Amazonok Trója mellett
Az egyik legkorábbi híradás az amazonokról az Illiászban található meg. A Kr. e. 8. században élt költő, Homérosz volt az első, aki említést tett róluk. A nagy hősénekben, mely a nagy költő előtt 500 évvel korábban, a bronzkorban keletkezhetett, azt örökítették meg róluk, hogy egyenlőek voltak a férfiakkal. A nagy háborúban Trója oldalán harcoltak. Milétoszi Arktinosz leírt egy romantikus esetet arról, hogyan ölte meg Akhilleusz Penthesilea-t, az amazonok királynőjét közelharcban. A hosszú küzdelem után a győztes Akhilleusz, aki maga is szkíta eredetű volt, levette ellenfele sisakját, hogy megnézze, ki volt ez a hős, aki ki mert vele álni. Akkor látta meg, hogy egy gyönyörű nő küzdött vele. Annyira szépséges volt a legyőzött amazon, hogy a nagy hős azonnal beleszeretett.
Az öv elvétele
Az ókori mondák úgy tudják, hogy Héraklész, a szkíták atyja is megküzdött az amazonok királynőjével, Hippolitával. Az volt a nagy hős kilencedik feladata, hogy szerezze meg az övét. Az öv a szkíta-hun civilizáció népei számára a legfontosabb ruházati tárgy, a függetlenség jelképe. Akinek nincs öve, az nem lehet szabad ember, éppen ezért a harcias nő a végsőkig ragaszkodott hozzá. Héraklész pedig csak komoly küzdelem után tudta elvenni tőle.
Amazon városok
Sok hibás adatot őrzött meg Hérodotosz, a nagy történetíró, aki Olbia szkíta és görög lakóitól értesült a szkíták életmódjáról. Vannak azonban olyan tudósítások, amelyekre érdemes odafigyelni, ez pedig az, hogy a harcias nők több várost is alapítottak a Fekete-tenger partvidékein. Az amazonok fővárosa Themiskira volt és a Fekete-tenger partján, a mai Törökországban fekszik, azonosítható Gireszün várossal, ahol minden évben megemlékeznek a harccias nőkről. A görög történetíró tudni vélte, hogy olyan híres városokat, mint Szmirna, Epheszosz, Szinope és Paphosz, szintén az amazonok alapították.
Az uráli lelet
Nemcsak a görög mítoszokban maradt nyoma annak, hogy a szkíta asszonyok részt vettek a háborúkban és derekasan helyt álltak. Jó néhány szkíta és szarmata sírban is találtak erre bizonyítékot. Az orosz kutatók Pokrovka mellett, a Dél-Urál sztyeppén, közel a kazak határhoz kiástak egy 2000 éves kurgánt, valamint hozzá közel még 150 sírt, amelyet a szarmaták elődeinek véltek. A sírokban feküdtek átlagos nők, de felfigyeltek olyanokra, akiket fegyverrel együtt temettek el. Az egyik fiatal nő lába állandó lovaglásról tett tanúbizonyságot, de nemcsak a pusztán tett meg hosszú távot, hanem valószínűleg részt vett ütközetekben is. Csontváza mellé ugyanis fegyvereket helyeztek el. Balján egy lándzsa hevert, jobbján egy tegez, amelyben 40 bronzból öntött nyílhegy volt. Egy másik nő koponyájában befúródott nyílhegyet találtak, amely harci sérülésből eredt. A fegyveres nők az átlagnál magasabbak voltak, 5-6 láb magasságot érték el.
http://www.alfahir.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése