A nyilaskereszt +

A jelkép eredete:
Szent László hadi felszerelésben a Magyar Anjou Legendáriumegy lapján

A nyilaskereszt a nyilasok szerint Szent László király hadijelvénye volt. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a 145000/1933. számú BM (1933. 09. 06.) rendelettel betiltotta a horogkereszt bárminemű használatát magyar állampolgárok részéről, arra hivatkozva, hogy ez idegen állam Hitler Németországa a (Harmadik Birodalom) felségjelzése lett. Ezután Böszörmény pártjának jelképe a zöld kaszáskereszt, Meskóé pedig a zöld nyilaskereszt lett. A kaszáskereszt a Böszörmény-féle mozgalom agrárius jellegére utalt, a nyilaskereszt pedig Szent László hadi jelvényének fölújítása volt. Ezután terjedt el a „kaszások”, ill. „nyilasok” kifejezés.

Így a nyilasok számára egyrészt kifejezte a „lovagkirály” szellemiségével való jogfolytonosságot, másrészt utalt a kalandozó magyarságra is, kiknek nyilaitól rettegett Európa minden szeglete. A nyilaskereszt utalás volt arra a „turáni” – íjfeszítő – népek körében (például hunok, mongolok) általánosan megfigyelhető szimbolikára, hogy a szakrális világkirály (törzsfő, fejedelem) vertikálisan Istennel összeköti a népet, ugyanakkor horizontálisan a négy égtájra fölfeszülve „a világföldet a világtengerig” meghódítja, és kibékíti önmagában. Ennek maradványa volt a magyar királykoronázáskor, a „királydombra” fölvágtató király általi „négy vágás” a négy égtáj, „világirány” felé, ami utalás az Attila hun királyhoz köthető mondához („Isten kardja”).

A jelkép hungarista története:

1935–1937 [szerkesztés]

Egy anekdota szerint, amikor Pálffy Fidél gróf pártalapítási kérelmet nyujtott be Keresztes-Fischer belügyminiszternek, ez utóbbi a kérelemben szereplő nyilvánvalóan náci attribútumok (barna ing, vörös karszalag fehér körrel, a körben fekete horogkeresztel) miatt nem akarta megadni az engedélyt. „Helyes — mondta Pálfy Fidél — akkor az ing nem barna lesz, hanem zöld, a karszalag nem tiszta vörös lesz, hanem Árpád-sávos, és a kereszt nem horgokban, hanem nyílhegyekben fog végződni!” Állítólag így születtek a nyilas jelképek.

Az első politkai alakulat (Nemzet Akaratának Pártja, 1935–1937), nem vette át a különböző magyar nemzetiszocialista kezdemények által már 1933-tól használt zöld nyilaskeresztet, mivel Szálasi egy önálló, sajátosan magyar eszmerendszert dolgozott ki. Ez az ő megfogalmazása szerint a „nemzetiszocialista korszellem magyar gyakorlata”, s nem egyszerű kópiája a sajátosan német jellegű nemzetiszocializmusnak, avagy a sajátosan olasz jellegű fasizmusnak.

Szálasi a „HIT” szó betűiből alakított rovásjelképet használta, ezzel is kifejezve a sajátosan magyar jelleget.
1937-től

A különböző pártegyesülések után átvették a nyilaskeresztet, de annak közepére egy fehér „H” betű került. Később bevezették az ún. „Árpád-sáv”-ot is.

Az Árpád-sáv:

A Turul-Árpád-ház dinasztikus jelképének legrégebbi biztos címerábrázolása I. Imre magyar királynál (uralk. 1196–1204) tűnik föl. Szent István első király (uralk. 1000–1038) pénzein is már föltűnik egy sávozott zászló, méghozzá egy „királyi lándzsa” (LANCEA REGIS) körfelirattal. Ez a korábban a királykoronázáskor használt lándzsára utal, amelyen egy sávozott zászló található. A sávok száma koronként különböző volt (7 és 12 között változott), mígnem a 16. századra állandósult nyolcban. Előfordult, hogy föliratokkal, ill. a korai időkben oroszlánokkal (királyi jelkép) díszítették. A kettőskeresztes címerrel egyesített ábrázolásban jelképezheti a Krisztus jobb oldalából föltörő vért és vizet, amely az Egyház szentségeit jelképezi (elsősorban a keresztséget és az Eucharisztiát). Werbőczy 1514-es Hármaskönyvének (Tripartitum) allegorikus magyarázata szerint a sávozás „a négy ezüstös folyót” (Duna, Tisza, Száva, Dráva) jelképezi, így „Alsó-Magyarország” területét, míg a címerpajzs másik oldala a „három hegyen” (Tátra, Fátra, Mátra) fölépülő Apostoli Királyságot (kettős kereszt), illetve „Felső-Magyarország” területét. Ez utóbbi inspirálta a szlovákság, majd később Szlovákia címerének a kialakulását.

Az Árpád-sáv önmagában sohasem volt hungarista jelkép, csak nyilaskereszttel kiegészülve, valamint a mai Árpád-sávos zászlók 8 sávjával szemben 9 sávból állt a hungarista változat.