2020. április 13., hétfő

6 mód, ahogyan a közösségi média befolyásolja a mentális állapotod & A közösségi média hatása a hírfogyasztásra :








Az egészségügyi szakemberek szerint az állandó ülés ugyanolyan negatív hatással van az életünkre, mint a dohányzás. Mindezen megállapításukat arra alapozzák, hogy egyre több betegség alakul ki annak köszönhetően, mert az emberek nagy része ülő életmódot folytat. Amit pedig a legtöbbször ilyenkor csinálunk nem más, mint a közösségi oldalak görgetése. Számtalanszor hallottunk már erről, mégse változtatunk. Állandóan a telefonunkba és ezáltal a közösségi oldalakba menekülünk. Íme 6 mód, ahogyan ezek a tevékenységek a mentális állapotunkat befolyásolják.



Függőséget okoz
A szakértők között erős ellentét van abban, hogy vajon beszélhetünk-e közösségi média függőségről? Létezik ez egyáltalán. A Nottingham Egyetem kutatása azonban kimutatta a függőség kritériumait a közösségi médiákkal kapcsolatban. Ilyen például a személyes élet elhanyagolása, a szellemi megfontoltság romlása, a gyakori hangulatváltozások, a függőség okozta magatartás fel nem vállalása.

Több a szomorúság az életünkben, mint az öröm
Minél többet lógunk a közösségi médiákon, annál kevésbé vagyunk boldogabbak. A közösségi médiáknak köszönhetően az emberek egyre kevésbé képesek a jelenben élni, nem képesek megélni a boldog pillanatokat. Rengeteg időt töltünk el a közösségi oldalakon, így nem jut időnk boldognak lenni.

Másokhoz hasonlítjuk az életünket
Ez az egyik oka, ami miatt az emberek társadalmilag elszigeteltnek érzik magukat. Sokszor ugyanis csapdába esünk, amikor a hírfolyamot nézegetve összehasonlítjuk a saját életünket másokéval. Az érezzük, hogy jobbak vagy rosszabbak vagyunk, mint a barátaink. Ez persze negatív érzelmi állapotot is hoz magával, de kutatások azt is kimutatták, hogy akár depresszió közeli állapotba is juthatunk miatta.

Féltékenységhez vezet
Ráadásul bekerülsz egy ördögi körbe. Nem titok, hogy az állandó összehasonlítgatás féltékenységhez vezet. A legtöbb ember be is ismeri, hogy más emberek trópusi vakációját látva, vagy mások sikereit látva elfogta őket az irigység. A közösségi oldalakon ráadásul sokszor kommentként is kifejezzük a negatív érzéseinket és folyamatosan egy olyan érzelmet táplálunk, amellyel valójában saját magunkat degradáljuk.

Azon kapjuk magunkat, hogy segít
A negatív hatások egyik része, hogy újra és újra visszatérünk a közösségi oldalakhoz, habár tisztában vagyunk vele, hogy nem kellene. Tanulmányokban vizsgálták, hogy hogyan érzik magukat az emberek, a közösségi oldalak elhagyása után, illetve akkor, amikor újra belépnek az adott oldalra. Kiderült, hogy az emberek többsége nem ismeri el, sőt kifejezetten úgy gondolja, hogy jobban érzik magukat egy-két-három vagy akár egész napi közösségi média jelenlét után, viszont ez nem igaz. Az, hogy nem vagyunk hajlandóak beismerni a negatív hatásait, hanem a homokba dugjuk a fejünket szintén függőségi tünet lehet.

Rengeteg barát a közösségi oldalon nem egyenlő azzal, hogy társasági ember vagy
Néhány évvel ezelőtt egy kutatás azt is bebizonyította, hogy az ismerőseid száma nem jelent semmit. Azaz, hiába vannak a közösségi oldalakon 2-3 ezren, a való életben nem biztos, hogy társasági ember vagy. Ráadásul ekkora ismerős szám mellett valójában van egy felső határa annak, hogy mennyi ismerőst tudunk valóban társaságként kezelni az életünkben. Azaz jó, ha 15-20 emberrel tartjuk a napi,valós kapcsolatot a 1000-2000 ismerős táborból. A virtuális barátokkal töltött idő, soha nem pótolhatja a valódi társasági együttlétet.

Mindazonáltal nem szeretném azt kifejezni, hogy a közösségi oldalaknak nincsenek előnyei. Nyilván segít áthidalni a nagy távolságokat és olyan emberekkel hoz össze minket újból, akiket hosszú évek óta nem láttunk. Azonban egy kis szünet a közösségi médiától segíthet javítani a mentális egészséged. Ha nem akarsz szünetet tartani, legalább próbálj meg mértéket tartani.




 
 

Forrás:


Link: 






&



A közösségi média hatása a hírfogyasztásra:

 

Elmúltak azok az idők, amikor a legújabb reggeli hírekre vártunk vagy pletykamagazinokat bújtunk a legújabb, hírességekkel kapcsolatos cikkekért. Most már minden információ a rendelkezésünkre áll egy appra koppintással, és a legtöbb ember online szerzi be a híreket, elsősorban a közösségi médiából. Ahol viszont egyre több a fake news.


A közösségi média több mint 2,4 milliárd internethasználó hírforrásává vált, és közel 64,5 százalékuk olvas híreket a Facebookon, a Twitteren, a YouTube-on, a Snapchaten és az Instagramon a hagyományos média helyett.

Egy felmérés szerint a megkérdezett internetezők fele a legfrissebb hírekkel a közösségi médiában találkozik, mielőtt egy hírcsatornán hallaná azokat. Számos felhasználó látja a legfrissebb híreket a hírfolyamában, aztán onnan megy a hírcsatornák honlapjára, hogy még többet megtudjon az adott eseményről.
Ezzel párhuzamosan csökkent az elolvasott cikkek száma. A legtöbb ember csak átgörget a hírcsatornán, belebotlik néhány releváns hírbe, de csak annyira ragadja meg a figyelmét, hogy a főcímet vagy a rövid videót nézi meg az egészből. Egy átlagos látogató csupán 15 másodpercig olvas egy cikket, míg egy átlagos online videó megnézése is csak 10 másodperc.

A közösségi platformok azonban irányítják, hogy milyen híreket és információkat látunk. A közösségi média lesz az ügyeletes szerkesztő, amely eldönti, hogy mit lássunk. Mivel egy cikket lájkolni kell, és többször megosztani, mielőtt sokan látni kezdik a hírfolyamukban, ezért a közösségi médiának és az ismerőseinknek köszönhető, hogy milyen hírmorzsákat látunk és milyeneket nem. Ráadásul rengeteg kamuhírt gyártó honlap létezik, amelyek azon versengenek, melyiküknek nagyobb a nézettsége a szenzációs főcímekkel és a nevetséges sztorikkal. Jóval nagyobb az esélye, hogy az emberek megosztják ezeket, mert nem néznek utána a dolgoknak, és csak a címet olvassák el. Tény, hogy a kamuhírek valószínűleg jobban terjednek, mint az igazság.

A hírek hihetetlenül gyorsan pörögnek, a mai sztori holnapra már elfeledett lesz. Mindenesetre bármennyi hír fut is végig a telefonunk képernyőjén vagy a közösségi médiában, érdemes ellenőrizni a forrásokat, és nem komolyan venni a címeket.



Forrás: 



https://socialdaily.com/a-kozossegi-media-hatasa-a-hirfogyasztasra/ 



-


Kapcsolódó  cikkek:



https://www.klikkmania.hu/a-kozossegi-media-pszichologiaja-interju/ 


https://50folott.hu/igy-evett-meg-minket-a-kozossegi-media/ 


 https://mindsetpszichologia.hu/2019/12/09/mindennel-kapcsolatban-lenni-a-kozossegi-media-hatasa-eletunkre/


 https://www.nyu.hu/cikk/kozossegi_media_rabszolgai


 https://www.digitalhungary.hu/kozossegi-media/Internetes-manipulaciora-gyanakszanak-a-fiatalok/7067/


http://www.planetology.hu/a-kozossegi-media-karos-hatasa-a-tudomany-megiteleseben/ 


 http://sevaster.sevaster.hu/egyeb/fekevesztett-vadak-az-internet-es-a-kozossegi-halok/





***







 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése