IUCN Red List of Threatened Species
Link:
Link:
&
Frissítve!
28 ezer fajt fenyeget kihalás:
"A Természetvédelmi Világszövetség vörös listájának legújabb kiadása (IUCN) szerint világszerte 28 338 fajt fenyeget kihalás – írja a New Scientist.
Az IUCN vörös listája évente sorolja nyolc veszélyeztetettségi kategóriába a világ fajait, az alsó három kategóriába kerülő élőlények tekinthetők együttesen veszélyeztetettnek. A 28 338 fenyegetett faj 6 százalékos emelkedést jelent tavalyhoz képest: 2018-ban 26 840 állat-, növény- és gombafaj volt veszélyeztetett. A súlyosan veszélyeztetett fajok száma 6127, ami szintén jelentős növekedés a tavalyi 5826-hoz mérten, de az IUCN szerint itt feltehetően az alaposabb vizsgálat a magasabb szám fő oka, nem az, hogy valóban ennyivel több faj került ilyen közel a kihaláshoz."
"Folytatás az alábbi linken."
https://index.hu/techtud/2019/07/18/veszelyeztetett_fajok_kihalas_termeszetvedelmi_vilagszovetseg_iucn_voros_lista/?fbclid=IwAR09bLVbKIfXl5WNcPtoqta4Hia66Ez6FmjBaG-j-RstHFjHpLjNdQAcL6g
2019.07.18.
&
FORRÁS:
&
Tömeges kihalások tanulságai:
( http://ecolounge.hu )
Komoly tanulságokkal szolgálhatnak a jelenkor számára, különösen a természetvédelmi erőfeszítésekre vonatkozóan a földtörténet eddigi tömeges kihalásai - figyelmeztetnek a kutatók.
A Nature Communications című folyóiratban közölt tanulmány
készítői a Pangea nevű szuperkontinens - amelyből a lemeztektonikai
mozgások révén kivált minden mai kontinens - biológiai sokféleségének
hosszú távú változásait elemezték.
A szakemberek csaknem
900 olyan állatfajt követtek nyomon, amely nagyjából a 260 millió és 175
millió évvel ezelőtti időszakban élt. Ebben a periódusban két tömeges
kihalás is végbement, és megjelentek az emlősök, a dinoszauruszok, a
krokodilok és a teknősök.
A mintegy 252 millió évvel
ezelőtt, a perm és a triász kor határán bekövetkezett nagy kihalásnak
nevezett eseményről úgy tartják, hogy a szárazföldi fajok 70
százalékának a kipusztulásához vezetett.
Az egyik
legelterjedtebb állat ekkortájt a Lystrosaurus, az emlősök egy korai
rokona volt, amely a mai Oroszország, Kína, India, Afrika és Antarktisz
területén élt. A Lystrosaurus-fosszíliák azt sugallják, hogy ez a
szárazföldön élő, növényevő gerinces uralta a Földet, miután sok más
állat kipusztult.
Minden egyes tömeges kihalást követően bolygószerte ugyanolyan új fajok bukkantak fel és váltak egyeduralkodóvá évmilliókig.
A
tanulmányt vezető David Button, a Birminghami Egyetem munkatársa
szerint akárcsak az emberiség történetének, úgy a földtörténet eseményei
is fontos tanulságokkal szolgálnak a jelenkor számára és a jövőre nézve
is.
"A múlt tanulsága az, hogy a tömeges kihalásoknak a fajveszteségen túl is óriási a hatásuk" - magyarázta a szakember.
A
kutatók szerint a fosszíliákból nyert információk segíthetik a
jelenkori természetvédelmi erőfeszítéseket. Mint hangsúlyozták, ez azért
is különösen fontos, mert a vadállatok természetes élőhelyeinek
elpusztítása, a túlvadászat, a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás
és az invazív fajok terjedése miatt a bolygón jelenleg a hatodik tömeges
kihalás zajlik, amelynek valószínűleg az előzőekhez hasonló
következményei lesznek.
Forrás:
Egyéb , hasonló jellegű cikkek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése