A sumér irodalom.

Bár a feltárt írásos leletek 90%-a gazdasági, adminisztratív jellegű leírásokat tartalmaz, azért több mint 5.000 agyagtáblát találtak, melyek kimondottan irodalmi jellegű alkotások. A régi irodalmi alkotások semmivel sem képviselnek kisebb értéket, mint a maiak, és teljesen egyenrangúak a régi görög alkotásokkal. Nagy jelentőségük abban van, hogy bemutatják az első emberi civili



záció életét, gondolkodásmódját, érzelmeit, cselekedeteit.

Az irodalmi alkotásokat a következő csoportokba lehet sorolni: epikus elbeszélések, himnuszok, történelmi elbeszélések, rövid és hosszú esszék, közmondások és szólások, illetve nagyon fontosak az istenek naplói.

Az alkotások egy része, főleg azok az eposzok, melyek a régmúltat idézik, eleinte szájhagyomány útján terjedtek, majd amikor már kialakult az ékírás, az istenek lediktálták az írnokoknak, hogy ez a tudás fennmaradjon az utókor számára. Ráadásul a tudósok kötelessége volt, hogy ezeket az alkotásokat rendszeresen átmásolják, így fenn tud maradni az utókor számára. Úgy tűnik, az istenek tudatni akarták az utókorral a régi eseményeket.

Az eposzok, például a Teremtés eposz, elmeséli a Naprendszer keletkezését, a Föld, a Hold kialakulását, az élet csírájának a Földre jutását, illetve az istenek bolygójának a létét, pályáját, stb.

További eposzok elmesélik az istenek földre szállását, 500.000 évvel ezelőtt, majd itteni cselekedeteiket, az ember megalkotását (az első sikerek 100.000 évvel ezelőtt, majd Ádám és Éva 30.000 ezelőtt), majd a történelmi eseményeket a Vízözönig, illetve a sumer társadalom kialakulásáig.

Történelmi jelentőségű alkotások: Hold Isten születése, A Földi élet megszervezése és a kulturális fejlődés, A Sumer paradicsom legendája, Az ember megalkotása, Nintura visszatér Nippurba, A civilizáció művészetének áthelyezése Eriduból Erechbe, Inanna és Shukalletuda, Inanna és Bilulu, Dumuzzi halála, stb. Ez utóbbi része az első Rómeó És Júlia történetnek, melyben Dumuzzi és Inanna végzetes szerelme van elmesélve.

Az alkotások nagy része verses formában készült, bár nem ismerték a rímelést és a mértéket, azonban minden más mai technikát alkalmaztak: képzelet, ismétlés, párhuzam, metaforák, refrén, időugrás, stb.

Az alkotások inkább elbeszélő jellegűek, monotonok, nem alkalmazzák az izgalmak fokozását, a csúcspontokat, majd a megoldások módszerét. Szintén hiányoznak a jellemzések, az istenek és az emberek egyaránt hús-vér lények, jó és rossz tulajdonságokkal, és viselkedéssel.

A dicsőítő himnuszok íródtak az istenek számára, a királyok számára, illetve a gazdagok számára, ha azok megfizették az alkotót.

Katalógus az elkészült alkotásokról, amolyan tartalomjegyzék:

Egy külön csoportja az alkotásoknak az okoskodó, útmutató alkotások, amelyek elmélkedések, példabeszédek, párbeszéd jó és rossz között, közmondások, szólások. Ezek célja tanító jellegű, az egyszerű embereket így lehetett rávezetni, hogy mi a jó és mi a rossz.

Ilyenek: Vita a nyár és a tél között, Vita a szarvasmarha és gabonaszem között, Vita a madár és a hal között, Vita a fa és a léc között, Vita az ezüst és a hatalmas réz között, Vita a malomkő és a drágakő között, stb.

Az ilyen jellegű alkotások, például a Vita a szarvasmarha és a gabonaszem között tanító jellegük mellett történelmi eseményekről is szólnak. Ez a tanulmány két testvér istennőről szól. Lahar a szarvasmarha istennő, és Ashnan a gabonaszem istennő azért lettek megalkotva az istenek teremtő kamrájában, hogy az Annunakik (az ég isteneinek gyermekei) és gyermekeik számára legyen élelem és ruha. Azonban az Annunakik nem tudták igazán hasznát venni a szarvasmarhának és a gabonaszemnek, addig, amíg az ember meg nem lett alkotva.

Néhány közmondás:

• Senki nem arról beszél, hogy amit talált, hanem amit elvesztett

• Ne tépd le korán a virágot, mert később gyümölcs lesz belőle

• Aki sokat eszik, nem tud aludni

• Nem a szív vezet a háborúskodáshoz, hanem a beszéd

• Mondj egy hazugságot, és amikor igazat mondasz, senki nem hiszi el

• Nyitott szájba berepül a légy

• Messziről jött utazó azt mond, amit akar

• Akinek sok ezüstje van, az boldog, akinek van mit ennie, az örül, aki szegény, az nyugodtan alszik

• Egy jó szó, mindenkinek a barátja

• A szerető szív házat épít, a gyűlölködő szív lebontja a házat

• Ha szerelemből házasodsz, akkor a gyerekeid a szívednek valók

• Egy városban, ahol nincs kutya, ott leselkedik a róka

Külön érdekesség, hogy a sumerok nem csak létrehozták a sok ezernyi irodalmi alkotást, hanem katalogizálták is őket, azaz létrehoztak tartalomjegyzékszerű leírásokat, melyeken felsorolják az elkészült irodalmi alkotásokat.

A második évezredből időszámításunk előtt, 7 katalógust találtak meg a régészek, ezek ma a világ különböző múzeumaiban találhatók. Ez a hét katalógus, több mint 2.000 könyv címét tartalmazza.

Mivel sok olyan irodalmi alkotás is létezik, mely nem található egyik tartalomjegyzékben sem, illetve vannak olyan alkotások, melyek egy tartalomjegyzékben találhatók, de fizikailag még valamely sivatag homokjában pihennek, biztosan sokkal több alkotás és néhány tartalomjegyzék vár még felfedezésre.

Az irodalmi alkotások nagy szerepe abban áll, hogy alapját képezi bármilyen későbbi történelmi alkotásnak, így a Biblia is ezek alapján íródott, de említhetjük bármely vallás, hasonló történelemkönyvnek nevezhető alapművét.



Forrás: -mag-a-valosag-