..........................
Az 1.ábrán láthatjátok a minket körülvevő világban létező
különböző tulajdonságú eleketromágneses sugárzásokat. Bizony, aki eddig
nem tudta a fény is elektromágneses sugárzás, vagyis többek között…mivel
rendelkezik részecske tulajdonságokkal is, de ez már csúnyán
kvantumfizika. Maradjunk annyiban, hogy az elektromágneses sugárzás
körülvesz minket és attól függően, hogy mekkora a frekvenciája – vagyis
másodpercenkénti rezgésszáma – illetve a hullámhossza, teljesen eltérő
tulajdonságokkal rendelkezik.
a 2.ábra elég beszédes, de azért
leírnám, hogy MINDEN REZGÉS ilyen szinuszos hullámformákból tevődik
össze. Igaz ez a tavon fodrozódó vízre és a gravitációs hullámokra az
univerzumban, melyet szupernehéz objektumok keltenek (fekete lyukak,
pulzárok, kettőscsillagok stb.). Szóval hullámhegyekből és
hullámvölgyekből áll egy rezgés, a hullámhossz pedig két hullámhegy,
vagy hullámvölgy közötti távolság, mely a következőképp számítható: λ = v/f
λ – hullámhossz méterben
v – a hullám terjedési sebessége az adott közegben. (Mivel
elektromágneses hullámokról beszélünk és a vonatkoztatási pont a vákuum, így
ide a fénysebesség jön méter/sec ban).
f – a hullám frekvenciája, mértékegysége Hz (Hertz) – vagyis
rezgés per másodperc.
Biztosan hallottátok már
a kifejezést, hogy miliméteres hullámhosszúságú sugárzás….na ha ezt
kiszámoljátok a képlettel, mindjárt adódik, hogy ez a GHz – Giga Herz – es
frekvenciatartomány (mikro „sütő”). Egyébként ez a képlet ugyanúgy igaz a
hanghullámokra, csak az nem elektromágneses, hanem mechanikai rezgés…mely a
levegőben kb. 330 m/s os sebességgel terjed, tehát a fény helyett a
hangsebességet kell a képletbe helyettesíteni.
Térjünk vissza azonban az elektromágnesesre. Mitől elektromágneses?
Hát attól, hogy két komponense van! Egy elektromos és egy mágneses
hullám, melyek rezgési síkjai egymáshoz képest 90° -al el vannak
forgatva.
A 3.ábrán láthatjátok, hogy ezt hogyan kell elképzelni.
Kezditek már érteni, hogy micsoda „feketemágia” a híradástechnika ugye?
Ezért van annyi különbözőféle – fajta antenna, méretben és formában
egyaránt, ez egy külön szakterülete az elektronikának. Hozzátenném, hogy
a mai nagy sebességű jelátviteleknél, illetve jelfeldolgozó
rendszereknél már hátrányban van az a mérnök, aki legalább alapszinten
nincs tisztában a „magasfrekvenciás témakörrel”.
Most, hogy tisztáztunk – nagy vonalakban – néhány alapfogalmat nézzünk néhány példát a hétköznapjainkból ilyen elektromágneses sugárforrásokra:
- Mikrosütő: 2,45GHz es rádióhullám forrás (jellemzően), arra szolgál, hogy rezegtessük vele a vízmolekulákat, melyek a súrlódástól felmelegszenek. Meg minden, ami vízmolekulákat tartalmaz, így nem előnyös élőállat szárításra, mert a belseje is felmelegszik. Továbbá a közhiedelemmel ellentétben, NEM változtatja meg a víz molekuláris szerkezetét!
- WLAN: 2,4GHz – 6GHz ig, attól függ melyik szabvány. Mint látjátok, ez megint csak kábé az előző tartomány. Szintén NEM ionizáló sugárzás. De, ami még érdekesebb, hogy mégis képesek ezek az eszközök nagyon nagy megbízhatósággal működni annak ellenére, hogy néha még át is fedik egymás frekvenciasávjait. Erre a különböző modulációk (adatátviteli módok) adnak magyarázatot.
- MRI: A legtöbben már átestünk ilyen vizsgálaton és sokan nem tudják, hogy ebben a masinában szupravezető mágnestekercsek vannak (szóval olyan anyag, amely egy bizonyos – nagyon alacsony – hőmérsékleten ZÉRÓ ellenállásúvá válik) melyekben az áram FOLYAMATOSAN folyik (anélkül, hogy rákapcsolnák a hálózatra) durva mi? A legdurvább, hogy olyan erős mágneses tereket hoznak létre vele, ami képes a testünkben lévő vízmolekulákban a hidrogénatomok tengelyét átbillenteni…mikor ezek visszaállnak az eredeti pozícióba, energiát adnak le. Ezt méri a gép.
Mint látjátok,
csupa rádióhullám mindenhol, ha csak ezt a részét nézzük, már mindenki rákos
lenne. De mégsem! Ennek az a nagyon egyszerű oka, hogy a rádióhullámú sugárzás
nem roncsolja a DNS – t, mivel NEM IONIZÁLÓ SUGÁRZÁS – legrosszabb
esetben a víztartalmú szöveteket melegíti – kérnék mindenkit, tekintsen el az
olyan abszurd lehetőségektől, minthogy valaki bekapcsolt nagyteljesítményű WLAN
Gateway – en alszik 0-24 ben. Hozzátenném, ha egyszerre túl sok vizet iszol, az
agyad meg tud dagadni és meghalsz. Ez nem vicc, ez tény. Vízmérgezésnek hívják.
Az ionizáló
sugárzás onnan kapta a nevét, hogy képes az atomok körül keringő elektronokat
kilökni a pályájukról, töltéssel rendelkező ionokat hozva létre így
megváltoztatva az anyag szerkezetét. Természetesen az élő szövetnek és a
genetikai kódnak – DNS – ez annyira nem jó, mert nem úgy fog működni ahogy kell
– ide helyettesítsetek be tetszőleges típusú betegségeket. Egy bizonyos
frekvencia felett már rendelkezik ilyen tulajdonsággal az elektromágneses
sugárzás, ez jellemzően az UV tartománytól indul (és az is beleesik). Mivel
feltételezem, hogy nagyon sokan látták a „Csernobil” c. sorozatot, a hatásokat
innen már nem kell részleteznem. Lényeg, ha tudjuk, ami UV, illetve afölött
van, az rossz.
Érdekessége az elektromágneses sugárzásoknak, hogy minél magasabb a
frekvencia, annál inkább szeretne egyenes vonalban terjedni, akár a
fény. Míg alacsony frekvenciás rádióadások akár a földet is képesek
megkerülni (mivel az ionoszféráról visszaverődnek).
Na tehát, akkor nézzük az
5G -t:
Kezdjük ott, hogy maga a
kifejezés azt jelenti, hogy Ötödik Generáció, szóval olyan, hogy 5G – sugárzás
NINCS. Úgy, ahogy Stihl fűrész és Bosch flex sincs. Helyette viszont van
láncfűrész és sarokcsiszoló.
A következő képen
láthatjuk a különböző mobilhálózat generációk által használt frekvenciasávokat.
Az
1G még teljesen analóg adás volt, a táskás mobilok kora. A 2G már digitális –
és így kódolható – adatátvitelt biztosított, SMS és WAP lehetőséggel, majd a 3G
ahol már továbbfejlesztették az internetelérés sebességét. A 4G a jelenlegi
technológiánk, melyet már mindenki ismer. Az 5G pedig csak most jön, rendkívül
sok felhasználási területtel. Nem titkolt cél, hogy többek között az önvezető
járművek iszonyatosan nagy sávszélességbeli igényét ki tudja elégíteni.
Nyilván
minél magasabb a frekvencia, annál nagyobb sebsségre képes a hálózat – persze
ehhez másra is szükség van, de ne bonyolítsuk most – viszont, minél jobban
növeljük a frekvenciát, annál rövidebb lesz a hatótávolsága ennek a
sugárzásnak! Ez így azt jeleni, hogy több mobil alállomásra is lesz szükség.
Hatványozottan igaz ez urbánus környezetben, ahol a magas épületek különösen
akadályozzák az 5G vételt, így ott még több mobiltoronyra lehet számítani.
Azonban a nagyobb frekbencia előnye, hogy jóval kisebb antennákkal is fogható az
adás, így sokkal kompaktabb eszközök gyárthatóak...............................folyt.
FORRÁS:
&
Kapcsolódó téma:
5G: pro és kontra
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése