"Az ideális munka-szünet arány 52 perc munka, majd 17 perc pihenés."
A nyolcórás munkanap elavult, nem hatékony megközelítése a munkának. Ha produktív szeretnél lenni, más megközelítésre van szükség. A nyolcórás munkanapot még az ipari forradalom idején alkották meg, hogy csökkentsék a munkások munkaidejét, akik akkoriban jóval többet dolgoztak ennél. Ez áttörés volt. a korábbinál sokkal humánusabb megoldás. Viszont mostanra nem igazán hasznos, inkább visszatartja az embereket. Travis Bradberry, a Forbes.com külsős szakértőjének gyűjtése.
Máshogy kell szerkeszteni a napot.
A Draugiem
Group tanulmányában számítógépes programot használt, hogy kövesse a
munkavállalók dolgozási szokásait. Mérték, mennyi időt töltöttek egy-egy
feladattal, összehasonlítva produktivitási szintjükkel.
Rájöttek,
hogy a munkanap hossza nem igazán számít, sokkal inkább az, hogyan
strukturálják az emberek a napjaikat. Akik minden áron betartottak rövid
pihenőket, sokkal produktívabbak voltak, mint akik hosszú órákat
dolgoztak.
Az ideális munka-szünet arány 52
perc munka, majd 17 perc pihenés. Azok, akik betartották ezt a
beosztást, jobban tudtak fókuszálni, nem facebookoztak állandóan, vagy
nézték meg az emailjeiket. Amikor elfáradtak, tartottak egy rövid
szünetet, Aztán újult erővel kezdhették újra.
Az agynak van szüksége ezekre a szünetekre.
Akik
felfedezték ezt az arányt, valójában az agyuk szükségleteit elégítik
ki: az agy nagyjából egy órán át képes pörögni, után alacsonyabb állapot
jön 15-20 percig. Érdemes inkább ezt követni, mint órákat dolgozni,
aztán megpróbálni egyben kipihenni.
Ráadásul a szüneteket könnyebb
beiktatni, ha tudjuk, hogy produktívabbá teszik a napot. Az nem számít
pihenésnek, ha közben az emailjeinket nézzük vagy youtubeozunk, érdemes
inkább sétálni egy kicsit.
Töltsd fel a munkanapod.
A
nyolcórás munkanap akkor működik, ha felosztod a szüneteidet stratégia
mentén. Amint passzol az energiatartalékod az elvégzendő munkához,
sokkal egyszerűbbé válnak a dolgok. Ehhez van négy tippünk.
Osszad fel a napod órákra.
Általában
eltervezzük, mit akarunk elérni a nap végére, a hét végére, a hónap
végére. De sokkal hatékonyabbak vagyunk, ha arra koncentrálunk, amit
éppen el akarunk érni. A nap tervezése óráról órára egyszerűsíti a
dolgokat, menedzselhető méretű feladatokat állít elénk.
Tisztelt az órád.
A
stratégia csak azért működik, mert a legnagyobb energiájú időszakainkat
használjuk a legnagyobb fókusz elérésére, rövid idő alatt. HA nem
tartod be az órás intervallumokat, azzal, hogy emaileket nézel,
csetelsz, ránézel a Facebookra, az egész célját hazudtolod meg.
Tarts valódi szünetet.
Akik
semmilyen szünetet nem tartottak, jóval kevésbé voltak hatékonyak. Azok
pedig, aki tényleges, relaxáló szünetet tartottak, valóban tudtak
fókuszálni. Ez azt jelenti, hogy ténylegesen távolítsuk el magunk a
munkától, a számítógéptől, a telefonttól, a napi feladatlistától amikor
pihenünk. Sétáljunk, olvassunk, beszélgessünk a szünetben-
Ne várd meg, amíg a tested mondja, hogy tarts szünetet.
Ha
a szünettel addig vársz, amikor már késő, már lekésted az produktivitás
ablakát. Tartsd be az előre meghatározott ütemet, csak így fogsz
ténylegesen a legproduktívabb időszakaidban dolgozni.
2018. február 15.
Forrás:
forbes.hu
&
Itt a bizonyíték, hogy működik a 4 napos munkahét!
https://www.blikk.hu/aktualis/4-napos-munkahetet-vezetnenek-be-a-magyar-dolgozok/g2wex18
A képlet egyszerű: ha a cégek termelékenyebb
dolgozókat szeretnének, adni kell nekik minden héten egy fizetett, de le
nem dolgozott munkanapot. Legalábbis ezt állítja egy új-zélandi
cégvezető, akinek ez a modell nagyon is bevált.
A Perpetual
Garden alapítója tavaly próbálta ki ezt a módszert, tehát azt, hogy 4
napos munkahetet vezetett be a cégnél, és a tapasztalatok szerint ezzel a
cég és a munkavállalók is jól jártak.
Andrew Barnes, a cég
alapítója szerint mindez arról szól, hogy okosabban kell dolgozni, nem
hosszabban. Az ő elképzelése az volt, hogy a dolgozók 100%-ot beleadnak a
munkába, 100%-os fizetésért, mindezt a sztenderd munkaidő 80%-áért
cserébe.
Barnes elméletét egyébként több tanulmány is
alátámasztja. A brit Vouchercloud által végzett 2017-es felmérés szerint
egy átlagos dolgozó 2 óra 53 percet tölt egy nap produktív
munkavégzéssel. Egy másik, ettől független kutatás tavaly azt találta,
hogy a megkérdezett, teljes munkaidős dolgozók szerint a munkájukat napi
5 órában is el tudnák végezni, ha nem törné meg semmi a munkavégzést.
Barnes
azt mondja, neki és a cégnek bejött ez a váltás, egészségesebbek,
hűségesebbek és sokkal odaadóbbak lettek a dolgozói. Vannak más cégek is
a világon, akik már próbálkoznak ilyesmivel: a Planio berlini
projektmenedzsment cég a dolgozói egy szűk csoportjánál vezette be a
négynapos munkahetet tavaly, hasonlóképp tett tavaly a Grey New York
reklámügynökség is, azzal a feltétellel, hogy aki 4 napos munkahétben
szeretne dolgozni, az eddigi fizetésének 85%-át kapja meg.
FORRÁS:
https://www.portfolio.hu/short/itt-a-bizonyitek-hogy-mukodik-a-4-napos-munkahet.321857.html
&
Kapcsolódó cikkek:
https://444.hu/2019/03/06/keszen-all-e-a-vilag-a-negynapos-munkahetre
https://www.origo.hu/gazdasag/20190506-negynapos-munkahet.html
https://24.hu/elet-stilus/2018/02/09/mar-van-ahol-negy-napot-kell-dolgozni-ot-napi-berert/
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/allas-munka-munkahet-munkahely-negynapos.668556.html
...
Hasonló jellegű témák:
(Linkek)
https://www.life.hu/csalad/20180409-a-jo-munkatarsak-fonok-es-kornyezet-aranyat-er-a-jo-munkahely-ismervei.html
https://munkahelyiterror.blog.hu/
http://tenyekerodje.blogspot.com/2019/01/fix-tv-amor-munkahelyi-mobbing.html
https://tenyek.hu/tenyek/253538_betegge-tehet-a-munkahelyi-stressz.html
https://pszichoforyou.hu/mobbing-munkahelyi-pszichoterror/
https://www.life.hu/csalad/20180409-a-jo-munkatarsak-fonok-es-kornyezet-aranyat-er-a-jo-munkahely-ismervei.html
http://www.vital.hu/fonok-beosztott-betegseg
Kiemelt cikk:
Fekete öves megoldás a munkahelyi sértegetések ellen!
2014. október 29.
Forrás: Profession.hu
Azonnal
és világosan húzzuk meg a határokat, ha szóbeli atrocitás ér
bennünket. Semmilyen helyzetben nem vagyunk kötelesek ezt eltűrni.
7 tipp, hogy karatézzuk le a sértegetőket a munkahelyen!
Ne
kergessünk hiú ábrándokat, még a legpozitívabb és tehetséges
emberek életében is előfordul, hogy sértegetések, provokációk
érik. Sőt, talán ezeket az embereket többször is illetnek ilyen
negatív megjegyzésekkel, hiszen a kevésbé tehetségesek,
sikeresek, és emiatt igen frusztráltak körében irritáló tud
lenni egy tőlük rátermettebb munkatárs. Ám a sértegetések
intelligens kezelése is egy kiváltságos képesség, melyet - ha
még nem alkalmazunk elég magabiztosan -, itt az idő elsajátítani!
Mi
számít sértésnek? Például egy ilyen megjegyzés: "Mielőtt
kinyitja a száját, talán gondolkodni is kéne..." Ne keverjük
össze a tárgyilagos kritikával. A sértések a legkeményebb
szóbeli támadások közé tartoznak. Megalázóak. Ráadásul
nagyon könnyen lehúzhatnak bennünket a támadó alacsony
szintjére, és már csak azt vesszük észre, hogy kétségbeesetten
illetve elszántan birkózunk az "iszapban". Barbara
Berkchan, elismert kommunikációs szakértő segítségével
mutatunk egy módszert, amely a szóbeli támadások elleni legjobb
fekete öves megoldás!
Íme 7 lépés a sértegetések
leállításához!
1.
Radikálisan változtassuk meg a viselkedésünket!
Ha
megsértenek bennünket, azonnal és egyértelműen adjuk a másik
tudtára, hogy túllépte a határt. Azonnal hozzuk létre
védőpajzsunkat - melyet
ebből a cikkből ismerhetünk meg - és
legyünk szigorúak. Radikálisan változtassuk meg hangfekvésünket
és beszédtempónkat is: váltsunk lassabb és nyomatékosabb
stílusra! Ugyanis a támadónak a saját határozottságunk és
személyes kisugárzásunk mutatja meg a határt.
Szakítsuk
őt félbe szavakkal, és minősítsük viselkedését! Mondjuk ki:
"Ön megsértett engem." Ne bocsátkozzunk vitába arról,
hogy ez valóban sértés volt-e, vagy csak mi vagyunk túlérzékenyek.
Erre nincs idő. Legyünk még élesebbek, és szólítsuk fel a
támadót: "Elvárom, hogy bocsánatot kérjen ezért." Ez
persze nem biztos, hogy meg is fog történni, sőt, elképzelhető,
hogy a másik fél - miután kellemetlenné tettük a helyzetét -,
tovább fog vergődni. Ne foglalkozzunk ezzel. Csak nyomatékosan
ismételjük meg ez előbbi két mondatot.
2.
Konfrontálódjunk!
Változtassuk
meg az egész viselkedésünket! Mutassuk ki erőnket, és legyünk
szigorúak! A legfontosabb, hogy húzzuk meg egyértelműen a
határokat, és közöljük: nem hagyjuk, hogy így bánjanak velünk.
Az előbbi két mondat helyett így is reagálhatunk: "Ez sértés
volt. Fejezze be az ilyen megjegyzéseket!" vagy "Ha így
beszél velem, akkor nem tárgyalok tovább magával. Fejezze be a
sértegetést!"
3.
Duplázzuk meg személyes erőnket!
Bármekkora
erőt is mutat a támadónk, nekünk túl kell lépni azt. Kezdetben
ez sokaknak nehézséget okoz, így érdemes begyakorolni előre:
Hozzunk
létre egy különlegesen
vastag védőpajzsot magunk körül.
Vegyünk fel olyan viselkedést, amellyel elítéljük támadónkat. Legyünk szigorúak és kemények!
Egyenesedjünk ki, legyünk nagyobbak és szélesebbek!
Lélegezzünk hosszan és mélyen! Ne is tartsuk vissza a levegőt!
Szigorúan nézzünk támadónkra, arcizmunk se rezdüljön! A szemünkkel fejezzük ki az elítélést!
Szófukarság - keveset beszéljünk, és nyugodtan ismételjük meg a kijelentésünket.
Ne bocsátkozzunk semmilyen vitába.
Vegyünk fel olyan viselkedést, amellyel elítéljük támadónkat. Legyünk szigorúak és kemények!
Egyenesedjünk ki, legyünk nagyobbak és szélesebbek!
Lélegezzünk hosszan és mélyen! Ne is tartsuk vissza a levegőt!
Szigorúan nézzünk támadónkra, arcizmunk se rezdüljön! A szemünkkel fejezzük ki az elítélést!
Szófukarság - keveset beszéljünk, és nyugodtan ismételjük meg a kijelentésünket.
Ne bocsátkozzunk semmilyen vitába.
4.
Az arcátlan támadót egyértelműen kell megállítani!
A
másik fél nem érzi, hogy hol a határ. Nekünk kell meghúzni ezt
a vonalat, és közölni vele, hogy mit engedünk meg, és mit nem.
Ha abban a pillanatban nem állítjuk le a sértegetést, amikor ez
megtörténik, akkor a támadó azt fogja hinni, teljesen rendben van
a dolog. Fel is bátorítjuk ezzel a további sértegetésre. Ne
akarjuk őt megnevelni! Csak következetesen ismételjük meg a fenti
példamondatokat. Ne vitatkozzunk! Csupán ismételjük meg ugyanazt.
5.
Várjunk, amíg elül a vihar!
Csak
néhány kivételes helyzetben van annak értelme, hogy teljesen
figyelmen kívül hagyjuk a sértést. Akkor, ha a támadó fél
egyértelműen elmebeteg, vagy éppen részeg illetve kábítószer
hatása alatt áll. Azok, akiknek például hajlamuk van a kolerikus
dührohamokhoz, és ilyenkor magukon kívüli állapotba jönnek,
orvosi segítségre szorulnak. A dühroham alatt nem is lehet velük
szót érteni. Az ilyen kitöréseket ne próbáljuk lekezelni.
Szakítsuk félbe a beszélgetést, és távozzunk. Nincs értelme
olyannal kommunikálni, akinek nem tiszta az elméje.
6.
Így dolgozzuk fel a sokkot!
Időnként
egy sértés olyan súlyos lehet, hogy sokkot kaphatunk tőle. Ennek
első jele a zavarodottság, vagyis hogy nem tudunk tisztán
gondolkodni. Ne tegyünk magunknak emiatt szemrehányást. Ne
válaszoljunk mindenáron, inkább várjuk meg, amíg magunkhoz
térünk. Az is jó megoldás, ha elhagyjuk a helyszínt. Senki sem
kényszeríthet bennünket, hogy ott maradjunk, ahol bántottak.
Lélegezzünk mélyeket, és próbáljunk megnyugodni. Beszéljük ki
magunkból az esetet és az érzéseinket olyasvalakivel, akiben
megbízunk. Ha kiírjuk magunkból, azzal is fel tudjuk dolgozni a
sértő szituációt. Sportoljunk, mozogjunk, táncoljunk: az
izzadással járó mozgás segít levezetni a stresszt.
7.
Mondjunk le a bosszúról!
Ha
bosszút állunk, azzal csak megerősítjük a támadó és a
közöttünk lévő köteléket. Értékes energiát pazarolunk az
illetőre. Biztosan ezt akarjuk tenni? Mint minden iránynak, a
dühnek is van egy építő jellegű iránya, amelyet a saját
javunkra fordíthatunk. Felejtsük el a bosszúvágyat, és
alakítsunk úgy minden szituációt, hogy a saját kellemes
közérzetünk legyen az első, és ne a támadóé.
Egy
mintapárbeszéd a fenti szituációhoz:
Főnök:
"Nem nagyon büszkélkedhet ezzel a munkájával. Végiggondolta
ezt már, maga agyalágyult?"
Beosztott: "Valóban hibát követtem el. De nem tudom, mit ért 'agyalágyult' alatt?"
Főnök: "Ne tettesse magát ostobábbnak, mint amilyen. Nagyon jól tudja, hogy mit jelent ez."
Beosztott: "Ezzel a megjegyzésével megsértett!"
Főnök: "Micsoda mimóza lélek! Szarvashibát követ el, és még érzékenykedik!"
Beosztott: "Megsértett, és elvárom, hogy bocsánatot kérjen!"
Főnök: "Szálljon le a magas lóról! A maga hibájáért nekem kell tartanom a hátam."
Beosztott: "Hibát követtem el, belátom. Emiatt azonban nem hagyom magam sértegetni. Elvárom, hogy bocsánatot kérjen tőlem."
Főnök: "Még magának áll feljebb? Hibázik, és még én kérjek bocsánatot?!"
Beosztott: "Megsértett, és elvárom, hogy bocsánatot kérjen."
Főnök: "Nem maga mondja meg, hogy mit csináljak!! Talán lehetek mérges, ha hibás munkát adnak le, nem??!"
Beosztott: "A munkámat objektíven kritizálhatja, de nincsen joga megsérteni. Ezt nem engedem meg."
Főnök: "Na,... mindketten felidegesítettük magunkat, és megmondtuk a véleményünket. Most menjünk dolgozni."
Beosztott: "Valóban hibát követtem el. De nem tudom, mit ért 'agyalágyult' alatt?"
Főnök: "Ne tettesse magát ostobábbnak, mint amilyen. Nagyon jól tudja, hogy mit jelent ez."
Beosztott: "Ezzel a megjegyzésével megsértett!"
Főnök: "Micsoda mimóza lélek! Szarvashibát követ el, és még érzékenykedik!"
Beosztott: "Megsértett, és elvárom, hogy bocsánatot kérjen!"
Főnök: "Szálljon le a magas lóról! A maga hibájáért nekem kell tartanom a hátam."
Beosztott: "Hibát követtem el, belátom. Emiatt azonban nem hagyom magam sértegetni. Elvárom, hogy bocsánatot kérjen tőlem."
Főnök: "Még magának áll feljebb? Hibázik, és még én kérjek bocsánatot?!"
Beosztott: "Megsértett, és elvárom, hogy bocsánatot kérjen."
Főnök: "Nem maga mondja meg, hogy mit csináljak!! Talán lehetek mérges, ha hibás munkát adnak le, nem??!"
Beosztott: "A munkámat objektíven kritizálhatja, de nincsen joga megsérteni. Ezt nem engedem meg."
Főnök: "Na,... mindketten felidegesítettük magunkat, és megmondtuk a véleményünket. Most menjünk dolgozni."
A
minta párbeszédből látszik, hogy a főnök végig próbálta
megőrizni a méltóságát, és valahogy berekeszteni a kínossá
vált beszélgetést. A lényeg, hogy a beosztott nem viselkedett
megalázkodóan, és visszautasította a főnök sértését. Mindezt
úgy, hogy közben nem lett fennhéjázó és sértő. Ám ehhez
szembe kellett néznie a munkaviszonyból fakadó alá- és
fölérendeltséggel. Határozottan kellett fellépnie, amivel a
jövőre nézne tiszteletet és megbecsülést váltott ki
feletteséből.
Ne
feledjük: a munkaszerződéssel csupán munkaerőnket bocsátjuk
áruba, és nem az emberi méltóságunkat! Ne féljünk
feletteseinktől hasonló szituációkban sem. Kritikát kaphatunk,
de arra senki sem jogosult, hogy sértegessen bennünket.
Forrás:
https://www.profession.hu/cikk/fekete-oves-megoldas-a-munkahelyi-sertegetesek-ellen
Kiemelt cikk:
Félelemalapú munkahelyen dolgozol? 9 jele is lehet, hogy igen!
szerző:
Jobline
2016
február 12.
Rettegés
a zsarnoki, inkompetens főnöktől, szorongás a beharangozott
kirúgási hullám miatt, egymást feljelentgető kollégák – így
fest az a munkahely, amelyet fortélyos félelem igazgat.
A meglehetősen rosszul csengő
munkaalapú társadalom szóösszetétel gyorsan átment a
köztudatba. A félelemalapú munkahely még nem futott be ekkora
karriert, de nem kell okleveles jósnak lenni annak megtippeléséhez,
hogy szintén van jövője. A Bloomberg
Businessweek összefoglalta, hogyan
fest az a munkahely, ahová szinte mindenki összerándult gyomorral
lopózik be reggelente.
1. Nem
a munka minősége, hanem a jelenlét a fontos
Ha a dolgozók igyekeznek előbb beérni az irodába, mint a főnök, és később távozni, mint ő, akkor a munkahelyen félelem uralkodik. Egy rendes cégnél ugyanis az a fontos, hogy a feladatokat időben és magas színvonalon elvégezzék, és nem az, mit gondol a főnök a beosztottakról a magatartásuk alapján.
Ha a dolgozók igyekeznek előbb beérni az irodába, mint a főnök, és később távozni, mint ő, akkor a munkahelyen félelem uralkodik. Egy rendes cégnél ugyanis az a fontos, hogy a feladatokat időben és magas színvonalon elvégezzék, és nem az, mit gondol a főnök a beosztottakról a magatartásuk alapján.
2.
Állandóan az a
téma, kit rúgnak ki és kit léptetnek elő
Amikor egy munkahelyen folyton azt mérlegelik, kinek csökken vagy nő a képzeletbeli árfolyama, senki nem lehet biztos a pozíciójában. A szervezet nem tart össze, mindenki a saját érdekeivel van elfoglalva, az arra hajlamosak pedig a főnökök kegyét keresik, hogy szorongásukat csökkenthessék, illetve előnyösebb pozíciót vívhassanak ki maguknak.
Amikor egy munkahelyen folyton azt mérlegelik, kinek csökken vagy nő a képzeletbeli árfolyama, senki nem lehet biztos a pozíciójában. A szervezet nem tart össze, mindenki a saját érdekeivel van elfoglalva, az arra hajlamosak pedig a főnökök kegyét keresik, hogy szorongásukat csökkenthessék, illetve előnyösebb pozíciót vívhassanak ki maguknak.
3.
Tapintható a
bizalmatlanság
Úgy nem lehet rendesen dolgozni, ha attól kell tartani, hogy valaki kést állít a hátunkba egy óvatlan pillanatban, mert a helyünkre ácsingózik. Az sem egészséges dolog, ha a kollégák nem mernek őszintén kommunikálni egymással, nehogy valami eltorzítva jusson a főnök fülébe vagy mert valószínű, hogy az asztalszomszédunk ellopja az ötletünket. Ilyen légkörben mindenki nagyon vigyáz, nehogy olyat mondjon vagy tegyen, ami rossz fényt vethet rá, illetve azt lesi, a többiek mikor árulják el magukat. Sosincs win-win szituáció, az egyik munkatárs akkor érzi nyertesnek magát, ha a másik veszít. Ez a félelem kultúrája.
Úgy nem lehet rendesen dolgozni, ha attól kell tartani, hogy valaki kést állít a hátunkba egy óvatlan pillanatban, mert a helyünkre ácsingózik. Az sem egészséges dolog, ha a kollégák nem mernek őszintén kommunikálni egymással, nehogy valami eltorzítva jusson a főnök fülébe vagy mert valószínű, hogy az asztalszomszédunk ellopja az ötletünket. Ilyen légkörben mindenki nagyon vigyáz, nehogy olyat mondjon vagy tegyen, ami rossz fényt vethet rá, illetve azt lesi, a többiek mikor árulják el magukat. Sosincs win-win szituáció, az egyik munkatárs akkor érzi nyertesnek magát, ha a másik veszít. Ez a félelem kultúrája.
4. A
számok uralkodnak
Minden dolgozó teljesítménye komplex egész, benne van a kreativitása, a motivációja, a személyisége. A teljesítmény egy része számokban is mérhető, de ha csak ezt veszik figyelembe, ráadásul hónapokra, hetekre, napokra, órákra lebontva, ott az ember maga nem számít. Ha a vezetés a munkatársat csupán olyan termelőegységnek tekinti, amely matematikailag pontosan meghatározható, a dolgozó egy képlet részének fogja érezni magát, amelynek egyes elemei szabadon cserélhetők, és ennek megfelelő lelkesedéssel végzi majd a munkáját.
Minden dolgozó teljesítménye komplex egész, benne van a kreativitása, a motivációja, a személyisége. A teljesítmény egy része számokban is mérhető, de ha csak ezt veszik figyelembe, ráadásul hónapokra, hetekre, napokra, órákra lebontva, ott az ember maga nem számít. Ha a vezetés a munkatársat csupán olyan termelőegységnek tekinti, amely matematikailag pontosan meghatározható, a dolgozó egy képlet részének fogja érezni magát, amelynek egyes elemei szabadon cserélhetők, és ennek megfelelő lelkesedéssel végzi majd a munkáját.
5. Merev
szabályokat kell betartani, és sokat
Amikor egy cégnél még a gemkapocs-rendelésnek is külön hivatalos protokollja van, és ennél kicsit bonyolultabb lépések megtételéhez már több ember aláírása kell, ott félnek a dolgozók független kezdeményezésétől, ami megfojtja a kreativitást. Érdekes módon éppen az ilyen vállalatoknál értekeznek sokat a főnökök a kölcsönös bizalomról, szólamokkal töltve be a bizalomhiány keltette űrt.
6. A menedzsment fél a dolgozók kommunikációjától
Hétköznapi eset. Az egyik csapat új projektbe fog, és tudomást szerez arról, hogy a másik osztályon már foglalkoztak hasonlóval. Sebtében megbeszélést hívnak össze, hogy kicseréljék a tapasztalatokat. Egyszercsak beront a menedzser a tárgyalóba, és magából kikelve felelősségre vonja őket, hogy mertek felhatalmazás nélkül értekezletet összehívni. A dolgozók spontán tapasztalatcseréje hasznos a szervezetnek, ám ha ez ranghoz és fizetési osztályhoz kötött kiváltság, abban a menedzsment homályos félelme mutatkozik meg, hogy az alkalmazottak túl nagy önállóságra tesznek szert.
Amikor egy cégnél még a gemkapocs-rendelésnek is külön hivatalos protokollja van, és ennél kicsit bonyolultabb lépések megtételéhez már több ember aláírása kell, ott félnek a dolgozók független kezdeményezésétől, ami megfojtja a kreativitást. Érdekes módon éppen az ilyen vállalatoknál értekeznek sokat a főnökök a kölcsönös bizalomról, szólamokkal töltve be a bizalomhiány keltette űrt.
6. A menedzsment fél a dolgozók kommunikációjától
Hétköznapi eset. Az egyik csapat új projektbe fog, és tudomást szerez arról, hogy a másik osztályon már foglalkoztak hasonlóval. Sebtében megbeszélést hívnak össze, hogy kicseréljék a tapasztalatokat. Egyszercsak beront a menedzser a tárgyalóba, és magából kikelve felelősségre vonja őket, hogy mertek felhatalmazás nélkül értekezletet összehívni. A dolgozók spontán tapasztalatcseréje hasznos a szervezetnek, ám ha ez ranghoz és fizetési osztályhoz kötött kiváltság, abban a menedzsment homályos félelme mutatkozik meg, hogy az alkalmazottak túl nagy önállóságra tesznek szert.
7.
Visszatartják az
információt
Az információ hatalom, és amikor a munkahelyi vezető szűk marokkal adagolja a szükséges ismereteket, a félelem és a bizalmatlanság áll a háttérben. Az információ visszatartásának óriási a rombolóereje a szervezetben, mert ha a dolgozók folyosói pletykák alapján kénytelenek tájékozódni, vagy a sajtóból tudják meg, hogy nagy leépítés várható, elvész a motiváció, minimálisra csökken az elkötelezettség és elenyészik a munkamorál.
Az információ hatalom, és amikor a munkahelyi vezető szűk marokkal adagolja a szükséges ismereteket, a félelem és a bizalmatlanság áll a háttérben. Az információ visszatartásának óriási a rombolóereje a szervezetben, mert ha a dolgozók folyosói pletykák alapján kénytelenek tájékozódni, vagy a sajtóból tudják meg, hogy nagy leépítés várható, elvész a motiváció, minimálisra csökken az elkötelezettség és elenyészik a munkamorál.
8.
A talpnyalóké a pálya
A sikeres emberek nem győzik mondogatni, hogy náluk okosabb munkatársakkal szeretnek együtt dolgozni, mert tanulnak tőlük és inspirációt merítenek belőlük, az íróasztalát féltő főnök viszont tehetségtelen talpnyalókkal veszi körül magát. A bizonyos hatalmat biztosító pozícióba jutott talpnyalók aztán elkezdik irtani az ambíciózus és tehetséges kollégákat, mert félnek tőlük. A versenyszférában az ilyen cégek nem sokáig húzzák, ellenben nap mint nap tanulságos történetekbe botlunk arról, mi folyik az államigazgatásban.
A sikeres emberek nem győzik mondogatni, hogy náluk okosabb munkatársakkal szeretnek együtt dolgozni, mert tanulnak tőlük és inspirációt merítenek belőlük, az íróasztalát féltő főnök viszont tehetségtelen talpnyalókkal veszi körül magát. A bizonyos hatalmat biztosító pozícióba jutott talpnyalók aztán elkezdik irtani az ambíciózus és tehetséges kollégákat, mert félnek tőlük. A versenyszférában az ilyen cégek nem sokáig húzzák, ellenben nap mint nap tanulságos történetekbe botlunk arról, mi folyik az államigazgatásban.
9. A
vezetés terrorizálja a dolgozókat
„Örüljön, hogy van munkája, tízen is sorban állnak az állásért.” Ha egy főnök ezzel a nem is burkolt fenyegetéssel fojtja bele a szót az alkalmazottba, elzárkózva az elől, hogy tudomásul vegye az észrevételeit, az megöli a motivációt és a kreativitást. A dolgozók a terror légkörében leszoknak arról, hogy kérdezzenek vagy új ötletekkel álljanak elő, engedelmes birkaként végzik a dolgukat – és az álláshirdetéseket böngészik.
„Örüljön, hogy van munkája, tízen is sorban állnak az állásért.” Ha egy főnök ezzel a nem is burkolt fenyegetéssel fojtja bele a szót az alkalmazottba, elzárkózva az elől, hogy tudomásul vegye az észrevételeit, az megöli a motivációt és a kreativitást. A dolgozók a terror légkörében leszoknak arról, hogy kérdezzenek vagy új ötletekkel álljanak elő, engedelmes birkaként végzik a dolgukat – és az álláshirdetéseket böngészik.
Forrás:
https://karrierplusz.jobline.hu/allaskeresok/20160212_Felelemalapu_munkahelyen_dolgozol_9_jele_
&
https://index.hu/kulfold/2019/07/18/france_telecom_ongyilkossag_sorozat_cegvezetok_birosag_elott_orange_per/
http://www.lelkititkaink.hu/munkahelyi_terror.html
https://piacesprofit.hu/kkv_cegblog/nyolc-mondat-amit-sose-mondhat-a-fonok/
http://www.lelkititkaink.hu/terror_munkahelyen.html
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/tomegek_mondanak_fel_a_magyar_munkahelyeken_elvadult_a_helyzet.649110.html
https://femina.hu/egeszseg/rakkelto-anyagok-munkahelyen/?fbclid=IwAR0AUDM9AtllRjs-jOrmNnWcquvKlfy0eggHo2ZNjNM6uvwtcon7g7R1BAU
https://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/visszafordithatatlan_karok_tiz_ev_gyar_valtott_muszak?fbclid=IwAR3eI4PMRc-NIwnrJEqb3apwJ3JfaoCLsW--FiHec3cMBYyTqKK6oNS7uJo
https://magyarhang.org/belfold/2019/08/03/vegselejt-lett-most-margo-neni-is/?fbclid=IwAR2NrmVvr5LX1xMvrZcVo_PczEiF9GxCZ4lrOxfDzhss4qKcOTPKI2JMJP4
https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/a_fonokok_miatt_mondanak_fel_tizezrek_a_magyar_munkahelyeken.660896.html?fbclid=IwAR3E9FSmL-b_k_JmS0OTnoseguqds7NXKADg4TQi7kmqcROC0c-aBde1URo
https://www.bplap.com/bulvar/lassan-es-csendben-teszi-tonkre-a-valtott-muszak-a-munkavallalok-egeszseget/?fbclid=IwAR3OpFIoSa_lwZsd4CcQldSmov1Vm_VXBDyFHYYVH-fCBLT6MGrg4ooU_Zc
...
Vélemények, képeken:
Forrás: Facebook
&
A darabszám nevű oldalról válogatva:
https://www.facebook.com/darabszam/
https://www.darabszam.hu/
&
facebook / gyarimelo
... stb.
&
A munkanélküliség látható okai:
1. A technológia fejlődésével a gépek kiváltják az élő munkát (embert)! (Nagyon helyesen, inkább dolgozzanak a gépek...)
2. A cégek a verseny miatt folyamatosan növelik a munka hatékonyságát,
egyre kevesebb emberrel, egyre többet akarnak dolgoztatni, ami mellesleg
fasiszta, embertelen munkahelyek kialakulásához vezet! Megfigyelik a
munkavállalót, minden másodpercét beosztják és pszichés nyomás alá
helyezik
3. Növelik a munkaidőt!
4. A földi erőforrások szűkülnek (pl. könnyen olcsón
kitermelhető olaj), ez miatt a termelés nem növelhető, sőt csökkenni
fog! A termeljünk többet lehetetlen és hazug, soha nem teljesített
ígéret marad! Sőt, ha megvalósulna, mert feltalálnák a végtelen energia
és erőforrást, akkor is nőne a munkanélküliség a többi ok miatt!
5.
Az erőforrások a kapitalista rendszerben koncentrálódnak, a gazdagoknak
nő a vagyonuk, de nem fogyasztják el, hanem gyűjtik. Közben egyre többen
szegényednek el, nem tudnak fogyasztani, a gyárak termékeit megvenni,
illetve szolgáltatásokat igénybe venni. Ezért később a gazdagok nagy
része is csődbe fog menni!
6. Egyre több ember lesz beteg és
munkaképtelen, először a túlmunkába, utána a munkanélküliségbe mennek
tönkre! A szaporodási ráta is csökken, a "modern" életformára
kényszerített képzett népesség kihal, az alulszocializáltak szaporodnak,
akikkel később könnyebben el lehet bánni!
7. A gyakorlatban a
törvényi szabályozás, és az hogy az állam (direkt) működni engedi a
szürkegazdaságot, hozza létre a munkanélküliséget. Amíg egy forinttal is
jobban jár a munkaadó, ha 12 órai munkát egy emberrel végeztet el,
mintha kettővel tenné, addig egy emberrel végezteti el!
Forrás:
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése