2013. december 29., vasárnap
Tudósok DNS-t nyertek ki egy 400 ezer éves ősi emberi fosszíliából – értetlenül állnak a tény előtt.
A probléma a tudósokkal az, hogy görcsösen kapaszkodnak egy “hivatalosan elfogadott” tézishez, és minden erőfeszítésük arra irányul, hogy az új felfedezéseket valahogy beillesszék a hivatalos álláspontba. Mint az úszni tanuló, aki nem meri elengedni a medence szélén körbefutó korlátot.
Ha ez a “beillesztés” nem sikerül, akkor jön az összezavarodottság. Hiszen a hivatalos álláspont tagadja az előző civilizációk létezését és a túlélők által hátrahagyott tudást. Tagadja a Földönkívüli civilizációk létezését és azok embereken végzett genetikai kísérleteit is. Csak önnön rögeszméiket nem tagadják meg, mert ezzel összeomlana minden amit ma “tudománynak” hívnak.
A Nature című folyóirat december 4-i egyik írásában a tudósok beszámoltak arról, hogy kinyerték az DNS-t az egyik mintegy 400 ezer éves ősi emberi fosszíliából.
Miért olyan meglepő ez? Először is azért, mert a korábbi rekord 100 ezer év volt, másrészt a kinyert DNS nem tartozik a Neandervölgyiek előfutárához, ahogy azt korábban gondolták.
A fosszília egy Spanyolországban talált combcsont, melynek DNS-e nagyon hasonlít a Homo sapiens rejtélyes alfajáéra, az úgynevezettGyenyiszovai emberére.
Egészen mostanáig a legrégebbi Gyenyiszovai maradványt egy barlangban fedezték fel Szibériában, és 41 ezer évesre becsülték a korát. A DNS-t egy fiatal nő egyik ujjcsontjának töredékéből nyerték ki.
A lenyűgöző felfedezés zavarba hozta a tudósokat.
A maradványt az 1990-es években tárták fel egy régóta tanulmányozott mély barlangban Észak-Spanyolországban, melyet Sima de los Huesos-nak (‘csontok szakadéka’) hívnak.
A Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet tudóscsoportja 400 ezer évesre keltezte a combcsontot, és a DNS-t közelebb helyezte a Gyenyiszovai-hoz, mint a Neandervölgyiekhez.
Svante Pääbo molekuláris genetikus és a csapat vezető szakértője a következőt mondta:
“Ez valójában több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.”
A New York Times szerint:
“Ez nem az, amit vártam, valójában erre senki sem számított,” – mondta Chris Stringer, a Londoni Természettudományi Múzeum paleoantropológusa.
A fosszíliák anatómiája alapján Dr. Arsuaga úgy érvelt, hogy azok a Neandervölgyiek őseihez köthetők, akik Nyugat-Ázsiában és Európában éltek 200-30 ezer évvel ezelőtt.
Amikor Dr. Meyer és kollégái belefúrtak a combcsontba, megtalálták benne az ősi emberi DNS-t, ahogy azt remélték.
“A várakozásunk az volt, hogy ez egy igen korai Neandervölgyi,” – mondta Dr. Meyer.
De a DNS-e nem egyezik a Neandervölgyiével. Dr. Meyer ezután összehasonlította a Gyenyiszovai DNS-ével, azzal az ősi emberi leszármazási vonallal, melyet ő és kollégái fedeztek fel Szibériában 2010-ben. Meg volt döbbenve, amikor meglátta a hasonlóságot.
“Először mindenkinek nehéz volt elhinni,” – mondta Dr. Meyer. “Egyre több és több adatot gyűjtöttünk, hogy ez biztossá váljon.”
A további kutatások megerősítették, hogy a DNS az emberi családfa Gyenyiszovai ágához tartozott.
Az új eredmények nehezen egyztethetők össze az emberi evolúcióról kialakult képpel, mely a fosszíliák és DNS-ek alapján bukkant fel. A Gyenyiszovai-akról azt hitték, hogy csak Kelet-Ázsiára korlátozódtak, és nem gondolták, hogy ennyire Neandervölgyi jellegűek voltak.
“Most újra kell gondolnunk az egész történetet,” – mondta Dr. Arsuaga.
Az anatómiai és genetikai bizonyítékok közötti eltérés meglepte a tudósokat, akik most megpróbálják újragondolni az emberi evolúció elmúlt néhány százezer évét. Lehetséges például, hogy sok olyan kihalt emberi populáció van, melyet a tudósoknak még fel kell fedezniük.
“Most alapjában véve létrehoztunk egy nagy kérdőjelet,” – mondta Matthias Meyer, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet genetikusa, az új tanulmány társszerzője.
Dr. Beth Shapiro, a Kalifornia Egyetem ősi DNS szakértője előnyben részesíti azt a még radikálisabb lehetőséget, hogy a Sima de los Huesos barlang emberei az emeberek egy másik ágához tartoznak.
“Minél többet tanulunk az ilyen leletekből kivont DNS-ből, annál bonyolultabb lesz a történet,” – mondta Dr. Shapiro.
Dr. Meyer reméli, hogy ő és kollégái képesek lesznek minél több DNS-t kivonni a spanyol fosszíliából, valamint egyéb kövületekből az adott helyen, hogy segítsen megoldani a rejtélyt, amire most rábukkantak.
“Nagyon nehéz ezt megérteni,” – mondta Dr. Meyer. “Jelenleg egy kissé eltévedtünk.”
Miért változik állandóan az őstörténetünk?
A probléma az emberi őstörténelem rejtélyével az, hogy a kutatók a hosszú évek során csak apró darabjait képesek átlátni, plusz a technológia rendkívül gyorsan fejlődik.
Ám a legfontosabb probléma, hogy minden új felfedezésnek a már melévő mintához kell illeszkednie, mely a Darwini evolúció elméleten alapszik.
Charles Darwin szabadkőműves volt, ahogy a nagyapja is, Erasmus Darwin. Charlest arra használták, hogy támogassa nagyapja evolúciós elméletét, mely már jóval az ő születése előtt, 1794-ben megjelent. A legmagasabb rangú szabadkőművesek mindig is részt vettek a valódi tudás elnyomásában, és a történelem átdolgozásában. Az igazság összetörné a gondosan megszilárdított hatalmukat.
Minden egyes alkalommal, amikor az új felfedezések nem illenek ebbe a mintába, a kutatóknak újra kell gondolniuk az egész történetet, ahogy azt Dr. Arsuaga is mondta.
Látható, hogy az őstörténelem lassan kezd napvilágra kerülni, és mindig, amikor egy jelentős felfedezést tesznek a kutatók, a történet változik, mivel már nem illik a régi képbe, bár sokan még mindig ragaszkodnak a régi mintákhoz.
Sajnos ebbe a mintába nem tartozik bele annak a lehetősége, hogy az evolúció lehet külső, földönkívüli beavatkozás eredménye.
http://szabadonebredok.hu
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése