Az archeogenetika tudományának köszönhetően a legmodernebb sejtvizsgálatokkal és egy szuperszámítógép segítségével az egykor élt népességekről új genominformációkkal gazdagodhatunk, őseink származásáról kaphatunk mind pontosabb képet – mondta el Török Tibor, Intézetünk Archeogenetikai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa. A hon(HAZATÉRŐK)foglalók ázsiai hun öröksége egyértelműen bizonyítja, hogy Kr. u. 300 körül jelentős hun-ősmagyar keveredés történt, majd hun maradványokat integráltak maguk közé a honfoglaló magyarok.
TÖBB GENETIKAI EGYEZÉS A HUN BIRODALOM LESZÁRMAZOTTAIVAL
A Kárpát-medencétől az Ordoszi-medencéig terjedő eurázsiai sztyeppezónán, a szkíta íjfeszítő népek őshazájában törzsszövetségek keretében évszázadokon keresztül egyszerre volt jelen a hun-avar magyar népesség – hangsúlyozta Horváth-Lugossy Gábor főigazgató. A magyarság eredetkutatásának legnagyobb eredménye a hun-avar-magyar kapcsolatok terén elért paradigmaváltás.
FOLYAMATOS JELENLÉT A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
A honfoglalás kérdéskörének új alapokra helyezésével, a folytonosság bizonyításával gyökeres változást hozott Intézetünk: nemcsak avarkori sírjaink tanúskodnak róla, de a legmodernebb természettudományos vizsgálatokkal is igazoltuk, hogy egymással genetikai rokonságban álló népek érkeztek több hullámban a Kárpát-medencébe, Árpád magyarjai tehát nem elfoglalták azt, hanem hazatértek az őshazába.
A Magyarságkutató Intézetnek az Árpád-házi királyok azonosítására, a Kárpát-medence népességének archeogenetikai vizsgálatára és a mongóliai hun sírok feltárása irányuló kutatásai révén pedig egyre közelebb kerülünk magyar történelem helyreigazításához és múltunk, nemzeti önbecsülésünk visszaszerzéséhez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése