatában, noha a kétértelműség itt inkább az ömlesztett írásmód, a szavak egybeírásának a következménye. A feliratokon a „szóközök” valójában – a könnyebb áttekintés kedvéért – csak betűcsoportokra tördelik az írást nem (mindig) tényleges szavakba, noha szavakat sohasem törnek kettőbe. (A kutatók által végzett tördelés önkényes, figyelmen kívül hagyandó.)

Platón igazságai.

A bölcs emberek azért beszélnek, mert van mondanivalójuk; a bolondok azért, mert mondaniuk kell valamit.


Ha tükröt tartasz mások elé, ne felejts magad is tükörbe pillantani.


Az ember nem olyan hatalmas, hogy mások felett ítélkezzen. (...) Véleményed persze lehet, de abban a pillanatban, amint valakit elítéltél, valójában magadat ítélted el. Ha bántasz valakit, magadat bántod, senki mást. A bántalom nyila előbb-utóbb visszapattan rád, így rendelték az istenek... Gondolj csak a szeretetre... Kinek szeretsz, amikor szeretsz? Másnak, vagy magadnak?


Az értelem akkor kezd élesen látni, mikor a szem ereje tompulni kezd.


Többet megtudhatsz másokról egy óra játék, mint egy év beszélgetés alatt.


Van egy hely, amelyet neked kell betöltened, és amelyet senki más nem tölthet be rajtad kívül; valami, amit neked kell megtenned, amit senki más nem tehet meg.


Mindenki azzal törődik a legjobban, amit éppen szeret.


Légy kedves másokhoz - mindenkinek kemény csatákat kell vívnia.


Önmaga önmagától való önmagával való egyalakú örökkévaló.


A lélekben nem marad meg semmi beerőszakolt ismeret.


A túlságos szabadság szolgaságra vezet.


Mindenki természet szerint ahhoz vonzódik, aki hasonló hozzá.


A vizsgálódás nélküli élet nem embernek való élet.




Platón:

Legyőzni önmagunkat, barátom, minden győzelem között az első és a legszebb, viszont gyengének bizonyulni önmagunkkal szemben minden vereség között a legrútabb és a leghitványabb. Ez pedig arra vall, hogy mindnyájunkban háború folyik önmagunk ellen.

**
A legnagyobb hiba, amit az orvosok elkövetnek, hogy a testet anélkül próbálják meggyógyítani, hogy az elmét is gyógyítani próbálnák. Pedig az elme és a test egy, és nem szabadna külön kezelni.

A második idézetbe egy picit belejavítok:

A legnagyobb hiba, amit az orvosok elkövetnek, hogy a testet anélkül próbálják meggyógyítani, hogy a lelket is gyógyítani próbálnák. Pedig a lélek és a test egy, és nem szabadna külön kezelni.


http://www.thesecret.hu/blogok/diamyne/platon-igazsagai

Ott kell keresni a magyarokat, ahonnan származnak.

Egész őstörténetünket 1821-ben találták ki. Kutatásaim során megtaláltam a bécsi kancelláriának azt a leiratát, amelyben fölkérik az osztrák történészeket, hogy a rebellis magyaroknak egy olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem büszkék. És akkor kitalálták azt a bohócságot (ma már annak vesszük, ma már elmúlt az ideje), hogy őseink valahol az Ob folyó alsó folyása mentén, az Uráltól keletre együtt éltek a finnekkel. Hál` Istennek a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket. Az új finn történelemtankönyvek így kezdődnek: "eddig az volt a nézet, hogy a magyarokkal rokonok vagyunk. Mára kiderült: barátság van, de genetika nincs." Ennyi. Őszinték. Akkor került sor a nagy genetikai vizsgálat végére. Kiszely István jeles magyarságkutató a nagy közönségsikernek örvendő előadása szerkesztett, rövidített változatát olvashatják.

Ki kell ábrándítanom önöket, mert én nem vagyok történész. Biológus, orvosember vagyok. Soha nem akartam a magyar őstörténettel foglalkozni. Nagy alapkutatásom az volt, hogy a múltat hozzuk össze a jelennel. A csontkémia, a csontpatológia alapján a csontból meg kellett állapítani, hogy hány éves, milyen betegsége volt, milyen vércsoportba tartozott. Később a nagy mitokondriális DNS-kutatást végeztük egy jelentős nemzetközi kutatócsoporttal.

Amíg az egyetemen voltam, a természettudományi karon, untam magam és fölvettem a kínai szakot. Bejártam a kínai követségre: pechemre akkor éppen rossz elvtársaknak minősültek a kínaiak. Mindig azt tettem, amit nem illett tenni, mert tudtam, hogy az lesz később a jó. Amikor a kínai követségnél kiléptem, megpofoztak, megrugdaltak: a végén már pizsamát, fogkefét vittem magammal, így két napig kipihentem magam. Amikor Kína nyitott a világ felé, 1967-ben kaptam egy kínai útlevelet.

Eljuthattam oda, ahova európai ember mai napig sem juthat el. Azt a feltárást folytattam, amit Stein Aurélnak, 1915-ben kényszerűségből abba kellett hagynia. Azkanában találtam 1200 olyan embert, amilyenek mi vagyunk, magyarok. Ha egy biológustól azt kérdezik, hogy hol keresi a magyarság eredetét, őseit, akkor válasza egyértelmű: ott, ahol olyan emberek éltek és ma is olyanok élnek, mint
mi.

Ott kell keresni a magyarokat, ahonnan származnak

A Miskolci Egyetemen történt díszdoktorrá avatásom laudációjában az állt, hogy a magyarság eredetét ott keresem, ahonnan a magyarság származik. Ne nevessenek! A magyarságeredetről szóló történelmünk politika volt! Monarchikus politika. A mai napig a magyarságnak a Monarchia politikáját és a Monarchia történelmét tanítják.

Kossuthot, Széchenyit, Petőfit, Shakespeare-t szoktam idézni. Most mégis egy nyurga kortársunkat idézem: "hazudtunk éjjel, hazudtunk reggel és hazudtunk este". Ennek az embernek teljesen igaza van. Hazudtak reggel, éjjel és este. A nappalt kifelejtette. Ez a hazugság határozza meg a monarchiabeli magyar történelmet is.

Kérdezgették fiatalok, hogy mit szólok Szántai Lajoshoz, mit szólok egyik-másik előadóhoz? Kérem, mindenkit szeretek, mert mindenki ugyanazt mondja, csak más-más oldalról. Mi ma azért vagyunk itt, hogy a haza ügyeit megbeszéljük. Széchenyi azért hozta létre a Nemzeti Kaszinót, az országos kaszinót, a Nemzeti Társas Kört és a Kaposvári Kaszinót, hogy legyen egy hely, ahol a haza ügyeit megbeszélik. Azt hiszem, hogy ma Kolozsváron az Erdélyi Napló olyan hely, ahol a haza ügyeit beszélik meg. Ezért is örültem a meghívásnak, hogy a magyarság eredetéről kolozsvári közönség előtt beszéljek.

Egész őstörténetünket 1821-ben találták ki. Kutatásaim során megtaláltam a bécsi kancelláriának azt a leiratát, amelyben fölkérik az osztrák történészeket, hogy a rebellis magyaroknak egy olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem büszkék. És akkor kitalálták azt a bohócságot (ma már annak vesszük, ma már elmúlt az ideje), hogy őseink valahol az Ob folyó alsó folyása mentén, az Uráltól keletre együtt éltek a finnekkel. Hál` Istennek a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket. Az új finn történelemtankönyvek így kezdődnek: "eddig az volt a nézet, hogy a magyarokkal rokonok vagyunk. Mára kiderült: barátság van, de genetika nincs." Ennyi. Őszinték. Akkor került sor a nagy genetikai vizsgálat végére.

A Monarchia elmélete szerint őseink átkelnek az Ural-hegységen, majd ott éltek gyűjtögető, halászó életmódot. Hogy mennyi ideig, azt nem tudják. Onnan valamilyen oknál fogva őseink lemennek Levedi törzsterületére, ahol több száz évet kell tartózkodnunk. Nekünk mindent az oroszoktól, a szlávoktól kellett megtanulnunk: a mezőgazdaságot, az állattartást, a szőlőművelést. A hithő monarchikusok négy, öt, hatszáz éves ott-tartózkodást írnak. Akkor megjelennek délről a csúnya arabok, ugye, mert nekünk hátba támadt népnek kellett lenni! (Hál` Istennek az arabok erről semmit nem tudnak.

Tizennégy évet tanítottam Kairóban, meg az arab világban.) Onnan bekényszerülnek a Kárpát-medence előterébe. Az osztrák történészek nem tudták, hogy mennyi ideig voltak ott a magyarok. Mi pontosan tudjuk: negyvenöt évig. Jöttek a csúnya besenyők, és hátba támadták a magyarok őseit, akik asszonyainkat, barmainkat hátrahagyva betódultak a Kárpátmedencébe, mert más választásuk nem volt.

Európában egyedüli népként sokasodtunk harmincszorosára

Kérem, ha a pudingnak a próbája az, hogy megeszik, a magyar őstörténetnek a próbája az, hogy ezerszáz év után harmincszorosára megsokasodva tudtunk megmaradni. Meg tudtuk tartani nyelvünket, meg tudtuk tartani élettani tulajdonságainkat, szellemi-, tárgyi kultúránkat, táncvilágunkat, mesevilágunkat, népművészetünket, hitvilágunkat.

A honfoglalás idején a mai Franciaország területén hét millió ember élt, és ma Franciaországban csak ötvennyolc millióan vannak. Kilencszeresére sem tudtak sokasodni. Mi egy idegen világba érkeztünk. Egy más világból jövet meg tudtunk harmincszorosára sokasodni. Ezt a csodát egyetlen európai nép nem tudta megtenni. Gondolják végig! Mi, amikor beérkeztünk Európába, idegenek voltunk és – fogadjuk már el – most is idegenek vagyunk. Minden európai nép indoeurópai: a skandináv, a francia, az angol, az ibériai, az itáliai, a görög, a szláv mind indoeurópai. Mi egy másik világból jöttünk, és ennek a kultúrának minden részét meg tudtuk tartani. Nemrég egy etruszk temetőt dolgoztunk fel Olaszországban, utána az olasz kollégáimmal elmentünk egy pizzériába. Megkérdezi tőlem az olasz kollégám, hogy tudom-e, mi a különbség, az olaszok és a magyarok között? Valami
közhelyet mondtam.

Azt mondta: "amit ön itt lát, az semmi nem olasz. Mi átvettünk mindent. Átvettük a föníciaiaktól, a görögöktől, az illíréktől, venétektől. Itt semmi nem itáliai. Itt ülünk az asztalnál. Ott a Milánói dóm. A gótikát Franciaországból vettük át. Az asztalon itt a terítő. Az első szövést a kínaiak végezték el. Itt van a paszta, a tészta, ami Itáliának a jellegzetessége. Az első tésztát Telekurgesztánban négyezer éve találták fel. Ott, ahol Önök éltek. És mi van a Pizzában? Van tészta. Mi lepényt ettünk. Önök behozták a kovászt. Van rajta paradicsom. Közép-Amerikából vettük át. Van rajt formaggio, sajt. A szarvasmarhát, a juhot és a kecskét ott háziasították, ahonnan önök származnak. De mi mindent átvettünk, magunkévá tettük és kifejlesztettük. Önök egy sokkal magasabb kultúrából érkeztek, mint amilyen Európa kultúrája, és a történelem folyamán csak vesztettek, csak koptak, csak adtak. Kérem, önök többet adtak a világnak és Európának, mint amennyit kaptak belőle, vagy tőlük."

Olasz kollégám szavaira elgondolkoztam. Jézus Mária! Hát ez az olasz ismeri a magyar őstörténetet.
Ismeri azt a csodát, amit mi véghezvittünk?

A magyarságot a hunoktól a kunokig számítjuk

Nagyon szeretem, hogy itt vagyunk a református kollégium épületében. Nagyon szeretem a református kollégiumok könyvtárát. Török időkben a török például nem jutott fel Észak- Magyarországra. A német választófejedelmek azt mondták, amennyiben a katolikus monarchia hozzányúl az új valláshoz, akkor vége a monarchiának. Osztrák volt három és félmillió, a németek pedig tizenöt-tizennyolcmilliónyian. A
sárospataki könyvtárban ugyanúgy megmaradt minden. Négyszázhatvan éves tankönyveket olvasok. Hál` Istennek nem katalogizálták. Nagyon vigyáznak rá, hogy ne katalogizálják, mert akkor a Széchenyi Könyvtár kiemeli, elviszi és csak kutatási engedéllyel kérhető ki. Elolvasom a négyszázhatvan éves tankönyveket és a következő áll benne: a magyarság három hullámban jött be a Kárpát-medencébe.

361-ben, mint hunok, 568-ban, mint avarok és 895. május 10-én, mint Árpád népe. Akikhez 1235-ben hozzáköltöznek a jászok, 1243-ban és `46-ban a kis és nagykunok. A magyarságot a hunoktól a kunokig számítjuk. Ebbıl ki szokták emelni Árpád népének a vonulását és a vonulási területét. Ez a magyar őstörténet. A hunoktól a kunokig ez a népesség belső Ázsiából hozta magával kultúráját, nyelvét. Bejött.

Ezzel szemben mit tart Európa és mit tanítanak nekünk a Monarchia gondolatában? Attila pusztítva száguldott Európa, Ázsia és Afrika között és embervért ivott gyermekkorában és kutya szülei voltak meg szarvai. Mi a valóság? A hunokat 361-ben a római császár hívja be a Kárpát-medencébe, Meotisz vidékéről, hogy kordában tartsák a Duna-Tisza közén lévő szarmatákat és a Tiszántúlon lévő gepidákat. Attila 395-ben Tápiószentmártonban született. Meghalt 453-ban. A maradék hun elmegy Csiglemezőre, a Mezőségre és benépesíti Erdélyt. Ők a székelyek. Ezt jól tudjuk.

A magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugorhoz

Kétféle történelem van. Az egyik történelmet a történész írja. De hát a történész nem miniszterelnök, nem agysebész: a történésznek mindig szüksége van a vajas-kenyerére egy kis szalámira, netán kaviárra. A történész mindig kiszolgálja az adott hatalmat. A másik oldalon van a nép, mi, akik az igaz
történelmet írjuk, mert egymásnak adjuk át az ismereteket, a kódolt ismereteket a vasárnapi ebédeknél, a kukoricafosztásnál, a beszélgetéseknél.

Mit tartottak a székelyek magukról? Csaba királyfi népe! Most végeztük el a nagy mitokondriális DNS vizsgálatot egymillió négyszázezer emberen. Kiderült: a székelyek Attila hunjainak az utódai. Rajta van a világhálón, el lehet olvasni!. Csak amíg a finnek átírták a tankönyveiket, nekünk a Science és
a Nature, azaz a világ legjelentősebb tudományos folyóiratait leszedték a könyvtárpolcokról, nehogy megtudjunk belőle egyet s mást. Nem én tettem a világhálóra a mitokondriális eredményeket, hogy a magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugorokhoz, hogy genetikailag legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai török népek. Nem én tettem a világhálóra, mert ha én teszem, akkor azt mondják, hogy Kiszelyi István soviniszta, nacionalista, újabban meg azt mondják, hogy fasiszta vagy antiszemita vagyok. Ez a szlogen, ha az ember magyar akar lenni saját hazájában. Ne beszéljünk mellé! Valahova tartozni kell! Mi ide tartozunk, ezt vállaltuk és vállaljuk.

Széchenyi írta a naplójában: "minden mag, amit elvetek, ki fog kelni. De úgy kell tennem, mintha idegen kertész művelné azt, mert engem nem szeretnek az emberek". Ezt a részt soha le nem fordították a naplójából. Széchenyi németül írta a naplóját. Történészválogatások jelennek meg: hogy jön ahhoz a történész, hogy az én történelmemből, az egyik legnagyobb magyar ember írásából ő válogasson?! Bocsánat, nem vagyok én amnéziás! El tudom olvasni és meg tudom érteni. A genetikai eredményeket az utrechti, a varsói rektor és a német akadémia elnöke tette a világhálóra tudatosan. Őrájuk nem lehet ráfogni, hogy fasiszták és antiszemiták.

Attila, az első évezred legnagyobb embere

Csodálatos imakönyvet nyomtatott a katolikus egyház a katonai tisztképzısök számára. Nem kenetteljes imakönyvet. Pont olyant, hogy befér a mellény bal zsebébe. Széchenyinek az imája van benne, az aradi 13-nak a kivégzés előtti imája és Rákóczi Ferencnek az imája. Az utolsóoldalon egy mondat szerepel vastag betűvel arról, hogy végszükség esetén, mielőtt meghal, mit imádkozzon a kiskatona. Egy ismerős katonatiszt, amikor hazajött, azzal fogadott: most volt kinn New York-ban és hozott egy könyvet. A könyv címe: Attila, hun király uralkodásának a titka. Odaát kötelező tankönyv a katonatiszteknek és a közgazdasági hallgatóknak. Sikerkönyv, hárommillió példányban kelt el. Előszavában a mostani elnök Bush, Bill Clinton, a Chrysler gyár, a Ford gyár igazgatói, a szenátorok beírták, hogy ennek a szellemében uralkodtam, vezettem, ahogyan Attila hun király uralkodott. Megjelent a U.S. News-nak egy különszáma a világ tíz legnagyobb uralkodójáról: az időszámítás utáni századokból csak Nagy Károly és Attila szerepel. Nálunk azt tanítják, hogy Attila csatát vesztett. Soha nem vesztett csatát Catalaunumnál! Azt mondta Aëtiusnak, a lovastiszt barátjának (mert Attila Aquileiában és Rómában nevelkedett), hogy: "te is vesztenél tizenkétezer embert, én is vesztenék. Nem ütközzünk meg!" És nem azért nem támadta és nem égette fel Rómát, mert félt a pestistől, hanem mert "te jöttél ki, Róma püspöke, aki apám lehetnél, és te kértél engem." Az első évezred legnagyobb embere volt.

Most építjük vissza Tápiószentmártonban a palotáját. Priscos Rhetor pontosan leírja. Amúgy megdöbbentő a kerítése, a székely kapu, a nagykapu, a kiskapu, a galambdúc, minden. Most
ötmilliárdba kerül, meg van a pénzünk: magyar beruházó, ha értelmét látja, akkor ad pénzt. Kocsi Jánossal, a tápiószentmártoni Kincsem Park tulajdonosával közösen építjük. Idén kezdjük, jövőre kész.

Háromezer éves magyar szakácskönyv

A kásaevő európaiaknak megmutatjuk a kultúránkat! Azért mondom kásaevő európaiaknak, mert a következő könyvem az Eleink lakomája címmel jelenik, meg. Sikerült fondorlatos módon megszerezni Belső-Ázsiából száz, háromezer éves hun receptet. A világ első szakácskönyvét. Az újgúrok mentették meg hun írással. Akkor, amikor Európa még köleskását evett, mi már tíz fűszerrel készítettük a kenget, a pörköltet és a takenget, a gulyást, valamint a csörögét és az öhömöt. Először angolul adjuk ki, hogy a kásaevők megismerjék a kultúránkat. Utána magyarul.

Kérem, a magyar ember nem ért a propagandához. A magyar ember túl szerény, befelé él, nagyon örül, de nem ért ahhoz, hogyan kell magát tálalnia. Meg kellene tanulnunk, de nem tudjuk. Nincs belénk kódolva a seft, az üzlet, a dizájn, a biznisz. Ezek nincsenek belénk kódolva.

A következők az avarok, 568-ban jönnek be. Ugyanabból a törzsszövetségből szakadnak ki, amelyből az őseink. Ugyanolyan kinézésűek, mint mi vagyunk, ugyanaz a motívumviláguk, ugyanaz az írásuk. Ugye az írással, a rovásírással nem volt szabad foglalkozni. Az székelyderzsi, meg a többi csodálatos ősi írásunkat levakarták. Nem volt szabad a tizenkilencedik században propagálni! Elolvastuk a szarvasi tőtartót. Először odaadtuk a Magyar Tudományos Akadémiának, annak az akadémiának, amelyben a magyar betűszót már csak idézőjelbe teszem. A tudományost is idézőjelbe teszem… Ilyen-olyan akadémia, de se magyar, se tudományos. Én huszonhét évet szolgáltam a "Magyar" "Tudományos" Akadémiát és 2000-ben otthagytam. Azt mondtam: nem óhajtok egy olyan testületben lenni, amely hazudik, reggel, éjjel, este. Nem óhajtok őstörténetben irányelveket és a Petőfi-ügyben hazugságokat mondani. Én olyat akarok tanítani, ami igaz.

Az avarok után, ugyanabból a második türk törzsszövetségből bejön Árpád népe. Kiszakadunk a második türk törzsszövetségből a negyedik század legelején. Onnan bemegyünk Közép-Ázsiába, arra a területre, amelynek a nevét sem volt szabad kiejteni: Turán. Aki a turáni magyarságról beszélt, az már megint mindenféle -ista volt. Ugyanis Turánban a szobdok, a bahtriaiak, a horejzmiek, délről a perzsák lejegyezték a kultúránkat, leírták az öntözéses gazdálkodásunkat, leírták a kereskedelmünket, leírták a hangszereinket.

Ezzel szemben a Monarchia történészeinek felfogásában nekünk űzött, hajtott, gyűjtögető, halászó népnek kellett lenni!

Nekünk gyűjtögető, halászgató népnek kellett lennünk

Tolsztov szovjet akadémikus írt egy könyvet 1973-ban Az ősi Chorezm címmel. Leírta a magyarok öntözéses gazdálkodását. Megjelent magyarul, de hamar betiltották, bezúzták, indexre tették (az én példányomat persze nem). Leírta, amit nem volt szabad, mert nekünk gyűjtögető, halászó népnek kellett lennünk.

Gondolják el történészeink magas agyi fejlettségét: mondjuk bejön félmillió ember a Kárpát-medencébe és akkor az asszonyok kimennek az erdőbe csiperkegombát gyűjtögetni és ebből
etetnek félmillió embert. Nem tudom, hogyan képzelik.

De folytassuk. Turán területéről, mivel ott voltak a szobdok, bahtriaiak, a nagy birodalmak, a Horejzmi Birodalom, átmegyünk a Kaukázus középső keleti részébe, Európa látókörébe kerülünk. Ott van Örményország, nyugatra Grúzia, délre az azeriek. Világosító Gergely, a nagy örmény szerző leírja a kultúránkat, a kereskedelmünket, a ruházatunkat. Egyetlenegy akadémikus kutatónk nem volt még Örményországban! Nem volt még a jereváni könyvtárban! Nekem őrült barátaim vannak csak –, mert őrült emberrel érdemes barátkozni. Az egyik ilyen Ucsek Árpád. Ucsek Árpád a sztálini időkben pravoszláv térítőként, mint szerb pap térített Örményországban és most Magyarországra jött. Ő örmény ember. Elküldtem Jerevánba, hogy jegyzetelje ki, mi az, amit az örmény írók írtak rólunk. (Örményország négyezer éves királyság. Ugyanúgy Grúzia is, hihetetlen magas kultúrával rendelkező két ország. Itt van az ellentét: ugye, az újgazdag oroszok, és az ősi örmények, grúzok között.) Három oldal könyvtár-jegyzetet írt ki abból, amit az örmény szerzők a magyarokról és a hunokról írnak.
Soha egy mondatot le nem fordítottak ebből!

1860-ban Iszpahánban (ez Perzsia délnyugati része, ma Iránnak hívják) előkerült egy érdekes lelet. Talán emlékeznek erre a helyre: Iszpahánban dúsítanak most az irániak uránt. Ha lenne egy értelmes vezetőnk, mi is dúsíthatnánk. Európa leggazdagabb uránbányája Pécs mellett van. Mennyire megijednének a környező országok attól, hogy Magyarország dúsít. Erre fel bezárták az uránbányánkat. Nos: találtak Iszpahánban egy ötödik századi hun-örmény szótárt és nyelvkönyvet. Ennek van egy hatodik századi másolata, a szerzetesek lemásolták Jerevánban és van egy kilencedik századi török fordítása.

Egy másik barátom, Detre Csaba húsz évig dolgozott Iránban, Perzsiában. Csaba nem a piacra járt, és nem a nőket hajtotta, hanem beült a pravoszláv könyvtárba és kiírta a hun-örmény szótárt. Benne van a teljes magyar nyelvtan, és benne van a teljes magyar szókincs, a 2500 alapvető szavunk. Ugye, 163 finnugor szavunk van és 2700 török szavunk. Ebből két évvel ezelőtt Csomakőrösön megjelentettek néhány oldalt az őstörténeti napok keretében.

Na, ott vagyunk a Kaukázus közepében, bekerülünk Európa látókörébe, mert Arménia és Grúzia már nagy európai királyság. De mivel nem tudunk a három nagy, örmény, grúz és azeri birodalom miatt tovább sokasodni, fölmegyünk Magna Hungaria területére. Ahonnan a monarchikus őstörténet indítja az őstörténetet. Ötven évet tartózkodunk ezen a területen. Ekkor vettük át ezt a százhatvanhárom finnugor szót.

Hát ötven év alatt mi is átvettünk százhatvanhárom szót az angolból: flopy, meg disc, meg winchester…

http://hunhir.info/index.php?pid=ony&id=000776

Indigenous Native American Prophecy.- Bennszülött Amerikai Indián Jóslat:

Bennszülött Amerikai Indián Jóslat:

Egy tengerentúli műsorból, melynek ez az első része. Floyd Red Crow Westerman Amerika sorsáról beszél, hova jutott, és hova tart.

"Floyd "Red Crow" Westerman, más néven Kanghi Duta (1936. augusztus 17. -- 2007. december 13.) sziú zenész, politikai aktivista, és színész. Miután country énekesként megalapozta karrierjét, később főszereplője lett az amerikai indiánokat bemutató amerikai mozifilmeknek, és TV filmeknek. Néha egyszerűen csak Floyd Westerman-ként említik. Politikai aktivistaként vett részt az indiánokat érintő ügyekben."

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Floyd_Re...

Hivatalos weboldala: http://www.floydredcrowwesterman.com/

Köszönet Floyd "Red Crow"-nak az üzenetért. Nagy megtiszteltetés, hogy hallhattuk.


in english:

"From an oversea's show, spliced to view the message from one elder (Floyd Red Crow Westerman)...how america has come and is destined to go."

"Floyd "Red Crow" Westerman, also known as Kanghi Duta (August 17, 1936 -- December 13, 2007) was a Sioux musician, political activist and actor. After establishing a career as a country music singer, later in his life, he became a leading actor depicting Native Americans in American films and television. He is sometimes credited simply as Floyd Westerman. He worked as a political activist for Native American causes."

Source: http://en.wikipedia.org/wiki/Floyd_Re...

His Official Website: http://www.floydredcrowwesterman.com/

Thank you to Floyd "Red Crow" for this message. It's a Great Honour for us to hear it.

I do not own this video!

A 907-es pozsonyi csata.

A 907-es pozsonyi csata tananyag a West Point Akadémián
2013. július 02. 09:09
Hunhír.info



907-ben egyesült európai haderő gyűlt össze a bécsi medencében (Bécs akkor még nem létezett semmilyen formában). A hadjáratot német-római vezetéssel szervezték meg és AZ akkori német király rendelete szerint azzal a céllal, hogy “… Decretum..Ugros eliminandos esse..” azaz ” elrendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak”

Ezt a nemes célt extra adag erő koncentrálásával akarták megvalósítani mai szóval élve, “biztosra mentek”. Az akkori Európa viszonyai között szinte elképzelhetetlen 100.000 fő körüli létszámban gyűlt össze a csapásmérő erő. Még a jóval későbbi keresztes hadjáratok idejére sem tudtak ilyen létszámú hadsereget megszervezni.

907 június derekán megindult a támadás, amely három oszlopban nyomult előre a Duna vonalán. A déli parton a ‘ gyengébb ‘ , kb. 40 ezres szárny; a Dunán hajókon egy kb. 10-12 ezres inváziós csoport+hadtáp míg az északi parton egy jó 45 ezres főerő az elit.

Árpád, a törzsszövetség fejedelme az egész Európára kiterjedő felderítő hálózata miatt jó előre tudott a készülő pusztító háborúról. A törzsszövetség egyesült főerejét – 40.000 lovas – négy részre osztotta. Az egyenként 10 ezer fős lovas egység neve tümen azaz magyarul tömény régi sztyeppei hadszervezési szokás. Az elsőt Ő maga vezette, a többit pedig fiaira bízta: Tarhos(43), Üllő(41), Jutas(35). Emellett természetesen az egész hadműveletet irányította.

Az ellenség átkelésének és ezzel egyesülésének megakadályozására elsőként az inváziós flotta sorsa pecsételődött meg: gyújtólövedékekkel tűzijáték és vízi parádé keretében szenvedett technikában 100%-os, élőerőben kb. 95%-os veszteséget a hajóhad. Másnap az elsáncolt déli szárny kapott koncentrált többirányú lovasrohamokat amelyek hatására maradéktalanul elpusztult/40.000 ember/ A csata utáni éjjel Árpád elrendelte az átkelést teljes csendben.Tehát átkelés a Dunán kb. 35.000 lovassal Az ellenséges sereg orra előtt éjszaka, teljes csöndben!!!

Az átkelés annyira sikerült, hogy hajnalban az ellenség a felkelő napból záporozó több tízezres nyílfelhőre ébredt majd túlereje ellenére ismét két nap öldöklő ütközet ellenére szó szerint halomra pusztult a Pozsony körüli síkságon. A néhány ezer fős túlélő csoport menekülés közben próbált rendeződni de a magyar könnyűlovasság üldözésben is hatékony volt: Ennsburg váráig meglepően kevesen jutottak el.

A vár alatti síkon felvonuló magyar haderőre rátört a királyi őrség és tartalék de a színlelt visszavonulással magyar részről a német üldözők csőbe futottak mert a környező erdőkből kitörő magyar lovasság a megforduló főerőkkel őket is legázolta. A német király olyan gyorsan menekült, hogy minden értékét /még a trónszékét is!/ hátrahagyta, seregvezéreiből pedig a flottavezetőn kívül mindenki meghalt /grófok, püspökök tucatjai/.

A csata következménye, hogy a magyar határ AZ Enns folyó lett (Ober Enns – innen a meséink ‘ Óperenciás tengere ‘), valamint hogy idegen sereg 130 évig nem mert Magyarország felé fordulni. Szent István idején először, de akkor ugyanígy jártak csak a Vértes hegységben. Árpád fejedelem két fiát vesztette és Ő maga is halálos sebet kapott és pár hét múlva meghalt – a hazáért. Eltemették tisztességgel titkos sírba őse, Atilla közelébe – a mai Nagykevély hegy rejtett völgyébe – nyugodjék örök békében!

A 907 -es pozsonyi csata hivatalos tananyag AZ Egyesült Államok összhaderőnemi katonai akadémiáján, ismertebb nevén a West Point-on. Tehát minden amerikai hivatásos tiszt évtizedek óta vizsgázik belőle.

tudatbázis

Osiris sírja Egyiptomban és a gízai piramisok.

A gizai piramisok építőjeként az - egyébként magyarul író-olvasó és beszélő - „egyiptomi” népet jelöli meg a tudomány, az épületek korára pedig 4500 évet ad meg. Az élet úgy hozta, hogy Boszniában is felfedeztek egy legalább 17.000 éves piramis-együttest, az egyikükön talált – hasonló korú – felirat pedig szkíta-székely-magyar rovásbetűket tartalmaz. Elismert és hiteles szakértők a Szfinx (arabul: Abu Hun = Hun Apu) korát legalább 10-13.000 évben, míg a Nagy Piramis, az eredeti alapkőzeten álló magjának korát, 70-100.000(!) évben határozzák meg. Ezek után mit gondoljunk az 1914-ben felfedezett, majd 1995-ig elhallgatott függőleges aknajárat koráról, melynek mélyén Osir (Osir = ŐS ÚR) Sírja található. Manapság már vízzel elárasztva. A lefelé hatoló aknából számos oldalfolyosó indul, keresztül-kasul beszőve a Gízai Platót. Akár egy teljes panteont is rejthet a felfoghatatlanul régi barlang- és járatrendszer.

A huszadik század elején sorozatban születtek a szenzációsabbnál szenzációsabb régészeti felfedezések. Gondoljunk csak pl. Tuth-Ankh-Amon sírkamrájának megtalálására, vagy a maya, azték és inka romvárosok nagyközönség előtti megismertetésére. Ezt követően, nagyjából a világgazdasági válság idején, a helyzet kezdett megváltozni, mind határozottabban uralomra került egy olyan, nemzetek felett álló csoport, melynek meghatározott céljává vált a régészeti leletek kisajátítása, olykor nyílt katonai akcióval történő elrablása, miként az pl. a Holt-tengeri tekercsek esetén történt.

A régészeti leletek megsemmisítése mindennapi gyakorlattá vált, gondoljunk csak az amerikai hadsereg iraki „tevékenységére”, ahol ennek „eredményeként” leletek tízezrei semmisültek meg örökre az emberiség számára, köztük rendkívül ősi hun települések is…

Ahol pedig nem sikerült a leleteket megsemmisíteni, lesöpörni a térképről, ott olyan embereket neveztek ki „régészeti vezetőknek”, akik az elvárt irányvonalat követik, híven engedelmeskednek a hazugságvár építőinek, legyenek akár Egyiptomban, akár Afganisztánban, akár Magyarországon….

Az idő azonban túlhaladja őket. A hazugságokat csak mindig újabb és újabb hazugságokkal lehet fenntartani, ehhez pedig igen jól szervezett rendszer kellene. Maga a rendszer természetesen lehet a végtelenségig jól szervezett, de mivel emberek alkotják, akik hibáznak is olykor, a hazugságvárnak erősen repedeznek bizony a falai. Olyannyira, hogy egyes bástyái már le is omlottak.
Giza Nagy Piramisai

Lassan megszámlálhatatlan tömegűvé duzzad a piramisok építési módját magyarázni próbáló elméletek száma. A legkülönbözőbb és olykor a legvadabb elképzeléseket olvashatjuk. Viszont minden magyarázat annyit ér, amennyit a gyakorlatban sikerül igazolni belőle, ilyen pedig egyetlen egy sincs. A ma űr- és atomkorszak technikájával nem tudnánk felépíteni a Nagy Piramist. Pláne ha tekintetbe vesszük a kövek olykor több száz km-ről történő odaszállításának módját is.

További problémát jelent a piramisok kora. Mivel megalkotásuk hihetetlen matematikai- és építészeti ismeretet feltételez, ezeket rögzítették is a követbe, meg kellett találni azt a kort, melyben ez egyáltalán lehetséges volt, hiszen a gízai piramisokról nem maradtak fent feljegyzések, nem tudni ki, mikor és milyen célból alkotta azokat. A „választás” a Nagy Piramis esetében Khufu fáraóra esett, rá ugyan semmiféle ilyen utalás ugyan nem létezik, ám kinek nevét vörössel felfestette az egyik, a királykamra feletti tehermentesítő kamrákat kutató régész. Ráadásul helyesírási szempontok szerint hibásan. Olyan jeleket alkalmazott, amelyek Khufu korában még nem is léteztek. A hivatalos tudománynak ennyi már elég is volt, hogy építtetőnek megjelölje…

A dolgot tovább bonyolítja, miszerint a mai napig sem sikerült eldönteni egyértelműen, hogy a kváderkövek tekintélyes részét valóban kibányászták és méretre faragták, vagy pedig egyenesen kiöntötték a helyszínen. Nem másból, mint betonból!


1. ábra. Khufu piramisa. Jól látható, a bejárat magasan a föld felett nyílik.
Ez azért van, mert az eredeti piramismagra számos további réteget húztak,
a földalatti lejárat szögét azonban nem akarták megtörni a későbbi ráépítők.
A piramis eredeti magassága a Királynő-kamráig tartott csak,
majd a következő építési szakaszban emelték fel a Királykamráig.


2. ábra. Khefren piramisa.
Jól látható, itt az eredeti bejáratot kétféleképpen is megtoldották.
Az egyik meghosszabbítás a Khufu piramisának szögét követi, míg a másik
a föld alá tesz egy kerülőt. Ez a piramis állítólag nem tartalmaz kamrákat.


3. ábra. Menkaure piramisa.
Az előző kettőnél jóval kisebb. Az ábrán a hajdani magot is feltüntettük.
Az eredeti kijárat helyett egy teljesen új folyosót és földalatti kamrát
alakítottak ki. Belső kamrákról nem tudunk.





4. ábra. Felülnézetben látható
Osir sírjának bejárati helye.

A legmegszállottabb dogmatikusok sem tudtak azonban mit kezdeni Bihari Gábor fényes bizonyításával, miszerint a Nagy piramisokat nem egyszerre, hanem különböző korokban építették, az egyes fáraókat esetleg „restaurátoroknak” lehet tekinteni, ám messze nem építőknek. Bihari Gábor igazolta, hogy a Királynő-kamra volt egykor a piramis csúcsán, maga a piramis lépcsőzetesnek épült (eredetileg tehát „peremes”-nek), és az alapjait nagyjából 100.000 (!) éve fektették le.

Az egyiptomi civilizáció rendkívüli ősiségére egyébként az egyiptomi királylisták is utalnak, ugyanúgy több százezer évnyi beláthatatlan régmúltba visznek bennünket vissza ahogy a sumérok megfelelő listái. A két lista ráadásul sok tekintetben egyezést mutat.

A gízai piramisok „ura”, Zahi Hawass mindenfajta más véleményt és vélemény-nyilvánítót legyaláz, mely az övétől eltér, és azon régészek számára még az országba lépést is megtagadtatja, akik eltérnek a hivatalos „dogmától”, mint pl. a „szellőzőjáratok” végén a rejtett kamrákat felfedező német professzortól, Gantenbrinktől. Neki (sem) engedte meg, hogy a „szellőzőaknából” kihozza az ott talált fadarabot, és kormeghatározást végezzen rajta. Az egyiptomi piramisokat minden áron az egyiptomiak alkotásának kell betudni…., Ami önmagában még nem lenne gond, de akkor meg kellene említeni az egyiptomiak őseit is, akik bizonyítottan kaukázusi népek voltak, és az ősi egyiptomiak nyelvét, ami magyar.

5. ábra. az egyiptomi "szárnyas napkorong"


Mind a nép nevére, mind a nyelvére utal a "szárnyas napkorong". A szárny, mint "befejezetlen madár", MAD hangértékkel bír, míg a napkoron Rá, vagy Ré azaz az Úr. Összeolvasva: MAD-ÚR, azaz MAD-AR! A "szárnyas napkorongról" pedig egyértelműen tudjuk, a sumérok is előszeretettel alkalmazták. Mivel pedig a sumér nyelv is lényegében azonos a magyarral, annak tulajdonképpen nyelvjárásának tekinthető, a nyelv, a kultúra és természetesen a nép útja ily módon - is - lekövethető.

6. ábra. Osir sírjának mélybenyúló aknájának és magának
a sírnak röntgenrajza. Figyeljük meg az egyes szinteken
szerteágazó járatrendszerek kiindulópontját, valamint azt,
hogy a sír körül víz található. (Emlékezzünk Atilla „Föld alá víz alá”
temetésére, ahol hasonló szisztémát követhettek, és a hármas koporsóra is!)
Ez az ábra az 1914-es feltárások alapján készült.
1995-ben aztán a sírhelyet a középső szintig elárasztották vízzel.



A piramisok építésének célja a következő, a megválaszolandó kérdések sorában. Itt is a legváltozatosabb elképzelések születtek. Kezdve a magtárolóktól, a napórán át a fáraósírokig. A hivatalos tudományt egyáltalán nem zavarja az a cseppet sem mellékes körülmény, miszerint a piramisban fáraót soha nem találtak, mert hogy a Királyok völgyébe temették őket.

Graham Hancock és Robert Bauval megsejtett valamit, amikor az „Orion övét” vélte felfedezni a három nagy piramis elhelyezkedésében. A hasonlóság azonban még nem magyarázza a célt magát. Akkor hát miért éppen az Orion?

Nos, a kérdések megválaszolásához minden esetre a kutatónak először is magyarul kell tudni. Nekünk ez szerencsére megadatott, így minden lehetőségünk megvan a helyes válaszadásra is.

Dr. Baráth Tibor professzor az 1950-es években igazolta, az egyiptomi hieroglifák magyarul olvashatók. Borbola János ezen a nyomon elindulva már több egyiptomi kódexet fejtett meg, olvasott el (mai) magyarul. Varga Csaba pedig az egyiptomi démotikus és az ősi szkíta-székely-magyar ábécé azonosságát bizonyította. Ha pedig két ábécé teljes mértékben azonos, akkor azonos a nyelv is, mely használja!


Olvassuk, együtt, magyarul!

Ismerkedjünk meg a témánk szempontjából fontos nevek helyes hangzósításával!

Vegyük az ősöket:

ORION = ÚRI HON

OSIR (Egyiptom Főistene) = ŐS ÚR - (szimbóluma a Nap –, a Napatya, Rá vagy Ré)

ISIS (Osir felesége) = ŐS ŐS (Mindenek Őse) – (Azonos a Földanyával -, csillaga a Vénusz, illetőleg a Szíriusz)

HORUS (Osir és Isis fia) = HOR (magas, kiemelkedő) ŐS – (Azonos a Holddal/?/)

Most nézzük a gízai piramisok neveit:

KHUFU = ÉG(I) FŐ

KHEFREN = ÉG(I) FŐ ÚR NŐ

MENKAURE = MÉN (férfi, aki az) ÉG URA

A nevek kifejezők, egyértelműek, és magyarul vannak…. ( K = G Az egyiptomiak a legősibb szövegeikben még csak a zöngétlen mássalhangzókat jelölték.)


Mit rejt a föld mélye?

Leírások, mondák és „mítoszok” szólnak a piramisokban lévő „titkos” kamrákról, a beléjük rejtett „titkos” iratokról, melyek az emberiség igaz történetét tartalmazzák. Khufu nagy piramisában számos kamrát találtak, és még számos létét titkolják…, Khefren piramisában egyetlen kamrát sem, Menkauréban úgyszintén. A nagy piramisok alatt is leltek rejtélyes üregeket, de ezek feltárásával sem jutottak semmivel előbbre.

7. ábra. 1914-ben készült vázlat
Osir sírjának legfelső szintjének feltárási munkálatairól.


1914-ben (miként arról az Illustrated London News 1914. május 30-i száma beszámolt), nagyjából félúton a Nagy Piramis és a Szfinx között sikerült felfedezni egy mélybe nyúló, szerteágazó kürtőt. Legmélyén egy barlangszerű kialakításban magára Osir sírjára is rábukkantak. A felfedezésről mélyen hallgattak egész 1995-ig amikor Zahi Hawass egyik tévés interjújában elszólta magát, miközben Graham Hancock könyve kapcsán kérdezgették. Akkoriban a Fox tévé be is mutathatott néhány felvételt. Hawass állítása szerint semmi különöset nem találtak ott…. Hogy, hogy nem, ezóta a teljes kamrarendszert elöntötte a talajvíz…

Teljesen logikus, hogy a legnagyobb piramis alatt Egyiptom Ősura, azaz Osir nyugszik. Azt is tudjuk, a Gizai Platót keresztül-kasul behálózzák a mesterséges és természetes földalatti járatok. Mindezt azokból a beszámolókból ismerjük, amikor még mindezekről írni is lehetett. Ha pedig a Nagy Piramis alatt a legnagyobb ős nyugszik, akkor rögvest magyarázatot találhatunk a teljes gizai piramis-együttes építésének céljára és eredetére. Khefren és Menkaure piramisa ugyanis pontosan ugyanilyen rejtélyes módon, több rétegben épült, alattuk egymással (is) összeköttetésben lévő, titkos kamra- és járatrendszer. A járatok és kamrák hihetetlenül bonyolult, sok-sok emelet mélységbe lenyúló rendszere több száz hektáron terül el. A törökországi földalatti városokkal ellentétben (a legismertebb közülük Derinkuyu), ezekben bizonyára sohasem laktak. Egyfajta Szent város lehetett, az „Istenek” földi nyughelye. A föléjük emelt piramisok egyrészt jelölésként, másként védelemként is szolgáltak.


8. ábra. 1914-ben készült vázlat Osir sírjának legfelső szintjének
feltárási munkálatairól.

Ha a dolog így áll, akkor a Khefren piramis alatt Isisnek kell nyugodnia, a Menkauré piramis alatt pedig Hórusznak. Azaz a piramisépítők az ősöknek, a „Szentháromságnak” emeltek emléket, miközben sírjukat egy-egy piramissal jelölték, „nagyságuknak” megfelelően. Akkor miért is éppen az Orion övét jelképezi a piramisok elhelyezkedése? Erre már a kérdésben is ott a válasz. Orion = URI HON, vagyis éppenséggel azt a csillagképet „építették fel” piramisokból a Földön, ahonnan az alattuk nyugvó ősök érkeztek!

Ez a fajta szentháromság-felfogás tökéletesen azonos a sumér szentháromság-felfogással, vagyis a még annál is sokkal ősibb magyar ősvallással. Ezért kell tehát hallgatni az alkotás céljáról, az alkotás mibenlétéről és az alkotók kilétéről….


9. ábra. Osir sírjának harmadik szintje.
A szemközti falon jól láthatók a szkíta-székely-magyar rovásjelek.

Pontosan ugyanezt a hármas piramisrendszert találjuk meg a kínai földpiramisok esetében, a boszniai, legalább 17.000 éves hármas piramisnál, és a Teotihuacanban is. Az ottani piramisok kb. 10.000 évesek. Az elrendezés azonban kissé eltér. Emellett valamennyi helyszínen hatalmas alagútrendszer is fellelhető.

Magyarországon, a Pilisben is megvoltak (megvannak?) a magunk piramisai is. Vajon valaha feltárhatók lesznek?


10. ábra. A FOX tévé röntgenrajza Osir sírjáról.
Az egyes szintekről elágazó járatok kiindulási pontjait
már csak részlegesen jelöli.

Tanulságként összefoglalhatjuk: amíg egy, a világűrből érkezett „isten” csak a helyi népek „legendáiban” él, addig nincs nagy baj, még akkor sem, ha netán ennek a legendának megtalálják a sírját (ugyanis maga Hérodotosz is megemlíti létezését), hiszen rá lehet fogni, „szimbolikus” sír. A gondok akkor kezdődnek, amikor kiderül, ennek a „Földre szállt istennek” a sírja esetleg százezer éves, azt pedig, hogy a sírjára magyarul van felírva a megjelölés, az már több mint kínos. Árasszuk hát el gyorsan vízzel, míg még nem késő, és netán kiderül a történelmi igazság…



11. ábra. A törökországi Derinkuyu földalatti városa.
Kora, építői, célja egyaránt ismeretlen.
13 emelet mélységbe nyúlik le. Félszáznál is több kisebb-nagyobb hasonló
települést fedeztek fel Törökországban eddig. Ezek egymással is
kapcsolatban állnak. Olykor kilométerek tucatjain át köti őket össze
a végtelennek tűnő földalatti járatok sora.


12. ábra. A turisták által is látogatható részleg Derinkuyuban.


Kutatási anyag - 2007
Aranyi László
Források

Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete

Vojtech Zamarovski: A felséges piramisok

Erich von Daniken: Bizonyítékok

Bihari Gábor: Atlantisz – az elsüllyedt birodalom nyomában

http://www.guardians.net/hawass/osiris1.htm

http://www.tribwatch.com/sphinx.htm

http://www.archaeology.org/0009/abstracts/crypt.html

http://www.bibliotecapleyades.net/piramides/tumba_osiris/shaftos1a.htm

A darwinizmus elakadt.

– összeomlik az evolúcióelmélet?


2012
William Collier professzor: kutyából nem lesz macska.

Egyre határozottabb azon kutatók hangja, akik a makroevolúció bizonyítékainak felülvizsgálatát szorgalmazzák. Az ELTE egykori vendégprofesszora szerint paradigmaváltás közeleg.

– Hogyan került kapcsolatba az Intelligent Design (Értelmes Tervezés) mozgalommal?

– Nagy hatással volt rám a Pennsylvania Egyetem biokémikusának, Michael Behe-nek Darwin fekete doboza című munkája; ez a mű, amely magyarul is megjelent, Amerikában a tudományos könyvek toplistáján szerepel. Az alapgondolat és az ezzel kapcsolatos vita Szókratészig és Platónig nyúlik vissza, s a történelem során újra és újra felbukkan. A viktoriánus korból származik a sokat idézett felvetés, miszerint ha találunk egy órát, s megvizsgáljuk a működését, arra kell következtetnünk, hogy az egy ügyes alkotó műve; a világ pedig sokkal bonyolultabb szerkezet, mint egy óra. David Hume később előállt egy filozófiai vitairattal, majd Darwin megírta a paradigmaváltást jelentő A fajok eredete című könyvét, és az értelmes tervezés rövidesen elvesztette támogatottságát. Azonban a XIX. század elején itt-ott mégis felbukkant, aztán ismét újjáéledt, méghozzá 1953-ban a biokémia területén, mikor Watson és Crick fölfedezte a DNS-t. Crick meggyőződéses materialista, s ő ismerte fel, hogy a DNS-ben rejlik egy kód. Ahol pedig kód van, ott létezik nyelv is vagy valamiféle információ. Felmerült a kérdés: honnan ered az információ?

– Erre nyilván materialista választ is lehet adni.

– Hát hogyne. A hatvanas években Crick írt egy cikket, miszerint a földi élet csírája egy távoli galaxisról került ide. Ezzel persze nem válaszolt meg semmit, viszont beismerte: számára is képtelenség, hogy az élet az általa feltételezett négymilliárd év alatt létrejöhetett a földön. Egy ízben megfordultam a világhírű Polányi Mihály lakásán az Andrássy úton; szerintem ő egyike azoknak, akik Nobel-díjat érdemeltek volna. Nagyon érdekelte a tudományfilozófia, és az elsők közt fogalmazta meg, hogy egy gépet nem lehet fizikai és kémiai képletekre egyszerűsíteni, mert ezzel még nem magyarázzuk meg a működését. Ha valaki el akar készíteni egy tésztagyártó masinát, azt azért teszi, hogy egy tésztalapból tésztacsíkokat állítson elő. Elképzel egy gépet, amellyel el lehet végezni a munkát, majd megtervezi a részleteket, és odaadja a tervet egy mérnöknek, aki kidolgozza, miként kell legyártani a szerkezetet. Aztán kell egy gyár, ahol az emberek megértik a feladatot, a különböző részeket elkészítik és összerakják. A folyamat minden állomásán szükséges az intelligencia és a továbbadott információ. Polányi rájött, hogy az élő szervezetekben apró molekuláris gépek dolgoznak, s híres cikkében megfogalmazta, hogy az élet több, mint kémia és fizika. Az olvasóra hagyta az ebből levonható következtetést. Néhány évvel később sok kémikus és biológus indult el ezen az úton.

– Pedig az általános nézet szerint az élet létrejöttéhez csak anyagra, energiára és időre van szükség.

– Ezzel kapcsolatban 1953-ben történt Urey és Miller híres kísérlete: a feltételezett ősi körülményeket modellezve képesek voltak egy aminosavat előállítani. Ez olyan szenzáció volt, hogy minden újság címlapon hozta. A tudósok azt mondták: már majdnem tudják, hogyan kell életet létrehozni. Most, ötven évvel később teljesen világos, hogy ez tévedés volt. Az 1970-es évek elején Charles Thaxton biokémikus egy geokémikus kollégájával együtt közreadta a kémiai evolúció kritikai elemzését. A kémiai evolúció vezérgondolata, hogy élettelen kémiai elemekből létrejöhet az élet egyszerű formája, s ebből lépésenként megvalósulhat a darwini koncepció, bár Thaxton szerint erre nagyon kicsi az esély. Ha egy órát mozsárban összetörünk, s a darabokat egy dobozban rázzuk a végtelenségig, nem fog működő órává összeállni. A könyv utolsó fejezetében azt állították, kellett lennie egy intelligenciának, amely közbeavatkozott. ők használták először az Intelligent Design, azaz az értelmes tervezés kifejezést. Elméletük ellenzői azzal érveltek, hogy a szerzők teológiai alapon űzik a tudományt.

– És nem?

– Amennyiben ön természettudós, nem hozhatja fel érvként, hogy X. vagy Y. kutató ateista, illetve hívő. Csak azt mondhatja, hogy tudományos érveiket helyesnek vagy helytelennek tartja. A mai napig egyetlen publikáció sem szolgált perdöntő tudományos cáfolattal Thaxtonnal szemben. S ha már az evolucionista érvelésnél tartunk: a nyolcvanas évek elején Philipp Johnson, a Barclay Egyetem jogászdoktora, a retorika és a vitaelmélet professzora elolvasta Richard Dowkins Vak órásmester című könyvét, amely a legjobban megírt evolúciót népszerűsítő könyv. Aztán elolvasott egy másikat is, ezt Michael Danton, egy molekuláris biológiával foglalkozó ausztrál tudós írta Evolúció: egy elmélet válságban címmel. Danton egyébként nem vallásos ember. Johnson azt mondta: tudós nem vagyok, de ügyvéd igen, és meg tudom állapítani, ha valaki rosszul érvel. Ő is írt egy könyvet, ami egy csapásra bestseller lett. A címe: Darwin on trial (Darwin pere - a szerk). Ízekre szedte a tudományos darwinizmus érvrendszerét. Johnsont tekintik a modern intelligens tervezés mozgalom atyjának, az ő hatására írta meg Behe az előbb említett művét. Az ID azoknak a természetben előforduló sémáknak a tanulmányozásával foglalkozik, amelyek leginkább egy intelligencia közreműködésével magyarázhatók. Nem paratudomány, és nem is feltétlenül származik vallásos meggyőződésből. Mindössze azt állítja, hogy a rendelkezésre álló tudományos adatok ebbe az irányba mutatnak. S itt megáll, mert ez a határ, ahol át kell adnia a szót a filozófiának vagy a teológiának.

– Ha megvizsgálok egy órát, valóban a készítőjére asszociálok, mert tudom, hogy számos órásmester él a világban. Ám ha az volna a meggyőződésem, hogy nincsenek órásmesterek, kidolgoznék egy ennek megfelelő hipotézist. S aki eleve feltételezi, hogy létezik a világmindenség alkotója, ezt a hitét igyekszik igazolni a kutatásaival.

– Polányi mondta: ahogy műveljük a tudományt, az nem független attól, milyen emberek vagyunk. Egy percig sem állítom, hogy a tudományos eredménynek és a kutató hitének nincs köze egymáshoz; a kérdés csak az, hogy igazolja-e az eredmény a kutató hitét. A darwinizmusnak nem sikerült megfelelően igazolnia a materializmust. Az igazán jó tudósok bevallják: mindig többet tudnak, mint amennyit képesek megfogalmazni, bizonyítani. Einstein nem csupán egy kísérletsorozat végeredményeként alkotta meg a relativitáselméletet; előbb megvizsgálta a newtoni gravitációt, és úgy vélte, hogy valami nincs rendben vele. Volt hite, miszerint az univerzumnak ésszerűnek kell lennie. De fordítva is működik a dolog: Anthony Flew oxfordi professzor híres ateista volt, az agnosztikusok egyik jelentős alakja. Körülbelül két éve deista nézetre váltott épp az ID tudományos érveinek hatására.

– Felsorolna néhány ilyen érvet?

– Például: a baktériumoknak van egy kis ostoruk, amelynek segítségével képesek közlekedni. Ezt flagellumnak nevezzük. Ha ön mikroszkóp alá teszi a baktériumot, látja: a flagellum forog, mint egy propeller, és a baktérium száguld előre. Tíz-húsz év kellett ahhoz, hogy a kutatók megértsék, hogyan működik mindez. Van a baktériumban egy proteinből készült gépezet. Kerek ágyazatban forog a propeller, s egy kicsiny motor forgatja, percenként tizenhétezres fordulattal; a baktérium egyik pillanatról a másikra képes megváltoztatni mozgásának irányát. Ha e kis biokémiai motor körülbelül tizenöt funkcionális eleme közül bármelyiket kivennénk, működésképtelenné válna. Ez alapján alkotta meg Michael Behe a tovább nem egyszerűsíthető komplexitás fogalmát, s ez nagy kihívás elé állítja a darwinizmust. Az evolúció ugyanis a tudósok számára a természetes kiválasztódást jelenti, amely véletlenszerű mutációkon keresztül megy végbe; e mutációk piciny változásokat hoznak létre az organizmusban, s így megfelelő mennyiségű idő elteltével képes az egyik faj egy másikká átalakulni. A mutáció véletlenszerű, nincs tudatos célja. Az evolúció központi gondolata a véletlen és céltalanság. De hogyan tudott kifejlődni a flagellum? A baktériumnak mozognia kell, hogy élelmet találjon. Az evolúció csak lépésről lépésre tud ilyen komplex rendszert összehozni, de a baktérium nem várhatja meg a folyamat végét, mert ha nincs flagelluma, megsemmisül. Mondok még egy példát: ha ön megvágja a kezét, életveszélyben van, amennyiben nem áll el a vérzés. Ezért a szervezete rögtön beindít egy biokémiai parancssort: fehérje képződik, és az egymással kölcsönhatásba lépő fehérjék a vágás helyén egy halászhálóhoz hasonló alakzatot formálnak; a sejtekkel érintkezve ez a háló megszilárdul, és kemény réteget alkot. A seb eltömődésével viszont leáll az alvadási folyamat. Ha a szervezete nem állítja el a vérzést a megfelelő időben, aztán nem szünteti be az alvadást is a kellő pillanatban, ön meghal. Hogyan tudna egy ilyen képességet lépésről lépésre kifejleszteni? Sok száz olyan biokémiai rendszer van, amely nem jöhetett létre fokozatosan. Aki átnézi a professzionális biokémiai irodalmat, látja: nincs válasz arra, hogy az organizmusok hogyan maradhattak életben a fejlődés utolsó lépése előtt.

– Az ID hívei mindenféle evolúciós szisztémát kizárnak?

– A szelekcióval, ami azt jelenti, hogy egy fajon, családon, nemen belül jön létre változás, senkinek nincs problémája. Az evolúcióelmélet viszont arról szól, hogy egy baktériumból hogyan lesz medúza, abból rák, abból kétéltű és így tovább. Ha veszünk egy kutyát, tenyészthetünk belőle egy másik fajtát, azt azonban maga Darwin is beismerte, hogy kutyából képtelenség macskát tenyészteni. Dembski, a kiváló matematikus összefüggésbe hozta Behe elgondolását az információelmélettel. Rájött, hogy egy medúzában sokkal kevesebb az információ, mint egy cápában. Ahhoz, hogy a medúza cápává alakuljon, valóságos információrobbanásra lenne szüksége. De vajon honnan kaphatna ilyen mennyiségű információt? Az evolucionisták szerint az információ kifejlődik, azonban nincs ismert példa arra, hogy az információ máshonnét származhat, mint valamilyen intelligenciából. Az evolucionista biológia egy feltételezéseken alapuló tudományos terület, s ezek a feltételezések a matematika, a fizika, a kémia és az informatika területén nem bizonyíthatók.

– Mint minden kisebbségi mozgalomnak, az értelmes tervezésnek is van szubkultúraíze, ami sokak számára szalonképtelenné teszi. Nem okozott önöknek végzetes presztízsveszteséget, amikor Amerikában nem sikerült elérniük az oktatási törvény módosítását?

– Az Egyesült Államokban ezt kulturális háborúnak nevezik, ugyanis a kultúrára nézve meghatározó, mi az uralkodó tudományos nézet. Létrejöhet-e az élet a semmiből? Vagy valaki belekódolta az anyagba az információt, ami maga az élet? Egy materialista számára nincs zavaróbb és felkavaróbb, mint az intelligens tervezés. S a kultúrának és korszellemnek megfelelően többnyire ők töltik be az egyetemek vezető pozícióit, ezért nem kaphat az ID kellő publicitást. Az evolúció tudományos dogma, amit nem illik megkérdőjelezni. Ám itt van előttem egy lista, több mint négyszáz akadémikus, tanszékvezető, impozáns tudományos fokozatokkal rendelkező kutató neve szerepel rajta a világ sok egyeteméről. A névsor fölött ez áll: „Kételkedünk abban, hogy a véletlen mutáció és a természetes szelekció megmagyarázza az élet bonyolultságát; a darwini elmélet bizonyítékainak körültekintő elemzésére van szükség." Lehetséges, hogy újabb paradigmaváltás felé haladunk. Százötven éve a tudósok azt mondták: lehet, hogy meg tudjuk magyarázni a dolgokat Isten nélkül. Most kezdenek rájönni, hogy ez tévedés volt. A paradigmaváltás rendszerint nem úgy történik, hogy hirtelen mindenki átáll a másik oldalra; a régi tudományos iskolák képviselői többnyire halálukig harcolnak a nézeteikért, és csak az új generációk szemléletében következik be a változás. Személyes véleményem az, hogy a darwinizmus ki fog múlni, mert tudományosan életképtelen.

– Mások viszont úgy érzik, az intelligens tervezés visszatérést jelentene a középkorba.

– Talán meg fog lepődni: a középkori értelmiségiek közt alig akadt olyan, aki elhitte, hogy a Föld lapos. Dante pokla ezért van a Föld közepében. Az 1200-as években egy tudós azt a feladatot adta diákjainak: öt különböző módon bizonyítsák be, hogy gömbölyű a Föld. A középkori királyszobrok gömböt tartanak a kezükben, tetején kereszttel; ez a Krisztus uralma alá tartozó földgolyót jelképezi. Plótinosz is fölvetette az ókorban, hogy a Nap körül kering a Föld, ám csak Kopernikusz idejére állt össze elegendő bizonyíték ahhoz, hogy széles körben megváltozzék az emberek gondolkozása. A felvilágosodás és az azt követő ideológiák sajátsága, hogy igyekszenek mindent eltörölni, ami korábban létezett. A sötét középkor kifejezés a XIX. századi pozitivistáktól származik, mára azonban kiment a divatból, hiszen e kor rehabilitációja zajlik. A középkor tudományossága nagyon magas színvonalú volt, az egyetemek is akkor jöttek létre. Azonban a kutatás még abból indult ki, hogy van teremtője, tehát értelme és célja a világnak. A materializmus nem ismeri a választ arra, mi okozta az ősrobbanást, hogyan jöhet létre az élettelen anyagból élő, hogyan alakultak ki a fajok és az igen finoman hangolt világegyetem; a vizsgálatok évtizedek óta nem vezetnek a problémák megoldásához, csak újabb nehézségeket vetnek fel. Az evolúció olyan kulcs, amely nem illik a zárba. Ám ha belátjuk, hogy mindezt csak egy alkotó értelem hozhatta létre, lehetőséget kapunk a további vizsgálódáshoz ott, ahol a darwinizmus elakadt.

Balavány György
http://www.mindennapi.hu
(A cikk eredetileg a Magyar Nemzetben jelent meg.)

"MAG népe és Bábel tornya"

(miután igen lelkesen leírtam az alábbi sorokat, elküldtem Tamásnak is. Mivel ő mutatott rá ezekre az összefüggésekre, bár van, amit én hoztam össze. Tamás, hogy mindenki számára érthetővé tegye ezt a dolgot, elküldte erről szóló tanulmányát, amit egy szkíta kongresszusra írt, hogy adjam át nektek, és én egy külön blogba meg is teszem.)

Egy kis ószövetség értelmezés:

tudnunk kell, mielőtt bele kezdünk, hogy az ószövetség NEM a zsidők szent könyve. Tartalmazza ugyan a történelmüket is, de igen nagy részének semmi köze sincs a zsidó néphez. Ők innen-onnan összeszedték a tudást, majd saját igazságuk szerint értelmezve leírták. Mi tehát nem vethetjük el az egész ószövetséget, csak nyitott szívvel kell olvasnunk azt.
tehát:
1. Móz. 11. 4-8
És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén.
Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai.
És monda az Úr: Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak magukban.
Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét.
És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a várost.

Tehát Nimród tornyot épít. Aki papírra veti a történetet, az, saját magából kiindulva szépen leírja, hogy miért.
No de ugye nem gondoljuk, hogy akármilyen régen is létezett olyan hülye ember, aki komolyan az égig érő tornyot akart építeni?? Tehát az ok, egyértelműen nem ez volt. Mindenkinek a képzeletére bízom, hogy vajon miért is akart Nimród egy magas tornyot építeni.
Ekkor megjelenik egy lény, aki ezt látva úgy dönt, hogy "szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét."
Mit is csinál valójában? Megosztja őket.
Oszd meg, és uralkodj!
érthető???

Hogy ezt a lényt az ószövetségen, amit a zsidók vetettek papírra Úrnak hívják...hát igen...ez az ő istenük. No de mit mond Jézus, hogy ki is a zsidók atyja??

Tessék, itt van:

Jn.8. 44
Miért nem értitek a beszédemet? Azért, mert nem vagytok képesek meghallani a szavamat. 44A sátán az atyátok, és atyátok kedvére igyekeztek tenni, aki kezdettől fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság.

Ki is akkor a zsidók istene??

és ez mind a bibliában van benne.

Namost....amiért ezt leírtam nektek, az az, hogy képzeljük el, hogy mi is történt. Ott ez a torony, rajta a rengeteg ember, hisz ugye ahogy szét lettek szórva, úgy alakultak ki a népek: "És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére;"
Minden bizonnyal azok, akik együtt rezegtek egymással, rokon lelkek volta, azok együtt próbáltak új életet kezdeni. Elkülönültek egymástól a csoportok, és próbálták az addigi teljességüket abból a részből megteremteni, ami az övék volt. Vagyis minden csoport a saját igazsága szerint írta le a tudást. Magyarul minden népnek más és más a tudatszintej. ez ebből egyértelműen következik. És vajon kik őrizhtték meg az eredeti tudást? Azok, akik a legmagasabb tudással rendelkeztek. Ez is egyértelmű.

No, akkor közelítsük meg a témát kicsit más oldalról.
Mit jelent az a szó, hogy MAG?
A növény embriója. Minden benne van, ami egy növény kifejlődéséhez kell. Minden inforáció arról a növényről, aminek a magja. És minden kellék ahhoz, hogy ha it az ideje, akkor el tudjon indulni az új élet.

És mi, történetesen a MAG népe vagyunk. MAGor gyermekei. MAGyarok.

És milyen tudás van a MAG(yar)ban,? Az, amiből az új élet kihajthat. Mert minden eszköz, és információ benne van. Kik őrizték meg az eredeti tudást?
Tetszik már érteni???


http://espavo.hu/kozosseg/blogbejegyzes/8439