Elektroszmog, a körülöttünk rezgő, láthatatlan felhő.

 

A technika fejlődésének csodás lehetőségeket magában rejtő, ám egyben nem feltétlen veszélytelen következménye, hogy gombamód elszaporodtak környezetünkben az elektromos berendezések. Az áram előállítása, szállítása és felhasználása, a hírközlési, távközlési és adatátviteli technológiák kapcsán elektromágneses terek generálódnak. Ezen mesterséges terek potenciálisan káros hatását öszefoglalóan elektroszmognak nevezzük. A létrejött tereket az átlagember nem tudja primeren érzékelni, ettől függetlenül nem mehetünk el a tény mellett, hogy szinte mindenhol, szünet nélkül, élethossziglan ki vagyunk téve az egyre növekvő dózisoknak Az ún. elektrostessz a modern élet szerves része lett.

 
Elektromágneses sugárzás természetes formában is jelen van környezetünkben (a Föld mágneses teréből, villámlás, meteorológiai jelenségek során keletkezik), ám a mesterséges forrásokkal nagyon megnöveljük az összexpozíciót, ezzel adaptációs kihívás elé állítva szervezetünk. Az elektromosság felhasználásakor mindig elektromos és mágneses terek generálódnak, melyek nagysága az áramerősség és feszültség növekedésével egyenes, a forrástól való távolsággal fordított arányban áll. A mágneses tér nagyságát teslában (T) mérjük.

Az elektromágneses spektrumon megkülönböztetünk ionizáló (elektromágneses a röntgen és a gamma, részecskesugárzások az alfa és béta, ezek egyértelműen megbontják a testet alkotó molekulák szerkezetét) és nem-ionizáló sugárzást, utóbbiak örvényáramokat generálnak a szervezetben, emellett az erősebbeknek hőtermelő hatása van. Az elektroszmogot alkotó nem-ionizáló sugárzások mikro- és rádióhullámok, frekvenciától függően feloszthatóak nagyon alacsony (VLF), alacsony (LF), közepes (MF), magas (HF), nagyon magas (VHF), ultramagas (UHF), szupermagas (SHF) és extrém magas (EHF) sugárzásokra. Az LF-sugarak legfőbb kibocsájtói a vasutak, magasfeszültségű vezetékek, elektromos ház körüli eszközök. HF-sugarakat főleg wireless telekommunikációs célra használnak, ide tartoznak a rádió, televízió és mobilantennák, radarok, továbbá a mikrohullámú sütők. Igen változatos frekvencián működnek, pár Hz-től több milliárd Hz-ig (GHz).

A kép egy dél–budai kerület sűrűn beépített lakott területén futó hosszú magasfeszültség-hálózat egyik tagját ábrázolja. Az országunkban is érvényben lévő, a non-termal károsító hatásokat figyelembe nem vevő határértékek mellett történhet meg az, hogy idős emberek lakóházának kertjében a gyümölcsfa mellett áll egy hasonló impozáns vezeték, lábától pár méterre pedig gyerekjátszóteret telepítenek. Az érintett utcákban végig 300 nT, a házak kerítése mellett 650-700 nT, míg a játszótérnél 600 nT körüli értékek mérhetőek (Gigahertz Solutions ME3830B, saját terepmunka, 2017), melyek a hivatalos szabályozásnak teljes mértékben megfelelnek, sok szakszervezet ajánlásához képest viszont „kiverik a biztosítékot” (ld. táblázat). A szolgáltatók szerint aggodalomra nincs ok, hisz az európai szabványoknak megfelelően jártak el a tervezésnél, ezen értékek bizonyítható egészségügyi kockázattal nem járnak (valóban, amíg figyelmünk egyedül a termal-effektusokra szűkítjük le). Egy hasonló vidéki esetben a panaszt tevő lakónak felajánlották a vezeték áthelyezését, amennyiben ennek teljes költségét meg tudja téríteni.

 

Az idegműködés, izomkontrakciók, anyagszekréció mind elektromos jelenségekkel kapcsolhatóak össze az emberi szervezetben, így idegrendszeri folyamataink, mozgásunk, szívműködésünk, hormonrendszerünk, anyagcserénk, immunrendszerünk nem tudna működni bioáramok nélkül. Előbbieket méri az EEG, EMG, EKG. A pacemaker sejtek zavartalan működésének fontossága élet- halál kérdés. A külső elektromágneses tér befolyásolja a fenti működéseket, ez alapján használható pl. az MRI képalkotásra, de míg utóbbi esetében egy – bár nagyobb dózisú, de – rövid, kontrollált sugárterhelésről van szó, a körülöttünk lévő mesterséges elektromágneses terek hatása 0-24 órában érvényesül, lényegében élethossziglan, dózisa pedig egyelőre igen megengedően, a biológiai hatások csak egy részét figyelembe véve szabályozott a legtöbb országban.

Érdekesség, hogy bár az ember a tudomány jelenlegi állása szerint közvetlenül nem, sok állat viszont primeren is érzékeli az elektromágneses tereket. Ezt a jelenséget magnetrecepciónak nevezzük, és az élőlények tájékozódásának szempontjából fontos. Ide tartoznak a magnetotaktikus baktériumok, a Caenorhabditis elegans talajlakó fonálféreg, a Tochuina tetraquetra tengeri csigafaj, a Drosophila melanogaster, egyes méhek, hangyák és termeszek, szalamandrák, béka és halfajták. Fontos szerepe van a galambok homingjában, a denevérek táplálékszerzésében, ezenfelül rókáknál és szarvasoknál is megfigyelhető. Ezen állatokat meg tudja zavarni a mesterségesen generált sugárzás, erre példa a méheknél egyre gyakoribb Colony Collapse Disorder (elnéptelenedési szindróma), melynek hátterében a sugárállomások térérzékelést megzavaró hatásait is vélik felfedezni. E jelenség az emberi rendszerekre is káros lehet hosszabb távon, hisz fontos természetes növénybeporzókat veszítünk el. Széles piaca van az elektromágnesességen alapuló állatűző-távoltartó készülékeknek is, mely egyértelműen mutatja, hogy az élőlények nagy része nem közömbös a mesterségesen generált diszharmónikus terekkel szemben. Jelenleg is folynak kutatások az emberben is valószínűleg meglévő „mágneses hatodik érzék” tudományos bizonyítására, többek között a retinánkban lévő cryptochromokat vizsgálják aktívan.

Mai tudásunk szerint az átlagember hasonló fejlett érzékek híján indirekt módon tudja csak érzékelni a jelenséget. Érzékenyebb egyedek sugárforrások közelében például bizsergést érezhetnek bőrükön. Az ún. electromagnetic hypersensitivity (EHS)/idiopathic environmental intolerance (IEI) jelensége a katódsugárcsövek elterjedésével került a figyelem középpontjába, egyelőre a hivatalos tankönyvekbe nem került be. Lényege, hogy a sugárzásokra fogékonyabb emberek olyan kellemetlen hatásokat tulajdonítanak az elektromágneses tereknek, mint inszomnia és egyéb alvászavarok, depresszió, fejfájás, idegesség, általános fáradtság, gyengeség, tinnitus, szédülés, végtagfájdalom, szívfájdalom, szívritmuszavarok, magasabb vérnyomás. Különböző súlyossági fokai vannak, óvatos becslések szerint 2,5-8%-a a populációnak szenvedi el a jelenséget valamilyen formában (EM Radiation Research Trust, 2015), de egyes kutatók szerint 50%-ra is nőhet az arány a következő években (Hallberg & Oberfeld, 2006). A panaszok szerteágazó etiológiája miatt nem lehetünk biztosak abban, hogy az elektroszmog a fő tényező kiváltásukban, a pszichoszomatikus eredet lehetőségét is figyelembe kell vennünk, mely szerint a nocebohatás a döntő ezen pácienseknél. Vizsgálat igazolta, hogy pusztán egy új adótorony telepítése (a résztvevők tudtára nem hozva aktiválás nélkül) elég a tünetek megjelenéséhez. A jelenség mindenképp egészségügyi kockázatot jelent, ismerve a nocebo hatásmechanizmusát – elég a félelemérzet megjelenése a páciensben, a valós testi stresszreakciókat, hormonváltozásokat máris produkálja. Az EHS tünetetitől szenvedő embereknek ún. EHS Refuge Zónák jöttek létre, melyekben megpróbálják az összes mesterséges sugárforrást kiiktatni. Az USA-ban több államban (Arizona, California, Colorado stb.), Európán belül pedig Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, ezenkívül Kanadában és Ausztráliában és létesültek ilyenek. A virginiai Green Bankot például eredetileg azért tették sugárzásmentessé, hogy az ott található hatalmas rádióteleszkópokat védjék, de ma sok EHS-ben szenvedőnek ad menedéket 8,485 km² területen.

Pszichés tényezőkkel tehát valószínűleg számolnunk kell a kérdés megítélésében, de nem mehetünk el a tény mellett, hogy a WHO az International Agency for Research on Cancer (IARC)-on keresztül 2011 óta 2B-lehetségesen karcinogén hatású kategóriába sorolja az extrém alacsony frekcvenciájú és rádiofrekvenciájú mágneses tereket, egy elbírálás alá kerülve például a HIV2, HPV, JCV kórokozókkal, Schistosoma japonicumal, DDT-vel, a mustárnitrogén N-oxidjával, kobaltexpozícióval, vagy a tűzoltói és textilipari munkavégzéssel.

Egyértelmű elváltozás az ideg- és izomsejtek fiziológiájában csak igen magas expozíciós szinteknél (10 000 μT felett) figyelhető meg, viszont a határértéknél alacsonyabb szinten is észlelhetőek ún. szubliminális hatások – viselkedésváltozás, tanulási képesség és memória romlása, hormonszinteltérések. Utóbbira példa a megváltozott melatonintermelés, mely az alvás-ébrenlét ciklus egyensúlyára hátrányos hatással van, immunrendszer-stimuláló és tumorinhibitoros védelmét is csökkenti. Ahogy a mikrohullámú sütőben felmelegednek az ételek, az emberi test szövetei is hőt termelnek erős HF-sugárzás hatására, a szervezetben lejátszódó biokémiai reakciók pedig igen hőérzékenyek, csak megfelelő, szűk sávban folynak le optimálisan. Különösen veszélyes a reproduktív szervek és a szemek felmelegedése. Hasonló káros hatáshoz magas sugárdózis szükséges, radarbaleseteknél figyelhetőek meg az akut betegség tünetei (bőrsérülés, koagulációs problémák, belső égések). Alacsonyabb dózisnál ún. non-termál effektusok lépnek fel: stresszfehérje termelődés, szabadgyök koncentráció növekedése, kálciumkiáramlás a sejtekből, a vér-agy gát áteresztőképességének növekedése, vérlemezke-aggregáció, megnövekedett hisztaminszekréció stb. Ezen jelenségeket többek között olyan betegségekkel hozzák összefüggésbe, mint a leukémia, emlőrák, agyi tumorok, Alzheimer-kór, inszomnia, szexuális diszfunkció, depresszió, allergiák, autoimmun kórképek.

A 80-as évek óta folynak kutatások a gyerekkori leukémia és az LF-sugárzás összefüggésének vizsgálatára, pozitív eredménnyel – 0,4 μT feletti értéknek hosszútávon kitett gyerekek leukémiarizikója kétszeresére nőhet. HF-sugárzás erősebb hatásokkal járhat. Mobiltelefonok sugárzása kísérletekben az agyhullámok és alvásmintázat változását okozta. Epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy TV és rádió adótorony közelében élőkben magasabb a leukémia és lymphoma előforulása. Hasonló helyen élőkben gyakori panaszok az alvászavar, idegesség, nyugtalanság, általános gyengeség és fáradtság, fájdalmas végtagok.

Fontos látni, hogy a hivatalos határértékek csak a hőhatást veszik figyelembe, a non-terminális hatást nem, illetve rövidtávú kísérletek alapján lettek meghatározva, a jelenség pedig pont a hosszútávú (lényegében élethosszi) kitettség miatt lehet veszélyes, amiről viszont egyelőre – a tömeges elterjedtség viszonylag új volta miatt – adataink nincsenek. Míg az elmúlt években egyre több kutatás hozza ki konklúzióként a gerjesztett terek káros hatását, az összexpozíciós szintek pedig egyre csak emelkednek a növekvő elektronizáltsággal, a hivatalos határértékekeket nem gondolták újra a friss információk alapján. Az ICNIRP (International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection) által kiadott, hivatalosan érvényben lévő érték LF-sugárzásra 100000 nT, míg a WHO csak 300-400 nT-t tart egészségre még nem ártalmasnak, de például a German Building Biology Institute IBN) már csak 100 nT-ban szabja meg a maximumot, a természetes sugárzás pedig 0,0002 nT alatt van. A különböző szervezetek szerinti értékek különbsége tehát ezres nagyságrendű lehet (ld. táblázat).

Sajnos nem a szigorúbb eredményeket veszik figyelembe az állami törvények meghatározásánál, hisz a döntésbe üzleti érdekek is beleszólhatnak, az ipari szolgáltatók szembekerülhetnek az épületbiológusok, természetgyógyászok és a témában tájékozott kutatók, orvosok véleményével. Ezen tényezők nyomán a jelenleg Magyarországon érvényben lévő határértékeknek szakemberek több csoportja csak a nagyságrendekkel alacsonyabb szintjét tartja elfogadhatónak.
Mivel a témában jelenleg nincs tudományos konszenzus, a hivatalos határértékekben a fenti tényezők miatt nem feltétlen érdemes vakon bíznunk, érdemes figyelmet fordítani a saját környezetet védő módszerekre. Különösen fontos a lakóházak, kórházak, óvodák, iskolák, egyetemek és munkahelyek összexpozíciójának minimálisra csökkentése.
A házon kívülről jövő megannyi sugárforrásra sajnos közvetlenül nemigen lehetünk hatással. Ilyenek az adótornyok, GSM antennahálózatok (panelházak tetején valóságos dzsungeleket láthatunk belőlük), villamos távvezetékek, transzformátorok, vasút és villamosvonalak vezetékei, mobiltornyok, radarok. Ezeket leginkább elkerülni érdemes ingatlanvásárláskor, lakásbérléskor.Házon belül viszont már aktívan is tehetünk a terhelés csökkentéséért, saját és a környezetünkben élők védekezőrendszerét is kímélve.

A jelenségtől való – akár alaptalan, akár megalapozott – félelmet több cég is meglovagolja, radiesztéziai méréseket ajánlva. Összeesküvés-elméletekre fogékony emberek szerint pedig egyenesen Useless Eater-irtó projekt a megbetegítő, káros elektromos tér létrehozása szinte minden élőterületen. Ha el is tekintünk ettől a kissé paranoid nézőponttól, be kell lássuk, hogy a mai információs korunk egyszerűen nem tudna működni a nagyfokú elektronizálság, és a mellékhatás-ként jelentkező elektroszmog nélkül. Ha nagy nyilvánosságot kapnának a káros hatásokat bizonyító kutatások, sőt az állami szervek is elismernék a veszélyt, embervédőbb határértékeket szabnának, pánikhangulat törne ki az emberek között, idővel összeomlana rendszerünk, hisz egy mindent átszövő jelenség válna nagy tömegek szemében elkerülendő démonná.

A téma megítéléséhez hosszabb távú komoly kutatásokra van szükség, mindenesetre az alábbi kérdés elgondolkodtató: az egészséges környezethez való, Magyarországon is érvényben lévő jog mennyire biztosított a modern világban, mikor egy hivatalosan 2B kategóriásnak minősített, potenciálisan rákkeltő tényező elől lényegében lakott területen belül sehol sem tudunk mentesülni?
Hiszen egészen az 1950-es évekig jelentek meg olyan cigarettareklámok, melyek a szívott füst káros hatásait tagadták, sőt pozitív színben, egyesen gyógyítónak tüntették fel azt. A röntgen képalkotás hőskorában sok orvos előszeretettel készíttetett saját koponyájáról felvételeket a kezdetleges, az ALARA-elvet még nem követő, 25-30 perces expozíciós idővel dolgozó technológiával, és páciensek tömegei károsultak és haltak meg a felelőtlen használat mellékhatásai miatt. Az egészség védelme, a károsító hatásokról való tájékozódás mindenki személyes érdeke, egészségügyi szakemberként pedig kötelességünk ennek segítése információszerzéssel és edukációval. Az elektroszmog témája különösen fontos, mert mindennapi életünk része, a hivatalos szervek által bőkezűen megszabott határértékek miatt jogban rögzített védelmet nem kapunk ellene, aktívan viszont tehetünk a sugárterhelés csökkentéséért. Döntéseinkkel nem csak saját magunkra vagyunk kihatással, gondoljunk csak a bérházban élő, esetleg érzékenyebb szomszédra, gyerekekre, idősekre, akik a közösség többi tagjának otthona felől rájuk zúduló 15-20 WiFi router és egyéb lakáson belüli, de távolra sugárzó eszközök ellen nem tudnak egyedül tenni. 

Védjük magunkat és környezetünket!

 

 

Szerző: Boros Annamária

A cikk nyomtatott változatban is megjelent 2017-ben a Szinapszis XIV. évfolyamának 1. számában, ahol még gyakorlati tanácsokat is találhattok az itt feszegetett téma kapcsán!

 

 

Forrás:

 

 https://semmelweis.hu/hok/2017/08/04/elektroszmog-a-korulottunk-rezgo-lathatatlan-felho/