Korunk 8 nagy problémája és okaik:
Okok színkódjai:
*Fehér: mentális állapotok
*Piros: pénzzel kapcsolatos koncepciók
*Kék: gazdasággal kapcsolatos koncepciók
*Sárga: reálfolyamatok
Hitelpénzrendszer okai: mohóság (bankok), megalkuvás (politika), tudatlanság (lakosság) / Profit okai: mohóság, kamat / Kamat okai: mohóság / Reklám okai: profit
Hogyan okoz az egyenlőtlenség túlfogyasztást?
Az egyenlőtlenség miatt fölértékelődnek a státuszszimbólumok (pl. márkás óra, telefon, nagy autó, stb.), így ezeket olyanok is megveszik, akiknek egyébként nem is futna rá, vagy nincs is rá szüksége.
Hogyan okoz a hitelpénzrendszer eladósodást?
Néhány száz éve legalizált hitelpénzrendszer keretein belül az állam helyett a bank teremti a pénz több, mint 90%-át számlapénz formájában, adósságként. Az adósságot vissza kell fizetni, és a tőkerész visszafizetésével megszűnik az így teremtett pénz. Ám még kamatot is kell fizetni, amit csak úgy lehet, ha másoktól elcsaljuk, így viszont elkerülhetetlenül lesznek olyanok, akik nem tudják megfizetni adósságaikat. Ha az állam nem tudja megfizetni adósságait (ami hitelfelvétel helyett teljes készpénzfedezet mellett saját, adósságmentes pénzt is teremthetne az infláció veszélye nélkül), akkor kénytelen az állami tulajdont értékesíteni, és ha ezekből kifogyott, akkor örökre eladósodik – pontosabban az adófizetők, akik soha sem szavaztak arra, hogy állami hitelek kamatait szeretnék fizetni megemelt adók formájában.
Hogyan okoznak az elavult termelési módok több hulladékot, mint kellene?
Az iparban fölhasznált nyersanyagok 90%-a már azelőtt hulladékká válik, hogy a termék elhagyná a gyárat, a termékek 80%-át pedig hat hónapon belül kidobjuk. Ehhez képest az újrahasznosított alapanyagokra épülő modern, 3D nyomtatáson alapuló termelési módok esetén a felhasznált anyagoknak csak elhanyagolható százaléka megy kárba.
Hogyan okoznak az alacsony árak pazarlást?
Ennek a legszemléletesebb példája a kőolaj, aminek most különösen alacsony az ára (~40$ hordónként), de még tízszer ekkora ár sem tükrözné reálisan az anyag használati értékét, és végességét. Az ár ugyanis az erőforrások helyettesítő termékeikhez viszonyított értékét, vagy a teljes mennyiségét nem, csak a kereslet és a kínálat pillanatnyi viszonyait fejezi ki (amit ráadásul kartallek, oligopóliumok, és monopóliumok manipulálhatnak).
Hogyan okoz a profitstruktúra pazarlást?
Nem feltétlenül az jár a legkevesebb hulladékkal, ami a legprofitáilisabb. Ezt mi sem példázza jobban, mint az, hogy a világon az újrahasznosítás aránya 7% alatt van. Ha profitális lenne minden termék és anyag újrahasznosítása, akkor ez az arány mindenütt megközelíteni a száz százalékot.
Háborúkat nem csak akkor vívnak, ha túl sok ember van túl kevés erőforrásra; indítottak már háborúkat birodalmak öncélú növelése miatt, sőt profitszerzés céljából is, mivel a politika mindig összefonódik a gazdasági elittel, így azt utóbbi érdekei határozzák meg. A feudalizmus idején a gazdasági elit a földesurakat és magát a királyt jelentette, mivel a vagyon alapja a föld volt, ám a kereskedelem és az ipar megjelenésével megjelent a gazdagok egy új csoportja, akik idővel nagyobb vagyonra (és így hatalomra) tett szert, mint a földbirtokosok.
Korunk 8 nagy problémája és megoldásaik:
Okok színkódjai:
*Fehér: mentális állapotok
*Zöld: pénzzel kapcsolatos koncepciók
*Kék: gazdasággal kapcsolatos koncepciók
*Sárga: reálfolyamatok
Non-profit hitelezés:
A bankok nem teremthetnek pénzt, csak az állam, önkormányzatok, vagy takarékszövetkezetek, és csak annyi díjat számolhatnak föl, ami éppen fedezi a működési költségeket (beleértve a munkabért). Megjegyzés: továbbra is megengedett a kamatmentes helyi pénzek használata (ugyanez érvényes a vállalkozásokra is). A kamat betiltása révén kiiktathatjuk a hiányt a pénzrendszerből, ami azt eredményezi, hogy a bankokon kívül minden gazdasági szereplő (beleértve az államot) rohan a pénze után, ami miatt a többi gazdasági szereplőn kénytelen nyerészkedni (profit), hogy elkerülje a csődöt.
Születésszabályozás:
A fejlett országokban központi témává válik, tekintve, hogy mind túlnépesedett (beleértve hazánkat is, ahol már a lakosság ökológiai lábnyoma már így is az ország területének 160%-a, emiatt feléljük a terület tartalékait, pl. talaj, víz, nyersanyagok, stb.). Ezen felül a családtervezés népszerűsítése, és az ahhoz szükséges eszközök biztosítása a nemzetközi fejlesztés egyik legfontosabb elemévé válik, valamint a nemzetközi segélyszervezetek is nagyobb hangsúlyt fektetnek rá, tekintve, hogy ez a szegénység leküzdésének leghatékonyabb eszköze.
Nagyobb egyenlőség:
A szociológiai kutatások – az ENSZ adatait felhasználva – rámutattak, hogy minél nagyobb az egyenlőtlenség egy társadalomban, annál rosszabbak a társadalmi mutatók (pl. születéskor várható élettartam, gyermekhalandóság, függőségek és mentális betegségek előfordulási aránya, stb.), azaz a jólét. A közvélemény kutatásokból pedig az derült ki, hogy az emberek több, mint 90%-a nagyságrendekkel egyenlőbb társadalmat szeretne, mint amilyen most van.
Megújuló energia:
A Nap pár óra alatt több energiát zúdít a Földfelszínre, mint amennyit egy év alatt fölhasználunk. Most már vannak olyan napelemtípusok is, melyekhez nem szükségesek ritka anyagok (ilyenek a perovszkit alapú napelemek), és a hatékonyságuk is elérte a hagyományos típusokét (kb. 20%).[4] A napenergiát más, jobban szabályozható megújuló energiaforrásokkal kombinálnunk (pl. vízenergia), fűtésre pedig érdemes geotermális energiát használnunk. Érdemes hozzátenni, hogy nemcsak hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátását előzhetnénk meg, de paradox módon nagyságrendekkel kevesebb sugárterhelést okozna, ha az összes szénerőművet lecserélnénk atomerőműre, mivel a szénbe jellemzően sugárzó elemek ágyazódnak, amik égetéskor kiszabadulnak.
Biogazdálkodás:
A biogazdálkodás és permakultúra megóvja a talaj termőképességét, és nem mérgezik azt vegyszerekkel. Itt érdemes megemlíteni a tetőkerteket, valamint a hidroponikus farmokat, amik révén talaj és vegyszerek nélkül termelhetünk élelmiszert, akár sokkal kevesebb területen (lásd: vertikális farmok), méghozzá jóval kisebb vízfelhasználás mellett.
Teljes (készpénz)fedezet:
Amennyiben a tartalékrátát felemeljük 100%-ra, onnantól kezdve a bankok nem tudnak hitelek révén (számla)pénzt teremteni, így nem tudják manipulálni a pénzmennyiséget. Ezáltal a pénz, mint negyedik hatalmi ág visszakerül jogos tulajdonosához, az államhoz. Ha pedig megszüntetjük a tőzsdéket, akkor elkerülhetjük a spekulatív buborékok kialakulását.
Stratégiai dizájn:
A stratégiai dizájn a profit helyett a hatékonyság folyamatos növelésére törekszik, hogy biztosítsa a fenntarthatóságot. A jelenlegi, profitorientált gyakorlattal szemben (tervezett elavulás) különös figyelmet fordít a termékek élettartamának, modularitásának, kompatibilitásának, valamint újrahasznosíthatóságának maximalizálására.
IoT:
Internet of Things (a dolgok internete); azt jelenti, hogy minden termelőeszköz össze van kötve egy közös hálózatba, így valós időben nyomon tudjuk követni a nyersanyagok, termékek és hulladékok áramlását, hogy elkerüljük a hiányt és a pazarlást. Megjegyzés: az ármechanizmus erre alkalmatlan, ugyanis egyrészt borzasztóan lassú (lásd: negyedéves beszámolók, éves leltározás, stb.), másrészt csak a becsült kereslet és kínálat pillanatnyi viszonyát veszi figyelembe, a teljes nyersanyag mennyiséget nem.
Non-profit hitelezés:
A bankok nem teremthetnek pénzt, csak az állam, önkormányzatok, vagy takarékszövetkezetek, és csak annyi díjat számolhatnak föl, ami éppen fedezi a működési költségeket (beleértve a munkabért). Megjegyzés: továbbra is megengedett a kamatmentes helyi pénzek használata (ugyanez érvényes a vállalkozásokra is). A kamat betiltása révén kiiktathatjuk a hiányt a pénzrendszerből, ami azt eredményezi, hogy a bankokon kívül minden gazdasági szereplő (beleértve az államot) rohan a pénze után, ami miatt a többi gazdasági szereplőn kénytelen nyerészkedni (profit), hogy elkerülje a csődöt.
Születésszabályozás:
A fejlett országokban központi témává válik, tekintve, hogy mind túlnépesedett (beleértve hazánkat is, ahol már a lakosság ökológiai lábnyoma már így is az ország területének 160%-a, emiatt feléljük a terület tartalékait, pl. talaj, víz, nyersanyagok, stb.). Ezen felül a családtervezés népszerűsítése, és az ahhoz szükséges eszközök biztosítása a nemzetközi fejlesztés egyik legfontosabb elemévé válik, valamint a nemzetközi segélyszervezetek is nagyobb hangsúlyt fektetnek rá, tekintve, hogy ez a szegénység leküzdésének leghatékonyabb eszköze.
Nagyobb egyenlőség:
A szociológiai kutatások – az ENSZ adatait felhasználva – rámutattak, hogy minél nagyobb az egyenlőtlenség egy társadalomban, annál rosszabbak a társadalmi mutatók (pl. születéskor várható élettartam, gyermekhalandóság, függőségek és mentális betegségek előfordulási aránya, stb.), azaz a jólét. A közvélemény kutatásokból pedig az derült ki, hogy az emberek több, mint 90%-a nagyságrendekkel egyenlőbb társadalmat szeretne, mint amilyen most van.
Megújuló energia:
A Nap pár óra alatt több energiát zúdít a Földfelszínre, mint amennyit egy év alatt fölhasználunk. Most már vannak olyan napelemtípusok is, melyekhez nem szükségesek ritka anyagok (ilyenek a perovszkit alapú napelemek), és a hatékonyságuk is elérte a hagyományos típusokét (kb. 20%).[4] A napenergiát más, jobban szabályozható megújuló energiaforrásokkal kombinálnunk (pl. vízenergia), fűtésre pedig érdemes geotermális energiát használnunk. Érdemes hozzátenni, hogy nemcsak hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátását előzhetnénk meg, de paradox módon nagyságrendekkel kevesebb sugárterhelést okozna, ha az összes szénerőművet lecserélnénk atomerőműre, mivel a szénbe jellemzően sugárzó elemek ágyazódnak, amik égetéskor kiszabadulnak.
Biogazdálkodás:
A biogazdálkodás és permakultúra megóvja a talaj termőképességét, és nem mérgezik azt vegyszerekkel. Itt érdemes megemlíteni a tetőkerteket, valamint a hidroponikus farmokat, amik révén talaj és vegyszerek nélkül termelhetünk élelmiszert, akár sokkal kevesebb területen (lásd: vertikális farmok), méghozzá jóval kisebb vízfelhasználás mellett.
Teljes (készpénz)fedezet:
Amennyiben a tartalékrátát felemeljük 100%-ra, onnantól kezdve a bankok nem tudnak hitelek révén (számla)pénzt teremteni, így nem tudják manipulálni a pénzmennyiséget. Ezáltal a pénz, mint negyedik hatalmi ág visszakerül jogos tulajdonosához, az államhoz. Ha pedig megszüntetjük a tőzsdéket, akkor elkerülhetjük a spekulatív buborékok kialakulását.
Stratégiai dizájn:
A stratégiai dizájn a profit helyett a hatékonyság folyamatos növelésére törekszik, hogy biztosítsa a fenntarthatóságot. A jelenlegi, profitorientált gyakorlattal szemben (tervezett elavulás) különös figyelmet fordít a termékek élettartamának, modularitásának, kompatibilitásának, valamint újrahasznosíthatóságának maximalizálására.
IoT:
Internet of Things (a dolgok internete); azt jelenti, hogy minden termelőeszköz össze van kötve egy közös hálózatba, így valós időben nyomon tudjuk követni a nyersanyagok, termékek és hulladékok áramlását, hogy elkerüljük a hiányt és a pazarlást. Megjegyzés: az ármechanizmus erre alkalmatlan, ugyanis egyrészt borzasztóan lassú (lásd: negyedéves beszámolók, éves leltározás, stb.), másrészt csak a becsült kereslet és kínálat pillanatnyi viszonyát veszi figyelembe, a teljes nyersanyag mennyiséget nem.
Forrás:
TZM Magyarország
(facebook)
***
"The Zeitgeist Movement"
"A TZM ( A Korszellem Mozgalom ) Magyarország egy fenntarthatóságot
elősegítő mozgalom. Célja a társadalom informálása, és az értékrend
fejlesztése a fenntarthatóság irányába."
( Youtube csatorna )
https://www.youtube.com/channel/UCcZE8Q_vRwzkJCJrImbyFrg
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése