Trianon-szoborcsoport.

1921. január 16-án avatták fel a Szabadság téren. Négy égtáj szobor állt a tér négy sarkán; Kelet, Észak, Dél, Nyugat és középen egy gyönyörű szép kert díszelgett Nagy-Magyarországgal a Hiszek egy szövegével.
1928. augusztus 20-án a Szent István-napi ünnepségek betetőzéseként a nemzet adakozásából fölavatták az Ereklyés Országzászlót. Zászlója félárbocon hirdette a magyar nemzet fájdalmát elveszett országrészei miatt. Maga a zászló egy nemzeti színű lobogó volt, rajta a magyar nagycímerrel és az "Így volt - így lesz" felirattal. Az Országzászló talapzatába összegyűjtötték az ország összes vármegyéjének, községeinek, megszállott törvényhatóságainak, nevezetesebb történelmi helyeinek egy kis földjét és a világháború külföldön fekvő magyar katonai temetőinek sírjairól küldött földet. Az ereklyetartó zárókövére az alábbi feliratot vésték: "Tudd meg oh ember, e helyen Nagy-Magyarország vérrel, könnyel és verejtékkel megszentelt földjén állasz." Az elképzelt ősmagyar stílusú virágdíszből nyúlt ki a húsz méter magas zászlórúd, amely egy egy méter nagyságú esküre emelkedő aranyozott kézben végződött (melyhez Horthy Miklós keze szolgált modellként). A rúd alját egy turulmadár őrizte. Maga az Országzászló a közhiedelemmel ellentétben nem a jelenlegi tércsúfító emlékmű helyén állt, hanem ott, ahol most egy rózsaágyás található ahogy ezt az alapok feltárása bebizonyította, lsd képek.

KELET - A szobron az ősi magyar erőt megtestesítő Csaba vezér a megtorlás pillanatát várva felszabadítja a levetkőztetett és kopjafához láncolt, bilincsekbe vert, Erdélyt jelképező - kezében az országrész címerét görcsös reménységgel szorító - alakot.
Szobrász: Pásztor János

ÉSZAK - Az emlékmű főalakja a három méter magas, keresztrefeszített Hungária. A hozzásimuló fiú a tót nemzet ragaszkodását jelképezi az anyaországhoz. A kettő egységét kivont karddal előretörő kuruc alakja védi, emlékeztetve arra, hogy a magyar szabadságért Rákóczi hadaiban tótok is küzdöttek.
Szobrász: Kisfaludy Stróbl Zsigmond

DÉL - A szobor főalakja karddal és a magyar címerrel díszített pajzzsal kel a Délvidéket jelképező svábleány védelmére. Az előtte lévő búzakévék Nagy-Magyarország éléstárát, a Bácskát és a Bánátot jelképezik.
Szobrász: Szentgyörgyi István

NYUGAT - A szoborcsoporton az ifjú az elszakított nyugati vármegyéket jelképezi. Térdre hullva borul a magyar Szent Koronára, s míg jobbjával az ország testéről leszakadni készülő nyugati vármegyék címerpajzsát öleli magához, addig baljával görcsösen kapaszkodik a nagy magyar kettőskeresztes pajzsba. Fölötte áll Hadúr alakja, kezét nyugtatva az ifjú címert szorító karján, jobbjában védően tartva a nemzet pallosát. Arcán kemény dac, hit és önbizalom. Lábainál szárnyait repülésre tárva a Turul.
Szobrász: Sidló Ferenc

Egy idézet Garay Jánostól:
Csak csonka nép felejthet ős nagyságot,
Csak elfajult kor hős elődöket.
A lelkes eljár ősei sírlakásához,
S gyújt régi fénynél szövetneket.
S ha a jelennek halványul sugára,
A régi fény ragyogjon fel honára!