"Sokszor elmesélem, hogy életemben egyszer voltam szülői értekezleten: először és utoljára.
Büszke apaként bemasíroztam az iskolába, beültettek az egyik padba, majd jött a begyes, nagyon csinos tanítónő, felment a katedrára, és kiokosított bennünket.
Néztem ezt a szegény lányt, hogy ez is elveszett az emberi kommunikáció számára, már csak fölülről lefelé tud beszélni.
A katedra tönkretette, mint ahogy nagyon sok pedagógust, orvost, pszichológust tönkretesz, hogy mindig kiszolgáltatott helyzetben lévő emberekkel kerül kapcsolatba, és egy idő után észre sem veszi, hogy ez csak szituatív fölény, hanem azt gondolja, ő olyan nagyszerű ember, aki mindenkinél magasabb rendű.”
Popper Péter
"A kötelező oktatásnak a mai formában, amikor egyes országokban például 8, másokban 12 év van kötelezővé téve, a fiatal legkritikusabb életperiódusa válik egy lelketlen rendszer áldozatává. Ez a rendszer nincs tekintettel a valós igényekre és képességekre, és súlyos károkat okoz magában az emberi lényben. Nagy hibája továbbá az, hogy kényszeríti a fiatalokat arra, amire a legtöbbjüknek a valós tehetségeik kibontakoztatásához valójában semmi szükségük sem lenne: hatalmas mennyiségű információ emésztetlen visszaadására, mely nem nevezhető tanulásnak, és melynek eredményeképpen egy fiatal 12 év oktatás után minimális valós, használható tudással hagyja el az iskolák padjait. Áldozatául esik ennek az esztelen és önkényes rendszernek a fiatalok teljes gyermekkora, mely valójában a játszva történő tudásszerzés, a fizikai testgyakorlás, és a valósággal való érintkezés ingerdús közegében kellene teljen. Közrejátszik ugyanakkor a mai társadalmak katasztrofális állapota, ahol a szülőknek lassan minimális ideje jut a saját gyermekeikre, így mind a nevelés, mind az oktatás állami feladattá válik. A fiatalt tehát nem természetes közege a családja, hanem egy arctalan rendszer, az oktatásügynek nevezett intézmény neveli fel....
....a kötelező oktatás összességében véve hatalmas embertömegek életét veszi el feleslegesen életük legfogékonyabb periódusában. A kötelező volta semmiképp nem összemberi érdek, sokkal inkább hatalmi, manipulációs, ember és világkép formáló érdek. A szálak a háttérben keresendőek, itt most ennél mélyebbre menni eme írás keretébe nem lehetséges. Annak a hamis egyenlőségi eszmének a terméke ez, amely nem veszi figyelembe azt, hogy teljesen különböző minden ember lelki-szellemi igénye és képessége, ezért bármiféle uniformizálás erőszakos megkísérlése merénylet az emberi szabad akarat ellen. Minden szülő saját gyermeke felett gyakorolható felügyeleti jogát is semmibe veszi ugyanakkor, mert a szülő kezéből kiveszi a döntés eszközét arra vonatkozóan, hogy szeretné-e egyáltalán beadni az oktatásba a gyermekét vagy sem. Ez a szülő kiskorúként való kezelése a hatalom észéről."
Forrás: F.J.T.
Facebook
&
Kapcsolódó témák:
A "Magoltatás művészete", avagy hogyan tegyük lelki nyomorékká a következő generációt A séma egyszerű: folyamatosan kinevelni az ország "hülye gyerekeit", akik majd létrehozzák a "hülyék társadalmát".
Addig sincs aki gondolkodjon és kínos kérdéseket tegyen fel afelé, akik irányítják ezt a kaszárnyát itt a Kárpát-medencében.
A probléma valójában már nagyon régi és nem a ti, nem az én, vagy nem az ők idejében kezdődött.
A hazai, sokat emlegetett "poroszos" oktatásról már sok jót és még több rosszat lehetett hallani, ezt szinte mindenki ismeri ebben az országban.
Szerintem az egész társadalom és mindannyiunk közös tragédiája, hogy az iskolákban nem az életre nevelő toleranciából és szolidaritásból kell érettségit tenni, nem erre nevelik a gyerekeket.
Helyette a túlterhelés, egymással versenyeztetés zajlik, hogy jó magyar módra megtanulja a gyerek, hogyan kell egyre feljebb könyökölnie magát azon a bizonyos szamárlétrán még mások megtaposása árán is.
Hisz ha nem teszi meg, majd ő lesz az, akit taposnak, ezek farkastörvények.
Hány verset, olvasmányt, buta és haszontalan történelmi tényt magoltattak velünk a tanárok és mire is mentünk vele?
A gyerekeket akkor is és most is ADATTÁROLÓKNAK nézik és úgy tömik beléjük a tudást mintha csak libák lennének.
a tanár kiáll, elmondja, a diák csendben figyel, leírja, bemagolja, visszamondja. Aki ebből a sémából kilóg, azt büntetik. A kreatívabb gyerekeket ezért idegileg tönkreteszik, kirekesztik, megölik a tehetséget már nagyon fiatal korban.
Adatokat tanít és nem gondolkodni. Nem lesznek a diákok innovatívak, nem lesznek önálló gondolataik. A másságot, az egyéniséget büntetik, nem lehet más véleményed, mint a tanárnak.
Nehogy véletlenül az ÉLETRE neveljük a fiatalságot. Nehogy megtanuljanak gondolkodni, maguktól rájönni a nagy összefüggésekre.
Jó ez így a legfőbb irányítóknak, hiszen egy pénzhez sem értő, bánni vele nem tudó, gazdasági és sok esetben politikai analfabéta társadalom, mely sem látszik a saját "szarából" nem fog kérdéseket feltenni, hiszen észre sem veszi, hogy uralják...
(Forrás:Facebook)
***
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése