1919. január 29-én a környéken állomásozó katonák kiverték a megszálló csehszlovák katonaságot Balassagyarmatról. A balassagyarmati polgárok, vasutasok bátorságának köszönhetőn, egy darabka földdel több maradt meg ősi földünkből.
Balassagyarmat város
(Nógrád megye)
Az álló, csücskös talpú pajzs kék mezejében zöld talajon álló, háromormos talpazaton álló ezüstbástya (a bástya tíz téglasorból áll), a talajt hullámos ezüstpólya osztja két részre.
A pajzs felett jobbra fordult, nyitott sisak (heraldikai) koronával.
A koronán álló, fejét jobbra fordító, kiterjesztett szárnyú ezüstsas.
Jelmondat: a pajzs alatt elhelyezett aranyszalagon "CIVITAS FORTISSIMA BALASSAGYARMAT" antikva betűkkel.
„1919. január 29-én a környéken állomásozó katonák – a város polgárainak, vasutasainak kezdeményezésére és segítségével – kiverték a megszálló csehszlovák katonaságot Balassagyarmatról. Tettük a katonai vitézség, a hazaszeretet és a polgári összefogás példájaként tartjuk számon. A „csehkiverés” emléke kitörölhetetlen része lett a balassagyarmatiak öntudatának.” - olvasható a Tyekvicska Árpád által szerkesztett, Civitas Fortissma című könyvben.
Valóban, a város lakói minden évben büszkén emlékeznek a hősi eseményekre, 1998-tól már hivatalos keretek között is. Ez év január 29-én lesz ennek az események 90 éves évfordulója. Alább következzenek az események, kicsit részletesebben.
1918. november 2-án lépett először cseh-morva katona Magyarország területére, 1919. január 3-án a csehszlovákok már Losoncon voltak. Vizy Zsigmond százados sikertelen kísérletet tett egy jelentős létszámú, jól felfegyverzett reguláris egység felállítására.
1919. január 15-én a csehszlovák katonaság több ponton átlépte az Ipolyt. Ezt követően egy különítmény bevonult Balassagyarmatra, majd elfoglalták a vasútállomást, a postát és a laktanyát. Az itt állomásozó magyar csapatok távoztak a városból. Balassagyarmat elfoglalása még a megalázó demarkációs egyezmény előírásai szerint is jogsértő volt. Balassagyarmatot Csehszlovákiához tartozónak nyilvánították.
Január 27-én történelmi gyűlésre került sor a vármegyeházán, hol ellenállásra buzdító beszédek hangzottak el. Másnap a vasutasok küldöttséget menesztettek Magyarnándorba, az ott állomásozó katonaság vezetőihez, Bajatz Rudolf és Vizy Zsigmond századosokhoz, segítséget kérve a megszállók kiveréséhez. 1919. január 29-én a századosok csapatai, a balassagyarmati vasutasokkal kiegészülve, támadást intéztek a csehszlovák katonaság ellen. Bajatz egy cseh vasutast küldött be a laktanyába, megadásra szólítva fel az ellenséget, azok ki is tették a fehér zászlót, azonban a laktanya felé futó magyar katonákat sortűzzel fogadták. Később a hadügyminiszter rendeletére Balassagyarmatra érkezett az iglói géppuskás tanfolyam egysége, Kattauer Rudolf főhadnagy vezetésével. Rohamot intéztek a laktanya ellen, az ellenség megadta magát. Balassagyarmat felszabadult!
2012. június 4., hétfő
Civitas Fortissima – A legbátrabb város.
Civitas Fortissima – A legbátrabb város.
1919. január 29-én a környéken állomásozó katonák kiverték a megszálló csehszlovák katonaságot Balassagyarmatról. A balassagyarmati polgárok, vasutasok bátorságának köszönhetőn, egy darabka földdel több maradt meg ősi földünkből.
Balassagyarmat város
(Nógrád megye)
Az álló, csücskös talpú pajzs kék mezejében zöld talajon álló, háromormos talpazaton álló ezüstbástya (a bástya tíz téglasorból áll), a talajt hullámos ezüstpólya osztja két részre.
A pajzs felett jobbra fordult, nyitott sisak (heraldikai) koronával.
A koronán álló, fejét jobbra fordító, kiterjesztett szárnyú ezüstsas.
Jelmondat: a pajzs alatt elhelyezett aranyszalagon "CIVITAS FORTISSIMA BALASSAGYARMAT" antikva betűkkel.
„1919. január 29-én a környéken állomásozó katonák – a város polgárainak, vasutasainak kezdeményezésére és segítségével – kiverték a megszálló csehszlovák katonaságot Balassagyarmatról. Tettük a katonai vitézség, a hazaszeretet és a polgári összefogás példájaként tartjuk számon. A „csehkiverés” emléke kitörölhetetlen része lett a balassagyarmatiak öntudatának.” - olvasható a Tyekvicska Árpád által szerkesztett, Civitas Fortissma című könyvben.
Valóban, a város lakói minden évben büszkén emlékeznek a hősi eseményekre, 1998-tól már hivatalos keretek között is. Ez év január 29-én lesz ennek az események 90 éves évfordulója. Alább következzenek az események, kicsit részletesebben.
1918. november 2-án lépett először cseh-morva katona Magyarország területére, 1919. január 3-án a csehszlovákok már Losoncon voltak. Vizy Zsigmond százados sikertelen kísérletet tett egy jelentős létszámú, jól felfegyverzett reguláris egység felállítására.
1919. január 15-én a csehszlovák katonaság több ponton átlépte az Ipolyt. Ezt követően egy különítmény bevonult Balassagyarmatra, majd elfoglalták a vasútállomást, a postát és a laktanyát. Az itt állomásozó magyar csapatok távoztak a városból. Balassagyarmat elfoglalása még a megalázó demarkációs egyezmény előírásai szerint is jogsértő volt. Balassagyarmatot Csehszlovákiához tartozónak nyilvánították.
Január 27-én történelmi gyűlésre került sor a vármegyeházán, hol ellenállásra buzdító beszédek hangzottak el. Másnap a vasutasok küldöttséget menesztettek Magyarnándorba, az ott állomásozó katonaság vezetőihez, Bajatz Rudolf és Vizy Zsigmond századosokhoz, segítséget kérve a megszállók kiveréséhez. 1919. január 29-én a századosok csapatai, a balassagyarmati vasutasokkal kiegészülve, támadást intéztek a csehszlovák katonaság ellen. Bajatz egy cseh vasutast küldött be a laktanyába, megadásra szólítva fel az ellenséget, azok ki is tették a fehér zászlót, azonban a laktanya felé futó magyar katonákat sortűzzel fogadták. Később a hadügyminiszter rendeletére Balassagyarmatra érkezett az iglói géppuskás tanfolyam egysége, Kattauer Rudolf főhadnagy vezetésével. Rohamot intéztek a laktanya ellen, az ellenség megadta magát. Balassagyarmat felszabadult!
1919. január 29-én a környéken állomásozó katonák kiverték a megszálló csehszlovák katonaságot Balassagyarmatról. A balassagyarmati polgárok, vasutasok bátorságának köszönhetőn, egy darabka földdel több maradt meg ősi földünkből.
Balassagyarmat város
(Nógrád megye)
Az álló, csücskös talpú pajzs kék mezejében zöld talajon álló, háromormos talpazaton álló ezüstbástya (a bástya tíz téglasorból áll), a talajt hullámos ezüstpólya osztja két részre.
A pajzs felett jobbra fordult, nyitott sisak (heraldikai) koronával.
A koronán álló, fejét jobbra fordító, kiterjesztett szárnyú ezüstsas.
Jelmondat: a pajzs alatt elhelyezett aranyszalagon "CIVITAS FORTISSIMA BALASSAGYARMAT" antikva betűkkel.
„1919. január 29-én a környéken állomásozó katonák – a város polgárainak, vasutasainak kezdeményezésére és segítségével – kiverték a megszálló csehszlovák katonaságot Balassagyarmatról. Tettük a katonai vitézség, a hazaszeretet és a polgári összefogás példájaként tartjuk számon. A „csehkiverés” emléke kitörölhetetlen része lett a balassagyarmatiak öntudatának.” - olvasható a Tyekvicska Árpád által szerkesztett, Civitas Fortissma című könyvben.
Valóban, a város lakói minden évben büszkén emlékeznek a hősi eseményekre, 1998-tól már hivatalos keretek között is. Ez év január 29-én lesz ennek az események 90 éves évfordulója. Alább következzenek az események, kicsit részletesebben.
1918. november 2-án lépett először cseh-morva katona Magyarország területére, 1919. január 3-án a csehszlovákok már Losoncon voltak. Vizy Zsigmond százados sikertelen kísérletet tett egy jelentős létszámú, jól felfegyverzett reguláris egység felállítására.
1919. január 15-én a csehszlovák katonaság több ponton átlépte az Ipolyt. Ezt követően egy különítmény bevonult Balassagyarmatra, majd elfoglalták a vasútállomást, a postát és a laktanyát. Az itt állomásozó magyar csapatok távoztak a városból. Balassagyarmat elfoglalása még a megalázó demarkációs egyezmény előírásai szerint is jogsértő volt. Balassagyarmatot Csehszlovákiához tartozónak nyilvánították.
Január 27-én történelmi gyűlésre került sor a vármegyeházán, hol ellenállásra buzdító beszédek hangzottak el. Másnap a vasutasok küldöttséget menesztettek Magyarnándorba, az ott állomásozó katonaság vezetőihez, Bajatz Rudolf és Vizy Zsigmond századosokhoz, segítséget kérve a megszállók kiveréséhez. 1919. január 29-én a századosok csapatai, a balassagyarmati vasutasokkal kiegészülve, támadást intéztek a csehszlovák katonaság ellen. Bajatz egy cseh vasutast küldött be a laktanyába, megadásra szólítva fel az ellenséget, azok ki is tették a fehér zászlót, azonban a laktanya felé futó magyar katonákat sortűzzel fogadták. Később a hadügyminiszter rendeletére Balassagyarmatra érkezett az iglói géppuskás tanfolyam egysége, Kattauer Rudolf főhadnagy vezetésével. Rohamot intéztek a laktanya ellen, az ellenség megadta magát. Balassagyarmat felszabadult!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése