A sötétség nem akkor kezdődik, amikor bevezetik – hanem amikor az emberek elhiszik, hogy ez a haladás. És ha a jelenlétet QR-kóddal kell igazolni, akkor a test már nem önmaga – hanem engedélyhez kötött hozzáférési pont.
Mik is azok?
-Amikor a testmozgást appokkal mérik, és elhiszik, hogy ez az egészség.
-Amikor a gyerekek képernyő előtt tanulnak, és elhiszik, hogy ez az oktatás.
-Amikor a barátságokat lájkokkal mérik, és elhiszik, hogy ez a kapcsolat.
-Amikor a mesterséges intelligencia dönt helyettük, és elhiszik, hogy ez a kényelem.
-Amikor a QR-kód igazolja a jelenlétet, és elhiszik, hogy ez a biztonság.
-Amikor a természetet digitálisan szimulálják, és elhiszik, hogy ez a környezetvédelem.
-Amikor a csendet zajjal töltik ki, és elhiszik, hogy ez a produktivitás.
A sötétség nem akkor kezdődik, amikor a technológia megjelenik – hanem amikor az emberi érzékelés kiszorul belőle.
ÉS akkor nézzük mi lehet a megoldás...
Test visszaszerzése: Mozogni nem a mérésért, hanem az érzésért. Táncolni, sétálni, játszani – nem azért, hogy adat legyen belőle, hanem hogy jelenlét legyen.
Tanulás mint találkozás: A képernyőn túli tanulás – kérdések, viták, közös felfedezés. A tudás nem adat, hanem kapcsolat.
Kapcsolatok újrahangolása: Lájkok helyett figyelem. Üzenet helyett jelenlét. A barátság nem interakció, hanem rezonancia.
Döntés mint rítus: A mesterséges intelligencia lehet eszköz – de a döntés maradjon emberi. A kényelmet ne keverjük össze a felelősség elengedésével.
Jelenlét mint test: A QR-kód nem azonosít – a test maga a jelenlét. A biztonság nem kontroll, hanem bizalom.
Természet mint élő kapcsolat: Digitális szimuláció helyett kert, erdő, eső. A környezetvédelem nem adatbázis, hanem rítus.
Csend mint gyógyító tér: A zaj nem produktivitás. A csend nem hiány, hanem lehetőség. A semmi nem üres – hanem telített.
Forrás:
https://www.facebook.com/photo/?fbid=2588274474838906&set=a.117043631962015
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése