Persze pszichológiai szemszögből nehéz a kreatív személyiség típusokat körülírni, pont azért, mert ők kerüljék a megszokott dolgokat, a rutint. Tehát nincs “tipikus” kreatív személyiség típus, de azért, ha az alábbiak jó esetben minden kreatív elmére jellemzőek:
1. Álmodoznak:
A művészek tudják, hogy álmodozni igenis kell, még ha a tanárok pont az ellenkezőjét próbálják a kisiskolásokba bele sulykolni. A legjobb ötletek látszólag a semmiből jönnek, pont akkor, amikor az agyunk éppen “máshol” jár.
2. Mindent figyelembe vesznek:
A kreatív emberek mindenben potenciált látnak, folyamatosan megfigyelnek mindent. Ahogy Henry James író mondta: “Az igazi író az, aki semmit nem hagy elveszni”.
3. Akkor dolgoznak, amikor a leghatékonyabbak:
Sok nagy művész állítja, hogy a legjobb időpont a munkára a kora reggel vagy a késő este. Mivel mindenki máskor kreatív, ezért nem érdemes sablonokban gondolkodni: meg kell találnunk, hogy mikor vagyunk a legtermékenyebbek.
4. Időt fordítanak az egyedüllétre is:
A művészek és a legkreatívabb emberek gyakran tűnnek magányosnak a társadalom számára, pedig az egyedüllét a kreativitás egyik kulcsa. A magány valójában az a helyzet, amikor időt hagyunk magunknak arra, hogy egyszerűen csak hagyjuk az elménket vándorolni.
5. Tragédiákból építenek csodákat:
A pszichológia szerint az élet korai szakaszában bekövetkező traumák hatására a kreativitás jelentősen nő. A kutatók szerint a trauma több területen segíti az emberek kibontakozását, de a legfontosabb ezek közül, hogy jobban felismerik az új lehetőségeket.
6. Új tapasztalatokat keresnek:
A kreatív emberek szeretnek új élményeket, érzéseket és lelkiállapotokat megismerni – és ez a nyitottság fontos előrejelzője a kreatív teljesítménynek. A sok különböző oldal összekapcsolódik egymással: az intellektuális kíváncsiság, az izgalom keresése, az érzelmek felé való nyitottság, a fantázia. A lényeg, hogy a belső és a külső világ egymással szinkronba kerüljön.
7. Nem adják fel:
A kreatív emberek hibáznak, ráadásul gyakran. Viszont nem adják fel, amíg nem érik el a kívánt eredményt.
8. Gyakran vetnek fel nagy kérdéseket:
A kreatív emberek telhetetlenül kíváncsiak – folyamatosan vizsgálják az életet, és még idős korukban is hajtja őket a kíváncsiság. Függetlenül attól, hogy magányosan töprengenek, vagy éppen intenzív beszélgetésben vesznek részt, szeretnék tudni, hogy mi, miért és hogyan működik.
9. Odafigyelnek:
A kreatív emberek folyamatosan figyelik az emberi természetet – mert ez alapján törnek a felszínre a legjobb ötletek.
10. Vállalják a kockázatot:
A kreatív munka része a kockázat is, sok kreatív ember vállalja fel a kockázatok különböző aspektusait. A kreativitás az a folyamat, amikor a semmiből valamit teremtünk. Ez pedig soha nem lehet félénk cselekedet.
11. Az életet az önkifejezés lehetőségének tartják:
Nietzsche úgy gondolta, hogy az emberi életet és a világot úgy kell tekinteni, mint egy műalkotást. A kreatív típusok nagyobb valószínűséggel látják a világot ilyen módon, és folyamatosan keresik a lehetőséget az önkifejezésre a mindennapi életben.
12. Követik az igazi szenvedélyeket:
A kreatív emberek nyitottak arra, hogy inkább a belső vágyaik motivációját kövessék, mintsem a külső jutalmakat, vagy az elismerést.
13. Összerakják a részleteket:
Ha van olyan dolog, ami igazán megkülönbözteti a nagyon kreatív embereket a többiektől, az a “látás”. Sok nagy művész és író mondja azt, hogy a kreativitás képes összekapcsolni olyan pontokat, amelyek közt mások nem veszik észre a kapcsolódást.
14. Tudatosan éberek:
A “tudatos éberség” az agy teljesítményét számos módon növeli. A meditáció csökkenti a stresszt, segít koncentrálni, érzelmileg jótékony hatású, és mentálisan is segít kitisztulni – ezek pedig mind hozzájárulhatnak a kreatív gondolkodáshoz.
***************************
Forrás: http://motivator.ma 14 dolog, amit a kreatív emberek másképp csinálnak
***************************
A kreativitás titokzatosan és gyakran paradox módon működik. A kreatív gondolkodás stabil, meghatározó jellemzője egyeseknek, de ez minden helyzetben és kontextusban változhat.
Az inspirációk és a jó ötletek gyakran látszólag a semmiből születnek, miközben a legnagyobb szükség esetén elrejtőznek előlünk. Ez azért van, mert a kreatív gondolkodás komplexitása teljesen különbözik az általános gondolkodási folyamattól.
A neurotudomány nagyon bonyolult képet fest a kreativitásról. A tudósok lassan ráébrednek, hogy a kreativitás sokkal bonyolultabb annál, minthogy a jobb-, vagy a bal agyfélteke dominál valakinél (az eddigi elmélet csupán az volt, hogy a bal agyfélteke a racionalizmusért felel, míg a jobb agyfélteke a kreativitásért és az érzelmekért).
Pszichológiai szemszögből nehéz a kreatív személyiség típusokat körülírni, főleg azért, mert ők bonyolultabbak, ellentmondásosak és arra törekszenek, hogy elkerüljék a megszokott dolgokat vagy a rutint.
14 dolog, amit a kreatív emberek másképp csinálnak.
És ez nem csak egy sztereotípia: gondolj csak a nagy művészekre, hogy mennyire ellentmondásos és bonyolult személyiségek. A modern kutatások azt mutatják, hogy a kreativitás számos dolog kölcsönhatásából születik meg, viselkedési, és társadalmi hatások egyvelege az egyénen belül.
Scott Barry Kaufman, a New York-i Egyetem pszichológusa szerint ráadásul a kreatív emberek önmagukat is nehezebben tudják megismerni, mert a “kreatív én” sokkal összetettebb, mint a “nem kreatív én”.
Bár nincs “tipikus” kreatív személyiség típus, van néhány árulkodó jellemzője és viselkedési mintája a nagyon kreatív embereknek.
Íme 14 dolog, amit a kreatív emberek másképp csinálnak
1. Álmodoznak.
A művészek tudják, hogy álmodozni igenis kell, még ha a tanárok pont az ellenkezőjét próbálják a kisiskolásokba bele sulykolni.
Kaufman és Rebecca L. McMillan 2012-ben közzétett “Óda a pozitív, konstruktív Álmodozáshoz” tanulmánya szerint az álmodozás afféle “kreatív inkubációs” folyamat.
Azt csak mellékesen említik meg, hogy a legjobb ötletek látszólag a semmiből jönnek, pont akkor, amikor az agyunk éppen “máshol” jár.
Bár az álmodozás értelmetlennek tűnhet, a 2012 tanulmány szerint ez egy olyan állapot, amikor a zavaró felszín alatt megbújó információkat képesek vagyunk felfedezni.
2. Mindent figyelembe vesznek.
A világ a kreatív emberek osztrigája – mindenben potenciált látnak, folyamatosan megfigyelnek mindent. Henry James idézete szerint például “Az igazi író az, aki semmit nem hagy elveszni”.
Joan Didion (író) is állandóan jegyzetelt mindent, ami vele történt. Azt mondta, hogy az emberek és az események megfigyelésének leírásával jobban meg lehet érteni a bonyolult és ellentmondásos dolgokat:
“Akárhogy is, de mindent rögzítünk, amit magunk körül látunk … szégyentelenül, kérlelhetetlenül.”
3. Akkor dolgoznak, amikor a leghatékonyabbak.
Sok nagy művész állítja, hogy a legjobb időpont a munkára a kora reggel vagy a késő este. Vladimir Nabokov (orosz származású amerikai író, fordító, sakkfeladványszerző) például rögtön írni kezdett az után, hogy reggel 6 és 7 óra között felkelt.
Frank Lloyd Wright hajnali 3 és 4 óra között kelt fel, több órán át dolgozott, majd visszafeküdt aludni. Mivel mindenki máskor kreatív, ezért nem érdemes sablonokban gondolkodni: meg kell találnunk, hogy mikor vagyunk a legtermékenyebbek.
4. Időt fordítanak az egyedüllétre is.
“Annak érdekében, hogy nyitottak legyünk a kreativitásra, képesnek kell lennünk a magány konstruktív használatára is. Ehhez pedig le kell győznünk az egyedülléttől való félelmet.” – írta az amerikai egzisztenciális pszichológus, Rollo May.
A művészek és a legkreatívabb emberek gyakran tűnnek magányosnak a társadalom számára, pedig az egyedüllét a kreativitás egyik kulcsa. Kaufmann szerint a magány valójában az a helyzet, amikor időt hagyunk magunknak arra, hogy egyszerűen csak hagyjuk az elménket vándorolni.
“Meg kell találnod az utat a belső kifejeződésedhez …, a belső hangot nehéz megtalálni … hacsak nem építesz kapcsolatot önmagadhoz…”
5. Tragédiákból építenek csodákat.
A legismertebb történeteket és dalokat torokszorító fájdalom és szívfájdalom ihlette – a vigasz keresése és a komoly kihívások a nagy művészet igazi katalizátorai.
A pszichológia szerint az élet korai szakaszában bekövetkező traumák hatására a kreativitás jelentősen nő. A kutatók szerint a trauma a következő területeken segíti az emberek kibontakozását: interperszonális kapcsolatok, spiritualitás, az élet megbecsülése, a személyes erő növekedése, és – ami a legfontosabb a kreativitás szempontjából – új lehetőségek felismerése az életben.
“Sok ember épít a perspektívából valóságot” (Kaufman).
6. Új tapasztalatokat keresnek.
A kreatív emberek szeretnek új élményeket, érzéseket és lelkiállapotokat megismerni – és ez a nyitottság fontos előrejelzője a kreatív teljesítménynek.
“A kreatív teljesítmény legerősebb előrejelzője az új dolgokra való nyitottság” – mondja Kaufman. “A sok különböző oldal összekapcsolódik egymással: az intellektuális kíváncsiság, az izgalom keresése, az érzelmek felé való nyitottság, a fantázia.” A lényeg, hogy a belső és a külső világ egymással szinkronba kerüljön.
7. Nem adják fel.
A rugalmasság gyakorlati előfeltétele a kreatív sikernek, mondja Kaufman. A kreatív munkát gyakran úgy írják le, mint egy olyan folyamatot, aminek újra és újra neki kell futni.
A kreatív emberek hibáznak, ráadásul gyakran. Viszont nem adják fel, amíg nem érik el a kívánt eredményt.
8. Gyakran vetnek fel nagy kérdéseket.
A kreatív emberek telhetetlenül kíváncsiak – folyamatosan vizsgálják az életet, és még idős korukban is hajtja őket a kíváncsiság.
Függetlenül attól, hogy magányosan töprengenek, vagy éppen intenzív beszélgetésben vesznek részt, szeretnék tudni, hogy mi, miért és hogyan működik.
9. Odafigyelnek.
A kreatív emberek folyamatosan figyelik az emberi természetet – mert ez alapján törnek a felszínre a legjobb ötletek.
“(Marcel) Proust szinte az egész életét más emberek megfigyelésével töltötte, leírta, amit látott, és végül így születtek meg a zseniális könyvei” – mondja Kaufman. A kreatív emberek (művészek, írók, tudósok) lelkes megfigyelői az emberi természetnek.
10. Vállalják a kockázatot.
A kreatív munka része a kockázat is, sok kreatív ember vállalja fel a kockázatok különböző aspektusait. “A kockázat vállalás és a kreativitás között mély és tartalmas a kapcsolat.” (Steven Kotler)
A kreativitás az a folyamat, amikor a semmiből valamit teremtünk. Ez pedig soha nem lehet félénk cselekedet.
11. Az életet az önkifejezés lehetőségének tartják.
Nietzsche úgy gondolta, hogy az emberi életet és a világot úgy kell tekinteni, mint egy műalkotást. A kreatív típusok nagyobb valószínűséggel látják a világot ilyen módon, és folyamatosan keresik a lehetőséget az önkifejezésre a mindennapi életben.
“A kreatív kifejezés önkifejezés … A kreativitás nem más, mint az egyéni szükségletek, vágyak és az egyediség kifejezése”.
12. Követik az igazi szenvedélyeket.
A kreatív emberek nyitottak arra, hogy inkább a belső vágyaik motivációját kövessék, mintsem a külső jutalmakat, vagy az elismerést.
“A kiváló alkotók azt választják, hogy olyan kockázatos problémákat, kihívásokat oldjanak meg, amelyek kiaknázzák a teljesítőképességüket és a tehetségüket” (MA Collins)
13. Összerakják a részleteket.
Ha van olyan dolog, ami igazán megkülönbözteti a nagyon kreatív embereket a többiektől, az a “látás”. Sok nagy művész és író mondja azt, hogy a kreativitás képes összekapcsolni olyan pontokat, amelyek közt mások nem veszik észre a kapcsolódást.
Steve Jobs szavaival:
“A kreativitás pusztán összekapcsol dolgokat. Ha megkérdezel kreatív embereket, hogyan alkottak meg valamit, kicsit zavarban lesznek, mert igazából nem csináltak semmit, csak észrevettek valamit, ami nyilvánvalónak tűnt egy idő után. Ők azok, akik képesek voltak összekapcsolni a meglévő tapasztalataikat és új dolgokat szintetizálni. Ők azok, akik felrázzák a dolgokat.”
A tapasztalat sokszínűsége fontosabb, mint bármi más. A kreatív ember szeretnék felrázni a dolgokat és új dolgokat alkotni; többet, mint a világ megszokott monoton dolgai.
14. Tudatosan éberek.
A kreatív emberek megértik, hogy micsoda érték a világos és koncentrált elme, mert a munkájuk függ tőle. Sok művész , vállalkozó, író és más kreatív szakember, mint például David Lynch, fordult a “mindfulness” meditációhoz, mint eszközhöz a leginkább kreatív lelkiállapot eléréséhez.
A tudomány pedig támogatja ezt az irányvonalat, mert a “tudatos éberség” az agy teljesítményét számos módon növeli. A meditáció ó csökkenti a stresszt, segít koncentrálni, érzelmileg jótékony hatású, és mentálisan is segít kitisztulni – ezek pedig mind hozzájárulhatnak a kreatív gondolkodáshoz.
Úgyhogy sok sikert, és légy minél kreatívabb!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése